Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-05 / 182. szám

10 Egy hétig lehet jelentkezni a költségtérítéses képzésekre Akár háromszáz hallgatót is fel tud venni a 200ó/2007-es tan­évre a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara. A jelentkezők pótfelvételin juthat­nak be a most már kizárólag költségtérítéses képzésekre. A főiskolai kar nappali és levelező tagozaton egyaránt meghirdette az alapszakok közül a kommu­nikáció és médiatudomány, óvo­dapedagógus, szociális munka, tanító, turizmus-vendéglátás szakot. Csak nappali tagozatra lehet jelentkezni a magyar, né­met nemzetiségi óvodapedagó­gus szakokra. A felsőfokú szak­képzések esetében ugyancsak mindkét említett tagozat nyitva áll azok előtt, akik a csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozói pályát választják. Csak nappa­lin tanulhatnak majd a hallga­tók idegenforgalmi szakmene­dzsernek, ifjúságsegítőnek, in­formatikai statisztikusnak és gazdasági tervezőnek. Felsőfo­kú szakképesítést nyújt a még ugyancsak feltöltetlen moderá­tor, vállalkozási szakügyintéző szak elvégzése. Százötvenmillió forinthoz jutott Tolna megye Ebben az évben a megyei vis maior keret terhére 25 millió 480 ezer forinthoz jutottak a rendkívüli káreset miatt bajba került települések. Ebből a pénzből Dombóvár 11 millió 131 ezer, Bonyhád 3 millió, Ozora 2 milüó 850 ezer, Döbrö- köz 2 millió 500 ezer, Duna- fóldvár 2 millió 500 ezer, Ka- posszekcső 1 millió 779 ezer, Kisdorog pedig 1 millió 718 ezer forintot kapott. A keret ezek után ki is merült - adott tájékoztatást Bohli Antal, a Tol­na Megyei Területfejlesztési Iroda vezetője. A megye ezután a központi tartalékból kért for­rást. Onnan 17 millió 923 ezer forint érkezett, ám több kategó­ria külön kezelést igényelt. Ezek közé tartozik a tavaszi belvíz okozta megannyi kár. Erre négy település - Bo- gyiszló, Fadd, Kalaznó és Si- montornya - 4 millió 864 ezer forintot kapott. Ezután jött a neheze, azaz a dunai árvíz. A támogatás két té­telben valósult meg. A védeke­zésre, azaz Báta, Fadd, Duna- fóldvár, Paks, Sióagárd és Pör- böly megsegítésére 56 millió 984 ezer forintot különítettek el. Ugyancsak ezt a kategóriát gya­rapította a szúnyoggyérítés költ­sége: a rovarok ugyanis az ár­hullám következtében szápo- rodtak el a folyó melletti telepü­léseken, Alsónyéktől Tolnáig, Bátától Szekszárdig. A szúnyog- irtást 40 millió 534 ezer forint tette lehetővé, tizennyolc telepü­lésen. Mindent összeadva tehát, az öt tétel összesen 145 millió 788 ezer forintot tett ki. KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT 11 't Még várnak hallgatókat főiskolai kar Kétezer-kétszáz diákra számítanak Szekszárdon Új megvilágítás, konferenciának is helyet adhat az auditórium Egymásra épül a felsőfo­kú szakképzés és főisko­lai alapképzés a szekszár­di főiskolai karon. Ihárosi Ibolya Az utóbbi időben jelentős a pótje­lentkezések aránya a felsőokta­tásban - mondta Fusz György, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar fő­igazgatója. A közel négyszáz je­lentkezési lap többségét már el­vitték a leendő hallgatók. Tavaly alig valamivel kevesebb mint két­százan jelentkeztek pótfelvételi­vel költségtérítéses helyekre. Az idén a fizetős képzés iránti igény az egész országban csökkent. Ugyanakkor egyes népszerű sza­kokon magasak voltak a felvételi pontszámok, sokan lehetnek, akik csak egy-két ponttal marad­tak le. Köztük várhatóan lesznek, akik vállalják a költségtérítéses képzést. Mindezek figyelembevételével reális számítások szerint további száz hallgató jelentkezésére, illet­ve felvételére számítanak. Ez azt jelenti, hogy kétezer-kétszáz kö­rül stabilizálódik a főiskolai kar hallgatóinak létszáma. Lehetőség van rá, hogy azokra az államilag finanszírozott he­lyekre, amelyekre felvettek már ugyan valakit, de halasztott, vagy meggondolta magát, átmehessen valaki költségtérítés képzésből. A lehetőséggel a legjobb tanulók él­hetnek néhányan. Jó körülmények várják a hallgatókat a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karán - hangsúlyozta Fusz György főigazgató Az épületek megújításával együtt megújult a kar teljes kép­zési szerkezete. A hajdani tanító­képzőből mára egy széles képzési skálájú, négy tudományterületet átfogó, a Pécsi Tudományegyetem szervezetébe szervesen beépülő felsőoktatási karrá váltak. A me­gye és a tágabb régió igényeit egy­re inkább kielégítő korszerű kép­zésekkel várják a hallgatókat - hangsúlyozta a főigazgató. Az eu­rópai felsőoktatást egységesítő bolognai folyamathoz illeszkedve alakították át a szakjaikat. A 2006/2007-es tanévet hat új alap­szakon, és hat megújított, az új alapszakokhoz illeszkedő felsőfo­kú szakképzési szakon kezdheti meg a közel 600 felvett elsőéves hallgató. Vonzóvá teheti a kart az a lehetőség is, hogy a felsőfokú képzés után helyben mód van a továbbtanulásra az alapszakon. Az integráció előnyei közé tarto­zik, hogy a Szekszárdon tanuló hallgatók, a teljesített kreditszá- mot elismerve folytathatják ta­nulmányaikat a bölcsészettudo­mányi, természettudományi és a közgazdaság-tudományi karon. A hazai felsőoktatási átlagot meghaladóan jó a karon az okta­tás informatikai háttere. A követ­kező tanévre hat olyan portált építenek ki, amelyeken keresz­tül intézhetik a hallgatók a ta­nulmányaikkal kapcsolatos ad­minisztratív ügyeiket - mondta Fusz György, a szekszárdi főisko­lai kar főigazgatója. Több mint százötvenmillió forin­tot költenek a karon az épületek felújítására, az oktatás feltételei­nek a korszerűsítésére. A főépü­let aulájának kopott linóleumát tartós és esztétikus kőburkolatra cserélik. Megszépül az aula belső tere, a kerengő folyosók korlátjai, a tetővilágító ablakok, lépcsők. A földszinti nagyelőadót korszerű, konferenciák megtartására is al­kalmas auditóriummá alakítják át, részben a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával. A két beruhá­zás meghaladja az 50 millió forin­tot. Megkezdődött a gyakorlóisko­la nyílászáróinak cseréje több mint 35 milliós keretben. Folya­matban van a kivitelező pályázat a művészeti alapiskola emeletrá­építésének kivitelezésére. A felújítás 2005-ben a főépület bejárati portáljának átalakításá­val kezdődött. Szebb és nagyobb lett a kari könyvtár fogadótere. Korszerűsítették az olvasóter­met. Elektronikussá alakították a beléptetési rendszert, az állo­mány feldolgozását, a kölcsön­zést. Új számítógépekkel bővült a könyvtár. Mindez közel 20 millió forintba került. Folyamatosan újítják fel a főépület vizesblokk­jait, elkészült az uszoda öltözői­nek és zuhanyzóinak korszerűsí­tése. A művészeti alapiskola új balett-termet kapott. Elkészült a kollégium, a gyakorlóiskola és részben az A-épület tetőszigetelé­se, majdnem harmincmillió fo­rint felhasználásával. Biztonságosabb lett a 61-es főút avatás A munkahelyteremtő vállalkozások is megérkezhetnek Szabó Loránd, Frankné dr. Kovács Szilvia