Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-26 / 200. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Ne keressék a Marsot, mert nagyon messze jár Alhír kering az interneten, mely szerint a Mars október 27-én oly mértékben megközelíti a Földet, hogy akkorának látszik, mint a telihold. Elblinger Ferenc szek­szárdi fizikatanár, amatőr csilla­gász szerint azonban ez kacsa. Utoljára 2003-ban volt jelentős Mars-közelség, s legközelebb 2007-ben lesz. Most gyakorlati­lag olyan messze jár bolygótár­sunk, hogy nem is látható. Mind­ezt alátámasztja a National Geographie online. Az emlékeze­tes Föld - Mars együttállás 2003. augusztus 27-én és 28-án volt. Ez a rekordközelség - melyhez ha­sonló, a csillagászati számítások szerint utoljára 60 ezer éve lehe\ tett -, 55,7 millió kilométer volt. Az idén októberben lesz hozzánk legközelebb a Mars, 69 millió ki­lométerre. iW. G. 10 Beás cigányok kultúráját mutatják be Roma művészeti és fotókiállítás­nak ad otthont a szedresi Műve­lődési Ház. A Roma Emléknap alkalmából a helyi roma kisebb­ségi önkormányzat rendezvé­nyén a beás cigányok XIX-XX. századi múltjába és életmódjá­ba nyert bepillantást a közön­ség. A nagy érdeklődésre való tekintettel a tárlat szeptember elsejéig, naponta 14-től 18 óráig tekinthető meg, díjmentesen. ■ Auszeichnungen Die DEUTSCHE MINDER­HEITENSELBSTVERWALTUNG SZEKSZÁRD hat - geleitet von der Absicht - die Bürger, die sich im Dienst für das örtliche Deutschtum herausragende Verdienste erworben haben, einer angemessenen Anerken­nung teilhaben zu lassen, sowie ihre Person und Arbeit als beispielhaft für die Gegenwart und die Zukunft hinzustellen und damit zu würdigen, den Niveaupreis: „Für das Szekszárder Deutschtum” geschaffen. Die Deutsche Minderheiten­selbstverwaltung verleiht den Niveaupreis des lahres 2006 an Herrn Michael Szendrei, nach­dem festgestellt wurde, daß die oben genannte Person in allen Belangen den im Beschluß der deutschen Minderheitenselbst­verwaltung festgelegten Prinzi­pien entspricht. Die festliche Übergabe fand am 20. August 2006 im „Haus der Künste” im Rahmen der fest­liche Vollversammlung der Stadt Szekszárd statt. Michael Szendrei/Seüer wur- de im Jahre 1934 in Bátaszék in einer deutschen Handwer­kerfamilie geboren. Nach der Grundschule in Bátaszék absolvierte und HÉTVÉGE - HIRDETÉS Halételek hatszáz arca egy könyvben bemutató A szerző 120 kilométeren tollal eredt a dunai uszonyosok nyomába Szabó Zoltán legalább négy-ötszáz különböző halászlét kóstolt meg, míg elkészült a könyve. A halfőzés fortélyai a Közép-Duna mentén cí­mű kötetéhez ez az él­mény is adta a folyama­tos ihletet. Szeri Árpád Ennek eredményeként a nyom­dagépet valóban egy olyan, hi­ánypótló, kétszázötven oldalas mű hagyta el, mely mind for­májában, mind pedig tartalmá­ban nehezen meghaladható mércét jelent. A recept ugyanakkor megle­pően egyszerű. El kell készíteni egy olyan könyvet, mely egy mindenki által kedvelt szakács­művészeti témakört, a halfőzést dolgozza fel. A megvalósítás természetesen ennél jóval töb­bet ad, hiszen a Szekszárdon élő szerző műve nemcsak gasztronómiai, hanem kultúr- históriai - történeti, földrajzi, néprajzi - ízekkel is szolgál, ugyanilyen ízes nyelvezettel megírva. A könyvből kiderül, hogy milyen szerepet tölt be a hal a hazai étkezési szokások­ban, szó esik többek között a halleves, a halpaprikás, a hal­pörkölt történetéről, de még a bogrács múltjáról is. Az album tegnapi, halászlé­főzéssel egybekötött bemuta­tóján, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár udvarán éppen ezért Szabó Zoltán tegnap nemcsak a könyvét mutatta be, hanem ha­lászlét is készített az érdeklődőknek a könyvtár udvarán méltatta így a kiadványt Né­meth Judit könyvtáros: olyan hazai alapműről van szó, mely a jellegzetes szófűzések, táji kifejezések változatlanul ha­gyásával fűszer­ként tálalja az ol­vasó elé a legne­mesebb elkészíté­si módokat.- Bárhol is jár­tam az országban, mindenhol Bajá­val példálóztak az emberek, ha a halfőzésre terelődött a szó - mondta a szerző. - Könyvem­mel nem utolsósorban éppen azt kívánom bizonyítani, hogy a mi környékünkön, ezen a vá­roson kívül is létezik nagyon finom halétel - árult el Szabó Zoltán egy újabb, könyvírásra serkentő okot. - Bács-Kiskun, Baranya és Tolna megyékben összesen százhúsz kilométer hosszú Duna-szakaszt jártam be mindkét parton, Dunaföld- vártól Kölkedig, illetve Solttól Homorúdig. Harminckilenc te­lepülésen több mint négyszáz adatközlő főzőmestertől kap­■ A jó halászlé titka a minőségi házi papri­ka. Az a növény, ame­lyiket a szél szárítja, és a nap pirosítja a hazak oldalfalait. tam összesen hatszáz receptet. Ami megyénket illeti, tapasz­talataim szerint a jól elkészí­tett dunafóldvári, paksi, sárkö­zi, sőt, szekszárdi hallevesek minden további nélkül felveszik a versenyt az egyébként joggal dicsért bajai ha­lászlével. A kivá­ló Tolna megyei halászlé titka egyébként szerintem a minő­ségi házi paprika. Az a növény, amelyiket a szél szárítja, és a nap pirosítja a házak oldalfa­lán. Magától értetődően a jó hal is nagyon fontos. Akárcsak az irdalás, az előkészítés mi­nősége is. A szerző három évet áldozott művére, de továbbra sem kíván pihenni. A közeljövőben tervei szerint feltérképezi a tiszai, majd a balatoni halfőzés mű­helytitkait. (Szabó Zoltán-A halfőzés fortélyai a Közép-Duna mentén, Szekszárd, magánkiadás 2006. 249 o.) így készül a finom harcsapörkölt Takács módra A könyvben olvasható Takács Attila, 37 éves szekszárdi la­kos harcsapörkölt receptje. „Megpucolom, lesózom, lefilé­zem a harcsát. Pörköltalapot készítek, minél sűrűbb le­gyen. Többször vissza kell pi­rítani zsírjában a pörköltala­pot. Lecsót vagy friss zöld­paprikát teszek a pörkölt­alapba. Belerakjuk a harcsa- szeleteket, és puhára párol­juk 30-35 perc alatt. Több paprikával, mint az angolná­nál. Fokhagyma is kell bele. Köretnek túrós csuszával, csi­petkével tálalom, esetleg fod­ros kockatésztával. ” Seite des Veitandes der Deutschen Minderheitenselbstverwaltungen der Tolnau __ •• Hí rek, közlemények a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége háza tájáról maturierte er im Jahre 1952 in Pécs/Fünfkirchen in der Zipernovszky Fachmittelschule für Maschienenbau. Seine Lei­denschaft waren schon immer die Autos. In Baja, Bátaszék, Szekszárd ist er bekannt und anerkannt wegen seines Wissens. Durch lange Jahren war er der Präsident der Bátaszéker Handwerker, er hat zirka 40 Lehrlingen das Handwerk und die Ehre beige­bracht. Seine Bindung an das Deutschtum Dank dem elter­lichen Haus, der Bátaszéker bürgerlichen und handwerk­lichen-Umgebung, den katholi­schen Traditionen ist sehr stark, sowie auch seine ungarische Identität, die ihm in den härtesten Zeiten Halt gegeben haben. Seit 1990 ist er der Präsident des auch außerhalb des Landes bekannten Szekszárder Deut­schen Nationalitätenvereins. In der Deutschen Selbstver­waltung arbeitet er seit 1994. Er hat sehr viel für die Partnerschaft zwischen Bietig­heim-Bissingen und Szekszárd, Main-Tauber und Kreis Bautzen und zwischen Komitat Tolnau getan. Über die Zivielbeziehungen hinaus hat er sich sehr aktiv für die Kontakte zwischen den Kirchen, Dialog zwischen der CDU und ihren hiesigen Partner pinposptyt DER VERBAND DER DEUT­SCHENMINDERHEITENSELBST­VERWALTUNGEN DER TOL­NAU hat, geleitet von der Absicht, die Bürger, die sich im Dienst für das Deutschtum im Komitat Tolnau herausragende Verdienste erworben haben, einer angemessenen Anerken­nung teilhaben zu lassen, sowie ihre Person und Arbeit als beispielhaft für die Gegenwart und die Zukunft hinzustellen und damit zu würdigen, den