Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-29 / 202. szám

2006. AUGUSZTUS 29., KEDD ­TOLNAI NÉPÚJSÁG MMMNNNNM ALMANACH 2006 - 83 NAK 5 Kevés a pénz, de hosszú lejáratú hitelre még nem volt szükség Nakon Sajnos a naki önkormányzat­nak sincs több pénze, mint a ha­sonló nagyságú településeknek - mondta Kovácsné Gruber Ma­rianna polgármester. Fejleszteni csak pályázati pénzekből lehet, és bizony néha nehéz előterem­teni a önérőhöz szükséges ösz- szeget. Hosszú lejáratú hitelt azonban még nem kellett fel­vennie az önkormányzatnak - teszi hozzá a polgármester. A jö­vőre nézve már kész tervekkel rendelkeznek. Szeretnék meg­nyerni a falu lakóinak támogatá­sát is a Nyitnikék Autísta Lakó­otthon kialakításához. A II. nemzeti fejlesztési tervhez kap­csolódó elképzeléseket is eljut­tatták már a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Tanácshoz. Ezekben szerepel a belterületi utak és járdák felújítása, az óvo­da udvarán egy sportpálya ki­alakítása. Szintén része ezek­nek az elképzeléseknek a falu­központ felújítása, a parkosítás, valamint a volt iskola épületé­ben egy Faluközepe Életház, az­az egy közösségi találkozóhely kialakítása - tette hozzá Kovácsné Gruber , Marianna. Kovácsné Gruber Marianna: sportpályát szeretnénk építeni FONTOS IDŐPONTOK Kovácsné Gruber Marianna polgár- mester fogadóórája: hétfőn, ked­den, szerdán, csütörtökön 7.30-tól - 16, pénteken 14 óráig. Vígh Péter- né helyettesítő jegyző fogadóórája: csütörtökön 7.30-tól 16 óráig. Dr. Radulescu Radvan Doru háziorvos hétfőn, szerdán, pénteken 8-tól 12 óráig rendel. Kertész László falugaz­dász fogadóórája: minden kedden 8-tól 9 óráig Kuti Anita területi csa­ládgondozó szerdán 9 és 11 között várja ügyfeleit Katolikus szentmisét minden vasárnap 11.15-kor celeb­rál Zab András plébános. Az összeállítást írta és a fotókat készítette: Tulézi György. Az oldal a naki és a Tolna Megyei Önkormány­zat támogatásával jelent meg Ma is a földből él a falu száz Év A felújítás után ünnepük a katolikus templom jubileumát Több fiatal kellene a faluba - mondja Pálfi Károlyné (balról). Berta Andrea és gyerekei, Rebeka és Emese Jól érzik magukat Nakon Még ma is él az idősek emlékezetében a százéves templom építésének tör­ténete. Azt is felidézik: egykor sokkal több fiatal élt Nakon. Nagyon finom ebben az évben az alma - mondja Pálfi Károlyné. A kis társaságot éppen akkor zavar­tuk meg, amikor az utcán beszél­gettek. Teri néniék háza a temp­lom mellett áll, a kertben almafa, de van itt szüva és sok más gyü­mölcs is. Nem panaszkodnak, jó lett a termés, annak ellenére, hogy a rovarok sem kímélték a gyümölcsöket Karcsi bácsi volt a templomgondnok hosszú évekig. A kis családi ház a most százéves templom mellett van, innen köny- nyű felügyelni az épületet. Sajnos a templomot fel kell újítani, mert felázik - mondják a faluban élők. Ezért ebben az évben nem is ün­nepük meg az évfordulót, hanem majd ha ismét a legszebb arcát mutatja az épület. Az öregek kö­zül sokan emlékeznek még az édesapák, édesanyák történeté­re a templom építéséről. Nagy esemény volt, sokan segítettek, elsősorban az akkori diákok. Há­tukra kötözött zsákban egyen­ként vitték fel a nagyméretű tég­lákat az áüványra. Az azóta eltelt évszázadban alaposan megfogyatkoztak a fia­talok. - A mi időnkben annyian voltunk, mint a gyöp - mondja Teri néni. Azóta sajnos egyre többen elköltöznek, mert más­hol találnak munkát maguk­nak. A munkahely tényleg ke­vés, de munkát lehet találni, dolgozni mindig van mit a ház körül - kapcsolódik be a beszél­getésbe Berta Andrea. Ők állato­kat tartanak otthon. Kecskét, li­bát, baromfit nevelnek. Andrea azt mondja, amit otthon megcsi­nál az ember, arra legalább már nem kell költeni. Ilyenkor nyá­ron a környező he­lyeken lehet idény­munkát találni, de sokan gyűjtik a bo­dzát is az utak mellett. Már ez sem nagyon éri meg, hiszen kilójá­ért csak negyven forintot fizet­nek az átvevők. Régen szinte mindenki a földekből élt. A té- eszben sok volt a kézi munka, azóta viszont egyre több dolog­hoz gépeket használnak, jóval kevesebb emberre van szükség. ■ Régen szinte min­denki a földekből élt, a legnagyobb munkáltató még ma is a Naki Me­zőgazdasági Zrt. Már használják a felújított útszakaszt Szeptember elején adják át ünnepélyesen a felújított Alsó- hetény-Nak-Lápafő összekötő utat. A 611 millió forintos be­ruházás keretében a burkolat­megerősítés mellett szélesítet­ték is az útszakaszt. A Tolna és Somogy megye között nagy forgalmat lebonyolító út az el­múlt években anynyira tönkre ment, hogy hatalmas kátyúk nehezítették a közlekedést. Mára azonban egy szélesebb és sokkal jobb minőségű, ezál­tal biztonságosabb úton közle kedhetnek az erre haladók. EZ TÖRTÉNT A faluszépítő egyesület szervezi a felvonulást Ebben az évben is megren­dezik a szüreti felvonulást Nakon. Szeptember másodi­kén a Kovács Lajosné vezeté­sével működő Naki Faluszépí­tő Egyesület szervezi meg a rendezvényt. Az elmúlt évek­hez hasonlóan tíz-tizenkét fel­díszített kocsi járja majd vé­gig a falut szombaton. Termé­szetesen több helyen is meg­áll a menet. Ezeken az állomá­sokon a dalok és táncok mel­lett a kisbíró tréfás rigmusok­kal eleveníti fel az elmúlt esz­tendő eseményeit. Egy helyre költöznek az iskolások és az óvodások A tanév kezdetére várhatóan elkészül a volt óvoda épületé­nek átalakítása a faluban. Ide költöznek az óvodások és az általános iskolások. Az önkor­mányzat a Dél-Dunántúli Regi­onális Fejlesztési Tanács pályá­zatán nyert tízmillió forintot a hatékonyabb, magasabb szín­vonalú közoktatás feltételeinek kialakítására. Egy tanulócso­portba járnak majd az első, második és harmadik osztá­lyosok, míg a negyedikesek a szakcsi iskolában folytatják ta­nulmányaikat. A földszinten melegítőkonyha, ebédlő és tor­naszoba kap helyet, míg az óvodások és az iskolások tan­termei az emeleten lesznek. A legnagyobb munkáltató még így is a Naki Mezőgazdasági Zrt. a faluban. Sajnos ezen kívül ke­vés a munkalehetőség. A fiata­lok, akik tanulnak, ott keresnek ma­guknak munkát, ahol a végzettségük­nek megfelelőt talál­nak. Dombóvárra is átjárnak dolgozni a nakiak, ezt azonban nem könnyíti meg a buszközle­kedés. Pedig most készült el az Alsóhetény-Nak-Lápafő összekö­tő út felújítása. Jó minőségű úton lehet eljutni a faluba. Vi­szont kevés az utas a buszokon, ezért a szolgáltató nem tudta vállalni, hogy a hétvégén a kora reggeli órákban fenntartsa a já­ratot. A mezőgazdasági társaság mellett vannak kisebb gazdák is, akik megpróbálnak megélni a földből. Gabonát, kukoricát termesztenek. Az ország többi részéhez hasonlóan állattartás már alig van. Bolt és vendéglátó- hely is működik a faluban, a többi szolgáltatásért viszont a városba keü utazni. ADATOK Lélekszám: Óvodások száma: Iskolások száma: Vállalkozók száma: 648 20 63 23 Költségvetés: 72 190 000 Ft Fejlesztési keret: 10 556 000 Ft Munkanélküliség: 15,5% ERROL BESZELNEK Örülnek a nakiak annak, hogy felújították a falun áthaladó utat. Egyre többet beszélnek azonban arról, hogy sajnos bajjal is jár a jó minőségű út Hamar észrevették az autósok, hogy eltűntek a gödrök és ká­tyúk az úttestről és bizony so­kan egyre jobban tapossák a gázt. Sokszor a falu belterüle­tén is úgy száguldanak az au­tósok, ezért sokan féltik a gye­rekeket Nakon. A dombóvári rendőrök nemrég indítottak ak­ciót a gyorshajtók ellen, így a faluban is számítani lehet ar­ra, hogy mérni fog a traffipax. Örült a szódás a kánikulának vállalkozás Megvan a vevőkör, a környező falvakban is szeretik a szikvizet Nakot és a környező falvakat lát­ja el szódával Nagy László. A fia­tal vállalkozó 2001 márciusában kezdte el a szikvízgyártást. Egy régi kis szikvízüzemet vásárolt meg a faluban, és ott indította el vállalkozását. Azt mondja, any­nyira rossz állapotban volt már ez az üzem, hogy szinte a nuüá- ról kellett kezdenie. Ehhez a csa­lád segítsége is kellett, nélkülük nem ment volna semmire. Per­sze a kezdéshez hitelre is szük­ség volt, amiből gépeket vásárolt és egy autót, amivel a szódát szálü'totta. Mára sikerült lecse­rélni a kocsit, és egy újabbal jár­Jó lenne fejleszteni, de ezt a vállalkozó saját erőből szeretné ja Nakot, Lápafőt, Várongot, Alsóhetényt, Inámpusztát. Már megvan a kialakult vevőköre, így meg tud élni a vállalkozásá­ból. Alkalmazottat viszont már nem tudna felvenni, annak bérét már nem lehetne kigazdálkodni - fűzte hozzá. Szeretné fejleszte­ni az üzemet, és az épületre is ráférne a javítás. Hitelt viszont nem akar felvenni, igyekszik ki­gazdálkodni a fejlesztés árát. Ehhez azonban nagyon keüenek a kánikulai napok. Ha tartósan 30 fok felett volt a hőmérséklet, a szokott mennyiség dupláját tudta eladni naponta. RECEPT Évtizedek óta készíti a rétest Vörös Lászlóné A nagymamájától és az édesany­jától tanulta a rétes elkészítését Vörös Lászlóné. Mivel évtizedek óta készíti a finomságot, dekára nem tudja megmondani, miből mennyi kell hozzá. Az évek alatt megtapasztalja az ember a hoz­závalók mennyiségét - mondja Bözsike néni. Langyos vízbe sót és egy kis ecetet tesz, ezzel két marék Usztet, egy tojást és egy kevés zsírt összekever. Ezt ki­gyúrja és sodrófával jól megveri, majd egy órát pihenteti a gyúró­deszkán. Utána jön a legna­gyobb türelmet és tapasztalatot igénylő művelet. Az abroszon ki­Vörös Lászlóné nyújtja a tésztát vékonyra. Túró­val, káposztával, dióval, almával, mákkal, krumpüval tölti meg, és ropogósra süti a rétest. í 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents