Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-01 / 152. szám

5 2006. JÚLIUS 1., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG ■ •>. >■ •• 5 I : • ■' * « V ■ ■■■ ALMANACH 2006 - 95 SIMONTORNYA jj I ' fillii ' $ Mg j$MBiMI ííí 1 figgBMI ii','-íiM Sí, üüig ü gM W$M £ 8 ' W Az összeállítást Ihárosi Ibolya írta, a fotókat Mártonfai Dénes készítette. Az oldal a simontornyai és a Tolna megyei önkormányzat támogatásá­val jelent meg. Simontornya kivívta magának a mikrotérségi központ rangját Szerepel a kormányprogramban a bőrgyár okozta környezet- szennyezés felszámolása - mondta Csőszné Kacz Edit pol­gármester. Milliárdok kel­lenének, hogy mentesíteni le­hessen a környezetet az össze­gyűlt bőrfaragásokból, szenny­víziszapból és vegyszerekből ál­ló szennyeződéstől. Úgy véli, az ipari hulladék is akadálya lehet, hogy újabb befektetők érkezze­nek a városba. A város legna­gyobb problémája a munkanél­küliség. A polgármester asszony hisz az idegenfogalomban, de egy ekkora várost semmiképp sem tud eltartani - vélekedik. A mikrotérségi vezető szere­pet azonban az utóbbi négy év­ben a település kivívta magá­nak. Legutóbb a közoktatási tár­sulást hozták létre. Pályázati tá­mogatással kicserélik az óvoda nyílászáróit, felújítják a gyer­mekorvosi szolgálati lakást. Két tanteremmel bővítik a gimnázi­umot, zsibongót alakítanak ki és folyatódik az utak felújítása. Csőszné Kacz Edit: az ide­genforgalom egy ekkora várost nem tud eltar­tani Hatodik alkalommal rendezték meg a nyári népzenei tábort az ismert népdalénekes, Budai Ilona közreműködésével. A képen a kézműves foglalkozáson balról jobbra Szabó Enikő, Lőrinczi Beáta, Nemes Izabella Katalin, Gárdonyi Fanni, Barkóczi Tamás és Budai Ilona EZ TÖRTÉNT Kitüntetést kapnak az évfordulón a legjobbak A Simontornyáért díj kitün­tetettje az idén dr. Kocsis Ist­ván, a Paksi Atomerőmű Zrt. előző vezérigazgatója és Reisz István festőművész. Az Év Köztisztviselője címet Miklós Judit önkormányzati dolgozó érdemelte ki munká­jával. A Gyermekekért kitün­tetésében részesült Bányai Imréné nyugdíjas pedagógus és Gárdonyi Károlyné, a Kéz a kézben klub vezetője. Az elismeréseket július 2-án, a képviselő-testület ünnepi ülésén adják át. Beindult a központi orvosi ügyeleti szolgálat Jól működik a központi orvo­si ügyeleti szolgálat. A kez­deti tapasztalatokról dr. Mihócs Zsolt ügyeletvezető főorvos számolt be a képvi­selő-testület legutóbbi ülé­sén. A főorvos felhívta a fi­gyelmet arra, hogy még min­dig nincs megkülönböztető jelzése az ügyeleti autónak. Mint ismeretes, a rendszer január elsejétől működik, 40 millió forintba került. Tizen­egy település 17 ezer lakóját látja el. Fejér megyéből Igar, Mezőszilas és Sáregres is ide tartozik. Az EKG-val, defib- rillátorral, minilaborral, ren­delkező ügyeletén tizenegy orvos és ugyanannyi asszisz­tens váltja egymást. Tizenegy éve város Simon­tornya. Az évforduló alkal­mából ma délután nyitják meg a nagyközönség előtt a helytörténeti házat. Nagy öröm volt, amikor a testü­let elfogadta, hogy az 1749-ben épült Styrum nagyházból állan­dó és majd időszaki kiállítások­ra alkalmas épületet varázso­lunk - mondta Tóthné Unghy Ilona helytörténész, középisko­lai tanár. - Szerencsénk volt ab­ban, hogy éppen meghirdettek egy pályázatot, ami épp a funkcióváltással együtt járó fel­újításokat támogatta. Az állandó kiállítások egyike, az iskola történetéről már 1996 óta létezik. Különlegessége a tankönyvgyűjtemény. A törté­nelemkönyvekben nyomon le­het követni, milyen sűrűn és markánsan változott a történe­lem megítélése a 20. században - fogalmazott a tanárnő. Nem lehet a városról szólni a bőrgyár említése nélkül, amelyet 1998-ban felszámol­tak. Úgy mondják, hogy nincs a városban család, amely vala­milyen módon ne kötődött vol­na a gyárhoz. A kiállítás címe: Ami a bőrgyárból megmaradt. Egy szobányi anyag fotókból, tárgyakból. A Fried-emlékkiál- lítás a bőrgyáralapító család­nak állít emléket. Az ő idejük­ben világhírű volt a simon­tornyai bőr - jegyezte meg a helytörténész. - Amit öt gene­ráció felépített, az másfél alatt tönkrement. Eltűnt. A parányi mezővárosból a bőrgyár csinált ipari közpon­tot. Fénykorában 1400 család­nak adott kenyeret a gyár. He­lyi szállóige volt, aminek igaz­sága mára már bebizonyoso­dott: addig örülj, amíg büdös van. És való­ban, senki nem örül annak, hogy megszűnt a gyár, még ha a bűzt nem is hiányolják. A gyógyszerész Pillich csa­ládnak és a krónikaíró dr. Kiss Istvánnak is szenteltek egy-egy bemutató sarkot fotókból és sze­mélyes tárgyakból. A napokban került elő a krónikás csizmafé- nyesítője. Az ifjabb Pillich Fe­rencről több mint tíz olyan nö­vényt és rovart neveztek el, amelyeket ő fedezett fel újra. Ugyanebben a szo­bában kapott helyet az első világháborús kiállítás. A követke­ző helyiségben lát­hatók a II. világhábo­rús emlékek. Külön témakör a helybéli zsidóság története. Mindez tíz évi kutatómunka eredménye. A tárgyakat a hely­béliek adták össze. A boltíves folyosón családi képek, képes­lapok kaptak helyet.- Mindig abba a témába va­gyok szerelmes, amit éppen írok. Akkor még a jövedelmem egy százalékát is eszerint aján­lom fel. Ha katolikusokról írok, akkor neki, ha a reformátusok­ról, akkor a református egyház­nak, ha éppen a simontornyai zsidóság történetével foglalko­zom, akkor a zsidó egyháznak adom az adóm egy százalékát - mondta Tóthné Unghy Ilona. Ötezren jönnek a simontornyai nyári színházra Tizenegyedik alkalommal ren­dezte meg az e célra létrejött közalapítvány a nyári színházi programot. Mint Endreffyné Takács Mária elmondta, anya­gi gondokkal küzdenek Az idén is csak a költségvetés elfo­gadása után döntöttek arról, hogy egyáltalán megrendezik-e a fesztivált. Az idén is jól be­vált a koncepció, miszerint minden korosztálynak nyújta­nak valamilyen igényes mű­sort. Az operettestre Szekszárd­iéi, Hőgyészről is érkeztek cso­portok. Az időjárástól figgően 3-5 ezren látogatják a város legnagyobb rendezvényét. ■ Kiállítás maradt a bőrgyárból, ahol egykor 1400' an dolgoztak. ERRŐL BESZÉLNEK Bosszankodnak az emberek, amikor a termést más viszi ha­za. Olykor még az ősi női mes­terséggyakorlásával is meggya­núsítják a tolvajok felmenőág nőrokonait Az őrsparancsnok véleménye szerint sokat segíte­ne a helyzeten a mezőőri szol­gálat visszaállítása. A szolgálat létrehozásának egyetlen aka­dálya van. Nincs rá pénz. A képviselőtestület a megszorítá­sokat megelőzően, már a költ­ségvetés elfogadásával egy idő ben döntött Anyagi okokból lét­számstopot rendelt el FONTOS IDŐPONTOK Csőszné Kacz Edit polgármester fo­gadóórája: kedd, 8-tól 16 óráig Bárdos László címzetes főjegyző fo­gadóórája: csütörtök, 8-tól 16 óráig. Fogadóóra a városházán: keddtől csötörtökig 7.30-tól 12,12.30-tól 16 óráig Ügyfélszolgálati iroda: hét­főtől csütörtökig 7.30-tól 12 és 12.30-tól 16 óráig péntek, 7.30-tól 13 óráig. A falugazdász fogadóórá­ja: péntek, 8-tól 12 óráig. Katolikus mise: hétfő, szerda, szom­bat 19 óra, vasárnap 8.30. Reformá­tus istentisztelet: vasárnap 11 óra. I ADATOK Lélekszám 4541 Óvodások száma 150 Iskolások száma 803 Vállalkozók száma 270 Munkanélküliség 13,6% Költségvetés 913,7 millió Ft Fejlesztési keret 50,5 millió Ft Emlék maradt a gyárból értékek Helytörténeti házzá alakították át az iskolaépületet Négyszáz embernek is lehetne munka bőrgyártás Kiszámíthatatlan az itthoni gazdasági környezet A hajdarn simontornyai bőrgyár egy kis részében évente mintegy százmillió forint értékű készbőrt állítanak elő huszonötén a Si­montornyai Bőrgyár KfL-nél. A hazai piac mellett szállítanak Angliába, Ausztriába és Német­országba is. Az egyik tulajdonos Kerezsi János, aki a fentieket el­mondta. 2000-ben hárman vet­ték meg a nagy gyár egy részét. Ma már csak két tulajdonos van. - A keresletre nem panaszkod­hatunk - kezdte Kerezsi János. - Nincs ugyan száguldozás, de van piac. Gondot inkább az anyagbe­szerzés és a fizetési morál hiánya Kerezsi János a hengerlő gép előtt. Ebből a marhabőrből cipőtalp készül jelent. Ha be tudnánk lakni ezt a tízezer négyzetmétert, akkor itt 3-400 embernek lenne munkája.- Ezt tervezik, vagy csak álom?- Én már nem álmodok, ah­hoz már idős vagyok. Azt azon­ban nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, mit csinálnak Ma­gyarországon a vállalkozókkal.- Ezzel azt mondja, hogy ki­számíthatatlan a gazdasági kör­nyezet?- Kizsigerelik a népet. Árat emelni itthon nem lehet. Az álla­mi költségvetésből semmit nem költöttem el, a hiányt mégis ve­lem akarják megfizettetni. RECEPT Gyors, nyári sütemény, kezdők is elkészíthetik Takáczi Jánosné, az iskolai kony­ha élelmezésvezetője sokféle sü­temény receptjét ismeri. Szeret sütni. Eredetileg a bőrgyár sze­mélyzeti osztályán dolgozott. Kénytelen volt váltani. Megtanul­ta az élelmezésvezetői szakmát. Egyszerű nyári sütemény recept­jét osztja meg az olvasókkal. Három egész tojást kikeverünk 25 deka cukorral. Hozzáadunk 1 deci étolajat, ugyanannyi vizet és 25 dekagramm lisztet, majd egy tasak sütőport és egy vaníliás cukrot, jól kikeverjük. A masszát kizsírozott tepsibe öntjük, a tete­jére cseresznyét vagy meggyet Takáczi Jánosné szórunk. Tűpróbáig sütjük: ha a süteménybe beleszúrt varrótűre nem ragad tészta, kivehetjük a sütőből.

Next

/
Thumbnails
Contents