Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-24 / 198. szám

2006. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 93 SARPILIS 5 A lakodalom szervezése sok munkával járt, de nem volt teher Sárpilis mára összkomfortos fa­luvá vált, tudtuk meg Hegedűs János polgármestertől. - Egyet­len szakasz van a Kossuth utcá­ban, melyet még nem fed szi­lárd burkolat. Ezt egy hónapon belül megcsináltatja az önkor­mányzat. Szintén a közeljövő­ben javíttat meg a település né­hány száz méter járdát. Ezek összetöredeztek, így a felújítás halaszthatatlanná vált - tájékoz­tatott a polgármester. Ezeket a munkákat saját erejéből végzi az önkormányzat. De az elmúlt néhány hónapban többek kö­zött iskolafelújításra, közösségi tér kialakítására, a hivatal ta­nácstermének renoválására, és technikai eszközökre is nyert támogatást Sárpilis. - És termé­szetesen a Sárközi Lakodalom megrendezésére is. Ez a ren­dezvény jó kis csapatot ková­csolt össze, amelyben minden­kinek megvolt a maga feladata. A. polgármesternek éppúgy, mint a civil szervezet vezetőjé­nek vagy éppen a táncosnak. De nem éreztem tehernek a munkát. Annak is örülök, hogy a vendégek és a sárpilisiek dön­tő többségének tetszett a lako­dalom - mondta Hegedűs János. FONTOS IDŐPONTOK A sárpilisiek kedden reggel nyolc órától délig, csütörtökön délután egytől négy óráig intézhetik a pol­gármesteri hivatalban ügyes-bajos dolgaikat A polgármester és a jegyző kedden reggel nyolc órától délig, csütörtökön délután egy órá­tól néö' óráig tartják fogadóórái­kat A könyvtár és teleház hétfőn és szerdán délután fél háromtól fél ötig pénteken és szombaton dél­után egytől este nyolc óráig van nyitva. A tájházat bejelentkezés után nézhetik meg az érdeklődők. Az összeállítást Budavári Kata írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal a Tolna megyei és a sárpilisi önkor­mányzat támogatásával jelent meg. Holczné Szodorai Kinga népviseltbe öltözött kerámiababái színesek, és egytől egyig egyediek. A Sárközi Lakodalmon kupicái is sikert arattak Sárpilis lett az otthona kerámia Elhivatottságból választotta mindkét szakmáját Holczné Szodorai Kinga boldog embernek mond­hatja magát. Két szakmá­ja van, és egyiket sem kényszerből választotta. Holczné Szodorai Kinga a me­gyei kórház koraszülött osztá­lyán ápoló. Másodállásban pedig eredeti szakmáját űzi: kerámiá­kat készít. - Tizenkét éve végez­tem Kaposváron, az ipar- művészetin, keramikusnak ta­nultam. Két évig dolgoztam a szakmámban, de nem tudtam megélni belőle. így kénytelen voltam más munka után nézni. Csakhogy ismét olyan szakmát választottam, amiről tudtam, hogy nagyon fogom szeretni. Gyermek- és csecsemőápoló let­tem. Aztán megszületett a lá­nyom, Hanga, majd tavaly, ami­kor újra elkezdtem dolgozni úgy döntöttem, az ápolói munkám mellett újra elkezdek kerámiá­kat készíteni - mesélte Kinga. A keramikus-ápoló 1991-ben Er­délyből, Zilahról családjával tele­pült át az anyaországba. Mint ahogy a fiatal iparművész mondja, jöttek, amint jöhettek. A család Mórágyon telepedett le, de Kinga Budapesten is dolgo­zott, sőt, Decsen is, a tájházban, itt ismerkedett meg férjével, és azóta is együtt táncolnák a tele­pülés tánccsoportjában. Nem mellesleg augusztus 20-án Bu­dapesten léptek fel, de szeren­cséjükre a budai vár viharszem­pontból biztonságosabb részén. Holczné Szodorai Kingát már gyermekkorában érdekel­te a művészet, igaz, akkor in­kább a szobrászat. Testvérével és ba­rátaival Bencédi Ilonánál tanultak, de ő egy idő után Svájcban telepe­dett le. A fiatalok más művészeknél is tanulgat­tak, majd miután a Szodorai család Magyarországra tele­„A Sárközben lel­tem otthonra, megszerettem az embereket és a népi kultúrát.” Kinga ápolóként is szívesen dolgozik Holczné Szodorai Kingának ke­vés a szabadideje, másodállá­sát pedig csak otthon, ebben a kevéske időben űzheti. De nem bánja, mert ápolóként is szíve­sen dolgozik. - Pedig nem min­dig könnyű. Néha félelmetes ezekkel a pici, koraszülött ba­bákkal dolgozni Nagyon kell vigyázni rájuk, ezért munka­kezdés előtt mindig nagy izga­lomban vagyok Szeretem a gye rekeket, és szeretnék nekik segí­teni, ezért is választottam ezt a szakmát - mondta az asszony. Az csak természetes ezek után, hogy a Holcz családban nagy volt a boldogság, amikor Han­ga megszületett. A két és fél éves kislánynak is vannak mű­vészi ambíciói, ezt egyelőre a család otthonának falát díszítő rajzok bizonyítják A kislánnyal most édesapja van otthon. pült, Kinga a keramikus mes­terség mellett döntött. A fiatal nő mestere a bátaszéki Hoy István lett. A kera­mikus szobrászat iránti lelkesedésé­ből viszont maradt annyi, hogy ma nemcsak korsókat, tányérokat formáz, hanem népviseltbe öltözött ba­bákat is. Minden kerámiából készült alak más és más, hi­szen kézzel készül. A Sárközi Lakodalmon egyébként nagy sikert arattak a vendégeknek készített tányérok is, de legin­kább a kupicák tetszettek ne­kik. - A munkáimat a sárközi motívumok ihletik. Azt is mondhatnám, hogy beleszeret­tem az itteni népi kultúrába. Én már itt vagyok itthon, de nem szakadtam el teljesen Er­délytől sem. Az egyik nővérem Krasznán él, és bár arra nincs lehetőségünk, hogy túl sűrűn látogassuk, amikor tehetjük, utazunk. Cserélik a cserepeket és az ablakokat az iskolán Cserélik a tetőcserepeket és a nyílászárók egy részét a sár­pilisi iskola épületén. Hege­dűs János polgármestertől megtudtuk, a felújítás több mint 21 millió forintba kerül. Az önkormányzatnak 6 és fél millió forintot kell költenie az épületre, 15 millió forintot re­gionális pályázaton nyert a település. A polgármester el­mondta, az ablakok felét cse­rélik ki, elsősorban azokat, melyek északi, nyugati irány­ba néznek. A felújítást az Alisca Bau lift. végzi. A kupo­la, azaz az új közösségi tér már elkészült, ezt a települé­sen élők birtokukba is vették. A Sárközi Lakodalmon nyílt meg a falu tájháza Sárpilisnek is van már tájhá­za. A múzeumot a Sárközi Lakodalmon csodálhatták meg először a falu lakói és a rendezvényre érkező vendé­gek. A kiállított darabok kö­zül van, amit a sárpilisiek ajánlottak fel, de a megyei múzeum munkatársai is se­gítettek az egyelőre két kiál­lítóterem megtöltésében. Az önkormányzat pályázati tá­mogatással bővíteni szeretné a sárpilisi tájházat. ADATOK A lakosság száma: 713 Az óvodások száma: 26 Költségvetés: 120 488 000 Ft A vállalkozók száma: 12 Adóbevétel: 2 630 000 Ft A munkanélküliek száma: 46 ERRŐL BESZÉLNEK Minden hónapban utcabál van Sárpilisen. Ez egyéb­ként nem is annyira a falu­ban beszédtéma, mint azo­kon a településeken, ahol nincs efféle rendszeresen megszervezett mulatság. A sárpilisiek már megszokták, hogy minden hónapban más zenekar szórakoztatja őket. Az utcabálra asztalt is lehet foglalni, de csak ta­vasztól őszig. A hidegebb hónapokban az itt élők ke­délyjavító koncertekre jár­nak, ezek között van köny- nyű- és komolyzenei előadás is, sőt, irodalmi estet is tar­tottak már az iskola épüle­tében. A nyári utcabálokon nem ritka, hogy hajnalig mulatnak a sárpilisiek. Jobb, mint egy holland telep fejlesztés Kelet-Európábán egyedülálló technológiát vezet be a cég Nemcsak Magyarországon, Ke­let-Európábán is egyedülálló technológiát vezet be 2007 végé­ig a Branau 2002 Kft. sárpilisi sertéstelepén. - A holland kör­nyezetvédelmi technikával telje­sen zárttá tesszük a hígtrágyak­ezelést - mondta Szegvári And­rás termelésvezető. A cég 100 százalékosan osztrák tulajdonú, a kft. központja Alsómocsoládon működik. A vállalkozásnak négy telepe van, ezek közül a sárpilisi az egyedüli Tolna megyei. A pili­si telepen 500 anyakocát és ösz- szesen 6000 sertést tartanak. 17- en dolgoznak itt, és munkájukra A telep 2007 végére még korszerűbb lesz, állítja Szegvári András a korszerűsítés után is szükség lesz, hiszen a cég egyik legfonto­sabb feladatának a tenyésztést tartja, ezt pedig nem lehet gépe­síteni. - A nálunk végzett magas színvonalú munkát mi sem bizo­nyítja jobban, mint, hogy a hizlalt állatok testtömegének 56- 65 százaléka színhús, azaz a vá­góhidak visszajelzései szerint, nyugat-európai a minőség. Mivel holland hibridsertést tenyész­tünk, a telepet holland állatorvos is vizsgálta már, és állategész­ségügyi szempontból jobbnak ítélte, mint a holland telepeket - tájékoztatott a vezető. RECEPT Simovics Pálné rakott húsa ízletes és ropogós Simovics Pálné gyakorta süt és főz az önkormányzat vendégei­nek, és persze otthon is. A csa­lád egyik kedvence a rakott hús. Az ételt elsősorban disznó­húsból készíti, de aki úgy szere­ti, marhahúsból is főzheti. Egy tepsit zsírral kell kikenni és zsemlemorzsát kell benne el­oszlatni. Az edénybe ezután ka­rikára vágott krumpli kerül, melyet borsos tejföllel kell meg­locsolni, majd ételízesítővel megszórni. A burgonyára egy réteg kiklopfolt, fűszerezett és mustárral ízesített hús kerül, majd megint krumpli, borsos Simovics Pálné tejföl és hús. Az étel a maradék fűszeres tejföltől, amit az étel te­tejére locsolunk, lesz ropogós. * r

Next

/
Thumbnails
Contents