Niveaupreis „Für das Ungamdeutschtum ln der Tolnau” geschaffen. Der Verband der Deutschen Minderheitenselbstverwaltungen der Tolnau verleiht den Niveaupreis des Jahres 2006 an Herrn Ladislaus Bajor und an Herrn Franz Rózsa. Die festliche Übergabe der Auszeichnungen findet am 1. September 2006 (Freitag) um 16.00 Uhr im Rahmen des Komitattages an der gemein­same festliche Vollver­sammlung der Selbstver­waltung des Komitates Tolna und des Verbandes der Deutschen Minderheiten­selbstverwaltungen der Tolnau im Festsaal des alten Komitat- srathauses („régi Vármegyehá­za”) ln Szekszárd statt. Franz Rózsa Franz Rózsa ist im Jahre 1932 in Németkér/Kier geboren. Seinen Vater hat er im Krieg verloren als er 10 Jalire alt war. In seinem 18. Lebensjahr hat er seinen ersten handgemachten Knopfakkor­deon kaufen können. Mit diesem 140-jährigen Musikinstrument ist er in seinem Dorf und in der Umgebung als hervorragender Musikant bekannt geworden. An vielen Hochzeiten hat er ohne elektrische Verstärkung gespielt. Viele Chöre und Tanzgruppen hat er jahrzente- lang begleitet und die „Kierer” begleitet er auch noch heutzu­tage. Im Jahre 2001 wurde er von der Deutschen Minderheiten­selbstverwaltung Kier mit dem Preis „Für das Deutschtum in Kier" ausgezeichnet. Er hat schon viermal als Auftreter am Treffen der alten Instrumentenbesitzer in Un­garn teilgenommen, welches von der Landesrat der Ungarn­deutschen Chöre, Kapellen und Tanzgruppen organisiert wurde. Für seine musikalische Tätigkeit und sein Lebenswerk bekam er die Auszeichnung des Landesrates der Ungarn­deutschen Chören, Kapellen und Tanzgruppen: den Stefan Kerner-Preis Ladislaus Baior erblickte das Tageslicht im Jahre 1928 in Bonnhard in einer Pädago­genfamilie. Nach seinen Studien erhielt er sein Diplom im Jahre 1956 als Grundschullehrer. Er begann in der Bonnharder Staatlichen Grundschule zu arbeiten. Im 1958 bekam er in dem damaligen Bonnharder Bezirk in der Abteilung für Bildung und Kultur einen leitenden Posten. Als Abteilungsleiter hat er eine bedeutende Rolle in der Bildung der Institutionen in Bonnhard und Umgebung gespielt. Im Jalire 1971 ist er Di­rektor der Bonnharder „Vörös­marty Mihály” Grundschule geworden, wo er bis 1990 arbei­tete. In diesen 19 Jahren hat sich die Grundschule - nicht nur das Gebäude, sondern auch der Unterrricht - gravierend entwickelt. Es wurde der deutsche Sprachunterricht eingeführt. Neben der Sprache hat man auch den Kindern die ungarndeutschen Traditionen, Gebräuche beigebracht. Dank dieser Tätigkeit entstand in Bonnhard die Jugendblas­kapelle der Sing-und Kammerchor und die Tanzgruppe. Die hohe Qualität der Bildung führte dazu, dass sich immer mehr Schüler für den deutschen Unterricht interes­sierten, so wurde der deutsche Nationalitäten-und zweispra­chige Unterricht eingeführt. Direktor Ladislaus Bajor hat in dieser Arbeit eine wichtige Rolle gespielt. Ladislaus Bajor war 8 Jahre lang Mitglied der Bonnharder Deutschen Minderheiten­selbstverwaltung. In der Arbeit dieser Organisation beschäf­tigte er sich als Vizevor­sitzender mit Bildungsange­legenheiten: mit der Bewertung der Pädagogischen Programmen der Schulen und der kandidierenden Schuldi­rektoren. Auf die rechtsmäßige Verwendung der sogenannte Kopfquoten des deutschen Minderheiten-und zweispra­chigen Unterrichtes legte er immer viel Wert. Ladislaus Bajor wirkt in der Arbeit - seit der Gründung - des Bonnharder Deutschen Natio­nalitäten Sing-und Kultur­vereins aktiv mit. Der Verband der Deutschen Minderheitenselbstverwaltun­gen der Tolnau verleiht seine Auszeichnung an Herrn Ladis­laus Bajor als Anerkennung seiner hervorragenden Leis­tung in der ungarndeutschen Bildung und Traditionspflege im Komitat Tolnau. ▲ í * * * t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents