Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-31 / 204. szám

FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A jó cefre titka: teljesen érett, egészséges és tiszta gyümölcs A gazdák szerint csak jó cefré­ből lehet jó pálinkát készíteni. Erre előre lehet készülni, olyan zárt műanyag edényt ké­szítsünk a gyümölcsösbe, amit légmentesen is zárni le­het. Csak a teljesen érett, egészséges és tiszta gyümöl­csöt használjuk fel. Sem cuk­rot, _ sem természetes vagy mesterséges aromákat nem kell a gyümölcsre szórni. A szeszfőzdékben külön kezelik a gyümölcsből készült cefré­ket, így alkalom nyílik arra, hogy a saját termést önállóan főzethetjük le. Palackozás előtt legalább fél évig érdemes pihentetni a pálinkát, vagy üvegtartályokban, vagy tölgy­fa hordóban. A fogyasztásra, kínálásra is érdemes odafi­gyelni, a pálinka íze és illata plusz 16 és plusz 18 fokon él­vezhető leginkább. Nemcsak a gyümölcs, de a törkölypálinka is nagyon népszerű, mely vi­lágszerte ismert. Olaszország­ban például grappának neve­zik, amit le is védtek. A franci­ák Marc néven ismerik a tör­kölypálinkát, melynek alap­anyaga minden országban a kipréselt szőlő. Régen a pálin­ka főzése kiváltságnak számí­tott, és serfőzőházakban készí­tették. Vasárnap és ünnepna­pokon tilos volt főzni, de fo­gyasztani szabad volt belőle. ■ 5 2006. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG PALINKAFOZES Gyümölcspálinkával indul a szezon szeszfőzdék Egy háztartásban nyolcvanhat liter a támogatott éves mennyiség Tolna megyében 26 szesz- g főzde rendelkezik érvé­nyes engedéllyel. Augusz- \ tus végén, szeptember ele- § jén gyümölcscefrével kéz- I dik a szezont, ami ősszel szőlővel folytatódik. Mauthner Ilona Idén is, mint minden évben vál­toztak a bérfőzetés tarifái. Ta­kács Róbert, a Szekszárdi Fő­vámhivatal Jövedéki Alosztályá­nak vezetője elmondta, 2006 szeptember 1-jétől emelkedett a bérfőzetett pálinka adója, ami 50 literig jelenleg 1180 forint egy li­ter után. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy egy liter után ennyit kell fizetni az államnak. Az 50 li­ter, 86 térfogat-százalékos pálin­ka a gyakorlatban ugyanis 86 li­ternek felel meg, mivel a szesz­főzdékben nem százszázalékos szeszfokút, hanem ötven fokosat főznek ki. így egy liter adója va­lójában 680 forint. A megye 26 pálinkafőzője kö­zül eddig tizennégyet helyeztek üzembe a jövedéki alosztály munkatársai. A többi szeszfőz­dénél is folyamatos az ellenőr­zés. Takács Róbert azt is el­mondta, minden évben szezon végén ólomzárat helyeznek az üstre, amit nyitáskor eltávolíta­nak. Ilyenkor ellenőrzik a Berényi István kölesdi szeszfőzdés fokolóval ellenőrzi a kifőzött pálinka minőségét. Most még a gyümölcscefrék főzése folyik, de a szüret után várják a kistermelők szőlőtörkölyét is. A jelenlegi szabály szerint, 500 hektoliter felett kell csak Kunfehértón leadni a cefrét, akinek en­nél kevesebb bora van, az kifőzetheti pálinkának. A kölesdi szeszfőzde telefonszáma: 74/436-215 A szeszmérő berendezéseket, va­lamint a tisztaságot is. Felhív­ják a bérfőzetők figyelmét arra, mielőtt a főzésre szánt cefrét el­viszik a pálinkafőzőkbe, otthon nézzék meg, az év elején meny­nyi pálinkát főzettek. Nyáron ellenőrizték a szeszfőzdék nyil­vántartását, és több Tolna me­gyei gazdálkodót is megbüntet­tek, akik arra hivatkoztak, hogy tavalyi cefrét főzettek ki, csak januárban került erre sor. A kölesdi Berényi István 13 éve főz á gazdálkodók által be­szállított cefréből pálinkát. Véle­ménye szerint nagyon jól indult az idei szezon. Az eddiginél töb­ben gyűjtötték össze a gyümöl­csöt, főleg barackot. Jelenleg 2-3 hetes előjegyzésben tudják fo­gadni a megrendelőket. A meg­nőtt költségek ellenére nem so­kat emeltek a főzetési díjon, így Kölesden egy liter pálinkáért - adóval, munkadíjjal együtt - 950 forintot fizet a megrendelő. Gyönkön szeptember köze­pén kezdik a munkát - mondta Wilhelm Ferenc, aki uniós pá­lyázaton nyert el támogatást, így fejlesztésbe kezdett. A bérfő­zetés mellett kereskedelmi főze- tést is vállalnak majd: lepalac­kozva, címkével ellátva veheti át a pálinkáját a megrendelő. A jóféle házipálinka emléke Ki ne tudná felidézni magában, ha gyermekkorában falun élt, a jóféle házipálinkát. Csípős, téli reggeleken a disznóöléshez ké­szülődve érett férfiak marká­ban kupicával búcsúztatják szegény állatot. Ilyenkor min­den jelentéktelennek tűnő ese­mény újabb és újabb alkalom arra, hogy kihörpintsük a fi­nom pálinkát. De nem csak a fa­lusi, munkásember itala a pá­linka, mely szilvából, barack­ból, körtéből, vegyes gyümölcs­ből, vagy ahogyan Tolna megyé­ben a legtöbben főzetik, törköly­ből készült. Fogyasztják jeles alkalmakkor, vagy orvosság gyanánt, gyomor és hangulat javítására, vagy baráti összejö­vetelen. A lényeg, hogy jó le­gyen. Ahogy a mondás tartja: az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz pálinkát igyunk. ■ I. M. Még nem lett próféta a szűkebb hazájában Rézüstben készül a kisüsti, azaz a házipálinka Savanya Géza, a Snapsz Szeszfőzde tulajdonosa már várja a megrendelőket. Jó szezonra készülnek mind a decsi, mind a sióagárdi szeszfőzdében. Sióagárdon az év elején fejezték be a fejlesztést, itt kereskedel­mi főzést is vállalnak. ELÉRHETŐSÉG: OECSI-SZŐLŐHEGY, SNAPSZ SZESZFŐZDE, 74/725-001, SIÓAGÁRD, SZESZFŐZDE, 74/437-058. SAVANYA GÉZA: 06-30-9-565-627 A Márkanév lehet a főzdéből tervek Pályázati siker után átalakítás kezdődött Immár a tizenhatodik szezonját kezdi meg Wilhelm Ferenc gyön- ki szeszfőzdéje. A kültelken, a Muskátli utca mellett található vállalkozás, mely a 20/582-9606- os telefonszámon érhető el, jól megközelíthető helyen üzemel. A tulajdonos elmondta: új fejezet kezdődött szeszfőzdéje történeté­ben, hiszen már tart a létesít­mény korszerűsítése. Ez a mun­ka EU-s pénzből, illetve önerő biztosításával, összesen 32 mil­lió forint ráfordítással zajlik. Megvalósul a palackozó is, ami azt jelenti, hogy teljesülhet Wilhelm Ferenc régi terve is: lesz saját néven előállított „Feri pálinkája”. Azaz, új márkával gyarapodik a piac. a Wilhelm Ferenc a szeszfőzdéjénél, melyet pályázati pénzből korszerűsít Márton János, kezében az Ausztriában Év Pálinkája díjat nyert itallal Kis manufaktúrának nevezi Márton János a györkönyi pá­linkafőző és palackozó üzemét, ahol az uniós előírásnak megfe­lelő technológiát ötvözik a klasszikus hagyományokkal. A magyar pálinkaféléken kívül készítenek érlelt italokat - brandyt és calvadost - valamint különlegességeket. Ilyen példá­ul a mézes barackpálinka, az almalikőrbor, a málnapálinka. Italaik több nemzetközi ver­senyt nyertek. Legutóbb Auszt­riából elhozta az Év Pálinkája díjat. Ezt az aranyérmesek kö­zül is a legjobb kapja meg. Csa­ládi cégük a Vitalis Kft. palac­kozott italai jelen vannak Buda­pesten a Váci utcában, a Duna- parton. Tolnai vendéglátótól azonban még nem kaptak meg­rendelést. Az érdeklődők a 06-20-35-35- 490-es telefonon, vagy a mar- tonjanos@pannogsm.hu e-mai- len keresztül vehetik fel velük a kapcsolatot. a A házipálinka, másnéven a kis­üsti pálinka, ahogy a nevében is van, rézüstben készül. Kétsze­res desztillálással nyeri el a megfelelő tisztaságát. Kérdés, vajon mióta ismert ez az eljárás. A szeszes lepárlás története tej­pálinkával kezdődik, melyet a szibériai és kaukázusi népek ta­láltak ki. A kelták 1170-ben Skó­ciában gabonapálinkát készítet­tek. A XVI. századig az égetett szesz gyógyszernek számított. A pálinkafélék hazai elterjedése a XIV. századi királyi udvarhoz kötődik. Mátyás korában a bor­szesztől megkülönböztetve cre- matum, crematura nevekkel il­leték a gabonából készült párla­tokat, és a XVII. századtól hasz­nálják a szlovákból átvett pálin­ka szót. Ekkor a sernevelőházak és a pálinkafőzdék együtt mű­ködtek. Comenius Sárospata­kon írt „Orbis sensualium pic- tus” című munkájában a serház ábrázolásával már bemutatja a pálinkafőzés eszközeit is. Maga a főzés földesúri előjog volt, a paraszti főzést ezért korlátoz­ták. Pesten 1815-ben kiköltöztet­ték a serfőzőt a külvárosba a kellemetlen szaga miatt. ■ M. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents