Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-01 / 178. szám
Megyei viszonylatban ritkaságnak számít a numizmatikai tárlat Az országban -főként Budapesten - rendszeresen tartanak numizmatikai kiállításokat Tolna megyében azonban ritkaságnak számít az ilyesmi. Ezért is bír nagy jelentőséggel az a tárlat, ami mától, szeptember végéig látható Pakson. A forint történetét ismerhetik meg az érdeklődők, két helyi gyűjtő, Csordás Jenő és Pupp Ferenc kollekciója alapján. A fém- és papírpénzek mellett kapcsolódó kordokumentumok is megtekinthetők a városi múzeumban. Érdekesség például az az elértéktelenedett inflációs pénz, amelyet „Halál a feketézőkre!” felirattal láttak el. Vagy a gyászkeretes nyomtatvány az adópengő haláláról. A kiállítást az éremgyűjtő egyesület megyei titkára, Berta József nyitja meg 17 órakor. Barcs utazók Több mint nyolcvanezer ember lépte át a határt júliusban a barcsi átkelőn, s jóformán minden második utas j magyar, akiknek az Adria az úti célja. Szombatonként közel 4000-re nő a napi forgalom, s ekkor 1800-2000 a magyar állampolgár. A múlt év hasonló időszakában 82 ezer átlépőt számoltak össze ugyanitt, s közülük 42 685 volt a magyar. Kaposvár buszozás a környezetvédelmi program részeként csapadékvízfogót építenek ki, járműfelismerő videokamerás beléptetőrendszert telepítenek, térburkolattal látják el a kaposvári buszpályaudvarhoz tartozó járdát és utakat. A 60 milliós beruházás augusztus 7-én kezdődik, és előreláthatóan szeptember végéig készül el. Magyarhertelend fürdőpénz a hertelendi gyógyfürdő két szezonnal ezelőtt válságba került, a korábbi tulajdonos ugyanis képtelen volt a működtetését továbbbra is vállalni. A strand így kényszerűségből a Szigetvári Takarékszövetkezet birtokába jutott. Nemrég egy holland befektető komoly, az információk szerint több százmillió forintos vételi ajánlatot tett a tulajdonosnak. Mohács SÜRGŐSSÉG Naponta átlag negyven beteget látnak el a város és térsége egészség- ügyi centrumának sürgősségi részlegén. Az osztály állandó zsúfoltsága nem tartható. Külön rendelőben kell fogadni a sebészeti jellegű, a belgyógyászati, az ideggyógyászati vagy a fertőző betegséggel orvoshoz fordulókat. Ez valósul meg a most induló 60 milliós beruházással. Nagykőrös cifrázhatják Évtizedekig minden városvezetés csak ígérte a nagykőrösi Cif-. rákért felújítását. Ez most, július végén teljesült. Esztétikus térkövekkel burkolták a sétányokat, a mellékutakat kőzúzalékkal alapozták, és gyöngykaviccsal borították. Legfőképpen a gyerekek örülnek a felújításnak, mert biztonságos, jól felszerelt játszóteret kaptak. Szentlőrinc munkahelyek a város körzetében közel fél százalékkal csökkent a munkanélküliség júniusban, így az most 15,5 százalékos. A főként az idény- és közmunkalehetőségeknek köszönhető kedvező változás ellenére a térségi foglalkoztatási mutató még mindig lényegesen meghaladja a 12,3 százalékos megyei átlagot. Zamárdi listavezető Egytől tízig pontozták a bel- és külföldi turisták a dél-balatoni települések kedveltségét. A nyolc forduló után készített összesítés alapján Zamárdi került az élre a hazai és a külhoni vendégek értékelése alapján is. A belföldiek szerint Bala- tonmáriafürdő, a külföldiek szerint Balatonkeresztúr a második a listán. ToserdŐ szépségek A múlt szombaton délután, huszonegy induló közül megválasztották Tőserdő szépét. Ez volt már a tizenegyedik alkalom, amikor a lányok megmutatták magukat a kifutón. A felvételen Kalderás Teréz első udvarhölgy, Túri Diána királynő és Bozorádi Linda második udvarhölgy látható. A bankjegyek vízjeleit mindig aprólékos műgonddal készítik A vízjel akkor keletkezik, amikor a nedves, híg papírmasz- szából egy szita felületén készül a papírlap. Rajzolatát a szita adja: a kidomborodó helyekre kevesebb, a bemélye- dőkre több papíranyag rakó dik le. Száradás után, fény felé tartva ez világosabb és söté- tebb tónusú mintázatként jelenik meg. Leginkább biztonsági okokból használják: okmányokon, bélyegeken, bankjegyeken. A bankjegyek vízjelei aprólékos műgonddal készülnek. Általában a rájuk nyomtatott személy portréjának tükörképét ábrázolják, a pénz, viszonylag szabad, átlátható részén. A forintnál is ezt alkalmazzák. Lassan, de biztosan meghódítja Európát a közös fizetőeszköz Jelenleg 12 EU-tagországban használják a közös fizetőeszközt, az eurót. Vitathatatlan, hogy bevezetésével ugrásszerűen megnőtt az utazási kedv, hiszen a pénzváltás nem okoz gondot. Az euró népszerűségével mégsem elégedettek az európai képviselők, s ezért propagandát sürgetnek. Mindenekelőtt az eurózónához csatlakozó országok polgárait szeretnék megnyerni. A tervek szerint 16 millió eurót költenek az euró népszerűsítésére. Várhatóan az új fizetőeszközre való átállás után, közép- és hosszú távon, valamivel magasabb infláció lesz az új tagállamokban, de a közös árfolyam-mechanizmus segíti a kiegyenlítődést. A visegrádi négyek közül Szlovákia leghamarabb 2009-ben, Cseh-, Lengyel- és Magyarország pedig 2010-ben csatlakozhat az euróövezethez. Fizetőeszközök között világcsúcstartó volt a magyar pengő Szemtanúk szerint, 1946. augusztus 1-jén tele voltak a pesti utcák eldobált papírpénzekkel és adójegyekkel Utcaseprők takarították el a megbukott pengői Ami, mindezek dacára világrekorder lett. A még kiadott legnagyobb címlet százmillió B pengő (B - billió) volt, a már forgalomba nem került, de kinyomtatott csúcstartó pénzen pedig ez szerepelt: egymillióid B pengő. Ha teljesen kiírták volna a számot, az egyes után 21 nulla kerül. A „mérhetetlen” infláció utolsó stádiumában bevezetett, bankjegynek nem minősülő adópengő (adójegy) is szépen hízott. Árindexét a végén már naponta módosították. Egy adópengő elvileg kétezer-trillió pengőt ért. Ebből is egyre nagyobb címletek jöttek ki a nyomdából. Az utoljára kibocsátott egy- milliárd adópengő, forintra váltva 50 fillért ért. Berta József nagy becsben tartja az 1946-ben kiadott bankjegyeket. A gyűjtők között az akkori százas ötezer forintot ér, a tízes harmincezret A forgalomba kerülő fémpénzeken kívül sokfajta alkalmi veret készül minden évben, az éremgyűjtők nagy örömére. De érdekes gyűjteni valók akadnak a közelmúlt forgalmi pénzei között is. Wessely Gábor Magyarországon Károly Róbert honosította meg a forintot 1325 körül, s 1892-ig szolgált fizetőeszközül. Aztán a korona vette át a helyét 1926-ig, majd a pengős korszak következett, 1946-ig. Az akkor, augusztus 1- jén született forint ma hatvan éves. Ki tudhat többet róla, mint egy éremgyűjtő? A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Tolna Megyei Szövetségének titkára, Berta József, rengeteg „forinttörténeti” érdekességgel szolgál. Az első esztendő, 1946 pénzei nagyon egyediek voltak. A kétfilléres tombakból, azaz rézötvözetből készült, és még nem volt lyukas. Az egy- és kétforintost az akkoriban igen nagy kincsnek számító alumíniumból gyártották, amelyhez az alapanyagot a Mátravidéki Centrálé Távvezeték huzaljaiból nyerték. Az ötforintos ezüstből készült. A háborúból épphogy kilábalt országban mindenből kevés volt; acélból is. A pénzverde készleteit „önként” felajánlották az újjáépítés során gyorsan összedobott Kossuth-híd- hoz. S aztán az ötletes pénzverdéi dolgozók, a Népligetben maradt, kilőtt tankok tengelyéből készítettek verőtöveket. Papírpénzt csak tízes és százas címletben nyomtak. A zöld papírtízesen Pfeffer Mihály, a Pénzjegynyomda gépmestere mosolygott, míg a kék színű százasra Tőkés Jánosné pénzjegynyomdai dolgozó képmása került. Előbbit Petőfi Sándor, utóbbit Kossuth Lajos szorította ki. Az elmúlt hatvan esztendő alatt sokat változott a formt Módosult az érmék anyaga, nagysága, nagyot nőttek a címletek, eltolódott a fém- és papírpénzek határvonala. Korábban a tízes is papírból volt, ma a százas is fém. A gyűjtők rendszeresen megvásárolják a Magyar Nemzeti Bank által minden évben kibocsátott forgalmi sorokat, melyek normál- és tükörveretben is készülnek. De igazi csemegének az emlékveretek számítanak. Bizonyos eseményekhez kapcsolódóan adja ki ezeket a bank. Ilyen volt a pápalátogatás, és ilyen lesz az '56-os forradalom évfordulója. Most, a forint hatvanadik születésnapjára is megjelenik egy tematikus összeállítás. Tulajdonképpen az emlékveretek is rendes fizetőeszközök, csak nem forognak a hétköznapi életben. Berta József szerint érdekes lenne látni egy áruházban a pénztárosnő arcát, akinek egy fém ötezressel fizetnek. A régi pénzekkel korosodnak az éremgyűjtők A forinttal együtt korosodnak az éremgyűjtők is. A fiatalok érdeklődése, szabadidős tevékenysége más irányú. Főként a számítógép és a technikai sportok foglalkoztatják őket. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének 1984 óta van Tolna megyei csoportja. Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban találkoznak, havonta egy alkalommal. A tagok díjtalanul részt vehetnek az országos nagyrendezvényeken és aukciókon, ezenkívül évente kétszer numizmatikai folyóiratot és szakkatalógust kapnak. A megyei taglétszám stagnál, harmincon vannak. HÍREK A RÉGIÓBÓL 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG A NAP TEMAJA pénztörténelem Az első papírtízesekre 194ó-ban a Pénzjegynyomda gépmesterének arcmása került, a kétfilléres nem volt lyukas, a forintos huzalból készült, az ötöst pedig ezüstből verték SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPU A FORINT
