Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-31 / 177. szám
2 SZEKSZÁRD ÉSTÉRSÉGE NÉPÚJSÁG - 2006. JÚLIUS 31, HÉTFŐ Még használni fogják a régi labdarúgópályát bogyiszló Jóváhagyta az új futballpálya létrehozásáról szóló elképzeléseket a bogyiszlói képviselő-testület - közölte Tóth István polgár- mester. Mint azt megírtuk, a régi pályát gyakran elönti a belvíz, ezért alakítanak egy újat, a most készülő el- kerülőút egyik alvállalkozó cégének segítségével. A döntéshozók még azt is el szeretnék érni, hogy az elkerü- lőút építésénél kitermelt földdel emeljék meg a régi pálya szintjét, (sk) Sok a baleset, nagy a forgalom a környéken 'regszemcse Pozitív visszajelzéseket kapott a rendőrség a lakosságtól a körzeti megbízottak munkájáról - mondta Illés László alezredes, a tamási rendőrkapitányság vezetője, aki a napokban számolt be a rendőrség munkájáról a képviselő-testület ülésén. Gondként emb'tette, hogy sok a baleset, mert nagy az átmenő forgalom a Siófokra vezető úton. (ii) Évente közel négyezren jönnek az erdei iskolába lengyel Az Anna-fürdői erdei iskola nemcsak a Tolna megyei, de a szomszédos megyék iskolái körében is népszerű. A hőgyészi erdészet területén 2002-ben nyílt erdei iskolában évente 3-4 ezer vendégéjszakát töltenek el diákok és felnőtt kirándulócsoportok. (fké) Ötödször vágtak neki a virtuskodók a Dunának Paks Százhuszonhatan vállalkoztak szombaton arra, hogy úszva tegyék meg a Paks-Kalocsa közötti 15 kilométeres távot. A próbatételre Ausztriából, Romániából és Franciaországból is jöttek. Az úszók mindegyike rendben partot ért, bár megzavarta útjukat egy bolgár hajó. Győztest nem hirdettek. A program azt hivatott bemutatni, hogy a paksi atomerőmű békében él környezetével, s nem szennyezi azt. így kerülhet sor arra, hogy a hűtővízként is szolgáló Dunában tegyék meg ezt a távot úszva, (vt) Külföldön képezték magukat • • esély Ot szekszárdi tanuló svéd és olasz mesterektől tanulhatott Csicsó Béla, Puxler Roland, Csicsa László, Kling Tamás és ikertestvére Kiing Zoltán (balról jobbra) bármikor szívesen visszamenne külföldi gyakorlatra Kevés a példa, hogy egy szakiskolás külhonban tanulhatja a szakmát. Ezért is érezte magát szerencsésnek a szekszárdi Esély iskola öt növendéke, akik nemrégiben tértek haza háromhónapos svéd és olasz szakmai gyakorlatukról. Steiner Viktor SZEKSZÁRD A szekszárdi Kiing Tamás asztalosnak tanul. Az áprilisi tavaszból repült a mínusz hétfokos hidegbe Arvi- dsjamba, Svédországba, ahol gyakorlatát töltötte. Eleinte nagyon fura volt neki a szinte állandó nappali világosság. - Arvidsjam az északi sarkkör alatt ötven kilométerrel található, ezért ott ilyenkor hajnali kettőkor nyugszik a nap - magyarázta a fiatal. Az ötezer lakosú településen internetkávézó, konditerem sőt, élményfürdő is volt - mesélte Tamás. Az első hónap nyelvtanulással telt.- Angol nyelven tanultam svédül, ami nem volt könnyű, de elboldogultam - mondta. Ezután szakmai ismereteit bővíthette. Padokat, dísz fabábukat készített az asztalosműhelyben, de füvet is nyírt, ha kellett.- Érdekes volt olyan technikát használni, melynek idehaza a közelébe sem kerülhetek - árulta el. A munka mellett a szórakozásra is jutott idő. Motoros szánon utaztak, ellátogattak a szomszédos Finnországba és Norvégiába is. Tamás kalandjairól verset is írt. A szintén szekszárdi Puxler Roland kőművestanuló, Észak- Olaszországban, Verbaniaban tölthetett három hónapot. - Kellemes környezetben laktam egy debreceni lánnyal, illetve egy budapesti és egy ráckevei sráccal - mesélte. Mint mondta, a skorpiók sem zavarták, csak a nyelvvel akadtak nehézségei, de azért megértette magát. Régi házakat újítottak fel, illetve vasbetonszereléssel és betonozással foglalkozott a vállalkozás, melyben dolgozott. - Néha napi tíz órát is melóztunk, de szórakozásból sem volt hiány. A Moto Guzzi találkozó különösen tetszett, de jártunk hajókiránduláson, és láttunk egy Eros Ra- mazotti-koncertet is. Az olaszok igen. lazák, és segítőkészek - összegezte tapasztalatait. Csicsó Béla tetőfedő és Kiing Zoltán szekszárdi asztalostanulók, valamint a bogyiszlói Csicsa László szobafestő Dél-Olasz- országba, Forlíba kerültek. - Mi egy kevésbé kényelmes munkásszállón laktunk, ahol meleg víz csak a konyhában volt - mesélte kissé bosszankodva a három diák. - A munka kemény volt, maltert kevertünk, betont hordtunk és alapot ástunk. Nekem először nem tudtak a képzettségemhez illő munkát adni, de végül megoldódott a probléma - mesélte a tetőfedőnek tanuló Csicsa László, akit egyébként is sújtott a balsors. A milánói reptéren elveszett a csomagja, majd a bankkártyáját nyelte el az automata. Hármuknak kevesebb lehetőségük volt a kikapcsolódásra, de ők is szívesen visszamennének. Egy alapítvány és egy program segítette az utat Az Esély iskola diákjai az Artemisszió Alapítvány közreműködésével jutottak a díjmentes külföldi gyakorlati helyhez. A Leonardo da Vinci programban összesen húsz hazai szakmunkás tanuló kapott lehetőséget ismeretei bővítésére Olaszországban, illetve Svédországban. A fiatalok egy háromlépcsős válogatás után jutottak ki. Az öt tanuló utazását az Esély iskola és a tanulók szakmai képzését biztosító Mester Kft. is támogatta. Közös céljuk volt, hogy a fiatalok megismerhessék a külföldön használatos technikákat, anyagokat és munkamorált, valamint a különböző nemzetiségek kultúráját. Közkút helyett kerti csapokat építenek ki a rászorulóknál bogyiszló A falu utcáin található ivóvízkutak számának csökkentését tervezik Bogyiszlón. Tóth István polgármester elmondta, hogy a településen meglehetősen sok van. Néhány olyan háztartás is akad, ahol nincs ivóvízbekötés, így ott ezek a kutak biztosítják a vizet. A használatuk után viszont az önkormányzat fizet. A kutak fertőzési forrást jelenthetnek az ivóvízrendszerre. Ezen víznyerő helyek nem megfelelő használata, illetve elhelyezkedése pedig olykor konfliktusokat okoz a lakosság körében. Ezért az önkormányzat a rendszert üzemeltető Tolna Vízmű Kft.-vel közösen azt tervezi, hogy a köz- kutak nagy részét megszüntetik. Ám azoknál az érintett háztartásoknál, ahol nincs bevezetve a víz, a kerítésen belül egy kerti csapot építenek ki. Az ön- kormányzat vállalja ennek földmunkáit, a lakóknak a vízóraaknát kell kiépíteniük. Nekik kell kifizetniük a beszerelést is, amit viszont a vízmű önköltséges áron végez el. Tóth István közölte: ilyen megoldással nemrégiben már éltek a faluban, hamarosan újabb közkútkiváltá- sok várhatók. ■ S. K. Nem a szüreti fesztivállal jubilál a község Medina Idén ötszázhatvan éves Medina - tudtuk meg Szalai László polgármestertől. Az azonban már biztos, hogy ezt az évfordulót nem a település legjelentősebb rendezvényével, a szüreti fesztivállal ünnepük. A program hagyományos időpontja ugyanis egybeesik az önkormányzati választásokkal, ezért idén elmarad az őszi rendezvénysorozat. Ám ami késik, nem múlik. A polgármester szerint még ebben az évben méltóan kívánnak megemlékezni a tisztes kort megélt, a nehézségek ellenére máig fennmaradt Sió menti településről. Medina 1446 óta írásban is jegyzett múltjában olyan momentumok is bőven akadnak, amelyek országosan ismertté tették a falut és a benne lakókat. iK. S. Sárpilis Község Önkormányzata ezúton mond köszönetét a Sárközi Lakodalom 2006 sárpilisi rendezvényének lebonyolításához nyújtott támogatásért, az Alisca Bau Építő Kft.-nek Bátaszék, Közúti Építő és Szolgáltató Kft.-nek, ÁFÉSZ Bátaszéknek, Grenn 2000 Kft.-nek, OTP Bank Rt.-nek, Paksi Atomerőmű Zrt.-nek, Izsák Kálmánnak, Richter Józsefnek, Papp Gyulának és a Decsi Pék Kft.-nek. *41867* El nem cserélnék gyémántdiplomájukat tanítók Ha hét életük lenne, újra meg újra ezt a hivatást választanák Hatvan éve végezte el a tanítóképzőt dr. Luszka Józsefné és Bajári Miklós. Gyémántdiplomájukat a PTE szekszárdi főiskolai kar ünnepségén vették át. Pályájuk majdnem húsz évre összekapcsolódott, amikor Tolnán egy iskolában tanítottak. Ihárosi Ibolya szekszárd Bajári Miklóst tanítója bíztatta, támogatta abban, hogy a képzőbe kerüljön. Éppen negyven évet töltött a pedagóguspályán. - Aki a gyerekeket szereti, annak nem okozhat gondot a jó kapcsolat kialakítása velük. Igazgatóként, a felnőttekkel már nem volt olyan egyszerű a dolgom. Sajnáltam is, hogy akkor már csak heti négy órát foglalkozhattam gyerekekkel. Bár abban az időben a szülők még tisztelettel voltak a pedagógusok iránt, ami ma már nem jellemző. Ha újrakezdhetném akkor is tanítónak mennék - mondta Bajári Miklós bácsi.- Gyermekkori álmom volt, hogy tanító legyek - kezdte az emlékezést dr. Luszka lózsefné. Hosszú évekig nem kaptam állást, míg sikerült Mözsre kerülnöm, majd Tolnán az I-es szádr. Luszka Józsefné és Bajári Miklós a gyémántdiplomákkal mú iskolában a napközibe kerültem. A délelőtti tanítók elvégezték az oktatás. Délutánra maradt a nevelés, amit mindig szívügyemnek tekintettem. Az én gyerekeim nem mentek úgy haza, hogy ne olvastam volna nekik mesét. Azt mondták, el sem megyünk míg Edit néni nem mesél. Ötven évvel ezelőtt nem éreztem annyira a hiányát a nevelésnek, mint most. Az akkori szülők még hallgattak a nevelőkre. Még nyugdíjaskoromban is dolgoztam a gyakorló iskolában hét-nyolc évet. Ha hét életem lenne, akkor is ezt a hivatást választanám - fogalmazott Edit néni. á i A 1 >