megyei közgyűlési elnök, László Sándor és Tóth Gyula az út ünnepélyes avatásán Utat újítottak fel Kocsola és Dombóvár között. A hét kilométeres szakaszon már közlekednek is a gép­járművek, javult a térség megközelíthetősége. Átadták rendeltetésének a 61. számú főút felújított, Kocsolától Dombóvár felé vezető szaka­szát. A hét kilométeres rész avatásán Szabó Loránd, a Dom­bóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, va­lamint László Sándor, a Magyar Közút Kht. vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Mint hangsúlyozták, egy olyan sza­kasz épült meg, mely nem köz­vetlenül Budapestre vezet, ha­nem a vidék közlekedésén javít. A 61-es főút 194 kilométer hosszú, a Dél-Dunántúl jelentős másodrendű útvonala, fontos sze­repet tölt be. Dunaföldvárról in­dul, áthalad Fejér, Tolna, Somogy megyén, és Nagykanizsánál csat­lakozik a 7. számú főúthoz. A felújítással emelkedett az utazás színvonala, kényelem, to­vábbá jelentősen nőtt a közleke­désbiztonság. Korábban ugyan­is megannyi balesetveszélyes helyzetet okozott az út A 638 millió forintos beruhá­zás keretében két méterrel szé­lesítették az utat, a 6 méterből így 8 méter lett. Eleget tettek az Európai Unió követelményei­nek is, miután megerősítették az útburkolatot úgy, hogy im­már a 11,5 tonnás tengelyterhe­lést is elviseli. A vízelvezetőket is rendbehozták, sőt, a közeljö­vőben mintegy 200 facsemetét is elültetnek két oldalra.- Kocsolán nagy a munka- nélküliség, nagyjából 30 száza­lék feletti - mondta el lapunk­nak Horváth Zoltán, a település polgármestere. - Éppen ezért különösen fontos, hogy leg­alább az infrastruktúra, benne az úthálózat legalább megfelelő legyen. Hiszen csak ez alapján várható, hogy letelepedjenek mifelénk vállalkozók és mun­kahelyeket teremtsenek. Az út­szakasz átadásával így a lehe­tőségeink is gyarapodtak - adott hangot reményeinek. Az összeállítás a Tolna megyei önkor­mányzat támogatásával jelent meg. Három intézmény adott tájékoztatót a tevékenységéről Tolna megye közgyűlésének legutóbbi ülésén három iskola vezetője is beszámolt a tevé­kenységeikről. Az iregszemcsei Göllesz Viktor Gyógypedagógi­ai Intézmény 1952. február 1. óta szolgálja a fogyatékos tanu­lók nevelését, oktatását. Kezdet­ben a kastély épülete volt a gye­rekek otthona és iskolája. 1971- ben kinőtték az épületet, ekkor adták át az iskola első szárnyát, amit 1981-ben bővítettek. Az is­kola 2000. március 24-én vette fel Göllesz Viktor nevét. Alap­feladata a tanulásban akadályo­zott, sajátos nevelési igényű ta­nulók nevelése-oktatása 1-8. év­folyamon. A zomba-para- dicsompusztai Berkes lános Gyógypedagógiai Intézmény a megyében élő, sajátos nevelési igényű, középsúlyos értelmi fo­gyatékos tanulók nevelő-oktató gyógypedagógiai intézménye. A többcélú létesítményben általá­nos iskola, készségfejlesztő spe­ciális szakiskola működik, igény szerinti kollégiumi ellá­tással. A megyei önkormányzat engedélyével a 2003/2004-es tanévtől indult a készségfejlesz­tő speciális szakiskola szakkép­ző osztálya, két évfolyamos kézi rongyszőnyeg-szövő szakirán­nyal. A tanulók kiteljesedése azt igazolta, hogy szükség van erre a képzési formára és kiszé­lesítésére. A dombóvári Móra Ferenc Általános Iskolában 1954 óta folyik az értelmileg sé­rült tanulók nevelése-oktatása. A diákok nagy többsége hátrá­nyos helyzetű, fele veszélyezte­tett. Az intézmény gazdálkodá­sa kiegyensúlyozott. t l i 1 í

Next

/
Thumbnails
Contents