Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-08 / 184. szám
fl kereslet, a kínálat is kicsi volt a vásárban Körzetünkben legközelebb augusztus 13-án, vasárnap Dombóváron és Szekszár- don lesz országos állatvásár, ugyanezen a napon Dunaújvárosban országos kirakodóvásár. Az elmúlt hetekben mind a kereslet, mind a kínálat nagyon visz- szafogott volt, ami nem szokatlan a nyári hónapokban. Az aszály miatt drámai a helyzet a lengyeleknél Lengyelországban drámai a helyzet az aszály miatt. A hónapok óta tartó szárazság miatt a lengyel mező- gazdasági miniszter a tavalyinál húsz százalékkal kisebb termésre számít, de az őszi gabonánál 35 százalék is lehet a kiesés. Az ország az unió harmadik legnagyobb búzatermelője, a tavalyi termés elérte a 27 millió tonnát. A Bactofil Nagydorogon, bemutatkozik az új szer Nagydorogon találkoztak tegnap a gazdák, az Agro.bio Hungary Kft. szakmai bemutatóra hívta őket a művelődési házba. Dr. Kiss János, a cég megyei képviselője bemutatta az új készítményt, amely a talaj természetes termékenységét növeli. A világ ötvenhat országában forgalmazzák a Bactofilt, eddig 450 ezer hektáron használták már ezt a terméket, így bőven van tapasztalatuk a hasznosságáról. A készítmény hatását szántóföldi növényeken és a szőlőtermesztésben is vizsgálták a gazdák. A munka elkezdődhet a bormarketing kht-ben A két éve alakult Magyar Bormarketing Kht. körül sok vita volt az elmúlt fél évben. Eddig érdemi munkát nem is tudtak végezni. Mára megszületett a megállapodás a literenkénti nyolc forint forgalombahozatali járulék befizetéséről. Ezt a borászokra akkor vetik ki, ha már kézhez kapták a forgalombahozatali engedélyt. Évente kétszer szedik be a járulékot, amit a magyar bor népszerűsítésére fordítana a Magyar Bor- marketing Kht. Biztosítottak lesznek az őstermelők jövőre A tb-törvény módosítása, új elemként, biztosítottá nyilvánítja az őstermelőt is, kivéve, ha egyéb címen már biztosított, vagy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A javaslat nem jelent automatikus átsorolást. Akinek van főállása, és ott már amúgy is biztosított, őstermelés révén erre nincs szüksége. Fő szabályként a mezőgazdasági őstermelő a minimálbér - most 62 500 forint - után fizet egészség- és nyugdíjbiztosítást 2007 első napjától. Akinek nem éri el a bevétele a 7 millió forintot, annak csak a minimálbér fele után kell járulékot fizetnie. . GAZDASÁGI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. AUGUSZTUS 8., KEDD Az intervenció megélénkíti a forgalmat Élénk forgalom jellemezte a Budapesti Értéktőzsde gabona- szekcióját július 20-a és 27-e között. Az időszak legkeresettebb terménye a takarmánykukorica volt, 265 kontraktust kötöttek ebben az időszakban. Búzára 10, takarmánybúzára 216, napraforgóra 50 új kontraktus született Ez a korábbi időszakhoz képest jelentős forgalomélénkülést jelent, több mint fél éve nem volt ekkora forgalom a tőzsde gabonaszekciójában. Szembetűnő, hogy a búza, a takarmánybúza és a takarmányárpa jegyzései a betakarítás okozta kínálati nyomás ellenére sem csökkentek, sőt emelkedés volt tapasztalható. Az árakat az euró árfolyama miatti magas intervenciós ár is befolyásolja, de az áremelkedés okai között szerepel az aszály miatti gyengébb terméskilátás a takarmánykukoricában, illetve, hogy a vártnál kevesebb lesz a gabona. 2006 decemberére a budapesti tőzsdén 27 600 forintra kötötték a búzát, a takarmánybúzát 26 890, a takarmánykukoricát pedig 27 650 forintra. «M. I. Kihirdették az idei teriiletalapú támogatásokat A területalapú támogatások idei összegét a most megjelent Magyar Közlönyben tette közzé az agrártárca. Az uniótól hektáronként 18 százalékkal jár több pénz a gazdáknak, de emelkednek a nemzeti kiegészítő támogatások is. Az uniótól származó egységes területalapú támogatás összege a múlt évi hektáronkénti 86,21 euróról 102,29 euróra növekszik az idén. Az emelkedés 18,6 százalék. A hímivarú szarvasmarhák után a múlt évi 34 862 forintról 40 ezerre, az anyatehenekre 31 248 forintról 35 ezerre emelkedik az idei támogatás. A tejtermelők a múlt évi 4663 forinttal szemben 8100 forintot kapnak. Az anyajuhokra egyedenként a tavalyi 1452 forint helyett 1500 forintot kapnak a gazdák. A nemzeti kiegészítő támogatás összege: a szántóföldi növények esetében 11 ezer helyett 12 765 forint, míg a héjas gyümölcsűeknél a hektáronkénti támogatás 31 ezer forint lett. ■ I. M. felmérés A nagyvadas területeken több a bejelentés, és a kár is nagyobb Mauthner Ilona Az idén megugrott a vadkárral kapcsolatos bejelentéseknek a száma megyénkben, ennek oka, hogy elszaporodott a vaddisznó. Tavaly több tízmillió forintot fizettek a tolnai gazdáknak. Tolna megyében jelenleg 57 vadásztársaság van, a védekezés azokat a társaságokat sújtja jobban, amelyek területén a legtöbb az úgynevezett nagyvad: az őz, a szarvas, a vaddisznó. így a bátaapáti, mőcsényi, cikói, gyön- ki, hőgyészi és pincehelyi vadászoknak kerül a legtöbbe a vadvédelem, illetve a vadkár miatt kifizetett kártérítés. Ez évente több millió forint, mondta dr. Dobos István, megyei kárszakértő.- Az idén az eddiginél is több kárt jeleztek a termelők. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy a vaddisznó elterjedt az utóbbi időben. A másik ok pedig, hogy napjainkban másként ítélik meg a földtulajdonosok a vadkárt, mint pár évtizede. A privatizáció előtt ugyanis a szövetkezeti vezetők a közös földek esetében elnézőbbek voltak a vadkárok megítélésében, hiszen gyakran ők maguk is ugyanannak a vadásztársaságnak voltak a tagjai, olykor vezetői, amelyeknek az okozott kárt kellett volna megtérítenie - mondta Dobos István. A leggyakoribb kérdés, mi a teendő vadkár esetén, kihez kell fordulni, és mi számít vadkárnak. Ha vadkárt észlel az érintett földterület használója, első körben a kár helye szerinti vadásztársaságot kell megkeresnie írásban vagy személyesen, és egyezségre kell törekednie. Ha ez nem sikerül, akkor a település jegyzőjénél kell bejelentést tenni, aki ezt követően felkér egy kárszakértőt. Dobos István elmondta, leggyakrabban jegyzői felkérésre mennek a területre, itt jelen van a vadásztársaság és a tulajdonos képviselője is. Megnézik menynyi a kár, erről jegyzőkönyv is készül. Ezt követően a jegyző behívja mind a két felet és segítségével megpróbálnak egyezséget kötni, ha ez sem sikerülne, akkor 30 napon belül bírósághoz fordulhat a sértett. Általában az esetek két százaléka végződik a bíróDr. Dobos István kárszakértő egy vadcsapásnál, szerinte mindenkinek az érdeke a megegyezés ságon, mondta a szakember. Sajnos arra is akad példa, hogy a vadásztársaság a bírósági határozat ellenére sem fizet, mert nem tud. A helyzet állandó veszekedéssé, vitává fajulhat, ami nem vezet jóra. Pozitív megoldásra is akad példa, Tolna megyében néhány vadásztársaság, például a hőgyészi, vagy a gyulaji, előre megkeresték a földhasználót és megegyeztek egymással a védekezés módjában. A legkézenfekvőbb megoldás a villanypásztor felállítása, ami egyre népszerűbb az ország nagyvadas területein is. A védekezésben a gazdákra is hárul feladat A vadkár elhárításban a vadásztársaságok mellett a gazdáknak is tevékenyen részt kell venniük, a munka és a költségek felét nekik kell állniuk. A legbiztosabb védekezés a villanypásztor, ami nem olcsó, de idővel megtérül és biztonságos. A Zala megyei földterületek kilencven százaléka ezzel van bekerítve. Van ahol vadócot (a zacskóban kiakasztott illatosító), levágott hajat, kabátot akasztanak ki, de a siker elmarad, mert a vadak hamar megszokják. A vadkár bejelentése Őszi gabona: október 1-je és augusztus 15-e között, tavaszi gabona: április 1-je és augusztus 1-je között, kukorica: április 15-e és november 30-a között, napraforgó: április 15-e és szeptember 30<t között, szőlő és gyümölcsös: egész évben. Éhes disznó vadkárt okoz Jó borokkal mentünk Egerbe viNAGORA Minden negyedik aranyérmet szekszárdi kapta Kiemelkedő eredményt értek el a szekszárdi borászok a július elején Egerben megrendezett VinAgora nemzetközi borversenyen, melyre 505 bort neveztek a világ minden tájáról. A Szekszárdról nevezett 34 bor közel fele aranyérmes lett, de még ennél is többet mond borászaink sikeréről, hogy a beküldött borminták 68 százaléka lett arany- vagy ezüstérmes. Ez majdnem háromszorosa a nemzetközi átlagnak. A többi magyar borvidékről beküldött borok 30 százaléka ért el valamilyen eredményt. Szekszárdi nyertesek: Vida Péter egy champion díjat (2003-as merlot-válogatás) és három aranyérmet nyert, a Szekszárdi Liszt Pincészet két arany- és két ezüstérmet, a Márkvárt Kft. két arany-, a Mészáros Borház egy arany- és egy ezüst-, Dúzsi Tamás egy arany-, a Faluhely Borház Bt. egy arany-, Halmai Csaba egy arany-, a Remete-Bor Kft egy arany-, a Takler Pince egy arany-, a Vesztergombi Bt. egy arany-, egy ezüst-, a Virághegyi Bor Kft egy arany-, a Faktor Kft. egy ezüst-, a Kadarka Hungária Kft. egy ezüst- és a Sebestyén Kft. ezüstérmet nyert ▲ Vida Péter volt a legeredményesebb ADÓSAROK Végrehajtás árveréssel vagy licitálás nélkül Olvasóink közül többen is kérdezték, a végrehajtási eljárás során az árverés elkerülhetetlen-e. A végrehajtási eljárás során az adóhatóság felkutatja az adós tulajdonában lévő ingó és vagyontárgyakat és azokat lefoglalja, mondta Fülöp János, a megyei adóhivatal osztályvezetője. Amennyiben az adós a fennálló tartozását a foglalást követő 30 napon belül nem rendezi, az adóhatóság a vagyont árverés útján próbálja meg értékesíteni. Eltérően az említett főszabálytól, lehetőséget nyújt a törvény arra, hogy a vagyontárgyakat árverésen kívül értékesítse az adóhatóság. Ez az eljárás az adós érdekeit szolgálhatja anynyiban, ha az adós által meghatározott vevőnek adják el az ingóságot, aki az árverésen szokásos licitálás mellőzésével juthat hozzá a vagyonhoz. A vételár tekintetében azonban kötelező szabályként mondja ki a törvény, hogy az a felek által megállapított becsértéken kívül más nem lehet. Ilyen esetben tehát nincs lehetőség a becsérték leszállítására, és eseüegesen akár negyed áron történő szerzésre, mondta Fülöp János. ■ 1 ( i 4
