Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-25 / 172. szám

2006. JÚLIUS 25., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 ALMANACH 2006 - 85 OZORA Jellemző tünetek: működési hiány, vagyoneladás, bérhitelfelvétel A virágos falu nem virágzik csődszag Várják a mindent megoldó közmunka-lehetőségeket Tizenhat éve áll a település élén Schranz Istvánné. Véleménye szerint az önkormányzat hely­zete 2006-ra olyan siralmassá vált, amilyen eddigi négy ciklu­sában még nem volt. A műkö­dési hiány 11 millió forint, a közalkalmazotti béreket csak hitelből tudják fizetni. Hogy el­kerüljék a további hitelfelvételt, értékesíteni kezdték az önkor­mányzati vagyont. Négy lakás eladásáról van szó, de mihez nyúlnak, ha már ez sem lesz? - tette fel a kérdést a település ve­zetője. A szociális foglalkozta­tásban sok pénzt megtakarí­tottak, hogy beszálltak a köz­munkaprogramokba. De az idén - a polgármester szerint - a parlamenti választásokra vol­tak beizzítva ezek a pályázatok, és ismét segélyezendő munka- nélküliekké váltak az azokban résztvevők. A kormány új szoci­álpolitikai elképzelései pedig - ahogy Schrancz Istvánné fogal­maz - romboló hatással vannak a munkamorálra. Schranz Istvánné polgármes­ter FONTOS IDŐPONTOK Schranz Istvánné polgármester és Németh Györgyné jegyző hét­főn, szerdán és pénteken hivatali időben tartanak ügyfélfogadást. A falugazdász, Kótai János szerdán egész nap, csütörtökön délig vár­ja a hozzá fordulókat. Dr. Pataki László háziorvos munkanapokon 8-12-ig rendel, de kedden 14-től 15 óráig is a betegek rendelkezé­sére áll. Dr. Juhász Éva gyermek- orvos minden hónap utolsó kedd­jén rendel Ozorán. A plébános, Balázs Zoltán, vasárnaponként 11-kor tart nagymisét. Az összeállítást Wessely Gábor írta, a fiatokat Mártonfái Dénes készítette. Az oldal a Tolna megyei önkormányzat támogatásával jelent meg A várba kevés turista jár. Répás Zsoltné két lányával, Gizellával (mellette) és Rozáliával érkezett. Jédi Zoltán kalauzolta őket a látogatás során Gondozott, rendezett tele­pülés Ozora. Faragott ka­puk, padok, játszótéri al­kalmatosságok, karban­tartott szobrok, emléktáb­lák, impozáns vár, tetsze­tős templom és rengeteg virág. Közelebbről nézve azonban nem ilyen szín­pompás a kép. A „Virágos Magyarországért” pályázaton 1994-ben első díjat nyert a falu, 1995-ben pedig Eu- rópa-díjas lett. S ahol a virág, ott a hervadás: már semmi sem a régi. Munkalehetőség nincs, a gyermekszám apad. A hajdan jól menő, 840 tagot számláló, 400 aktív dolgozót foglalkoztató tsz szétesett, és a 120 nőnek munkát adó varrodát is elsöpör­te a rendszerváltás vihara. A közeli Tamási és Simontornya sem szippantja már fel a fölös munkaerőt. Némelyek vállalják a többórás ingázást, és eljárnak Székesfehérvárra, mások in­kább otthon maradnak, segély­ből tengődnek, és várják a min­dent megoldó közmunka-lehe­tőségeket. Az elköltözések és beköltözések miatt, s mert a ro­mák több gyereket vállalnak, je­lentősen változott a lakosság összetétele. Az etnikai kisebb­ség aránya a rendszerváltáskor 30 százalék körül mozgott, je­lenleg közelíti az 50-et, az isko­lások 60, az óvodások 70 száza­léka roma. A nagy múltú, jó fekvésű tele­pülés képtelen profitálni az ide­genforgalomból, mert nincsenek mobilizálható, be­fektethető pénz­eszközei. Itt van az ország egyik legszebb vára, csak nincs benne élet. A Kincstári Vagyon­igazgatóság tartja fenn, látogat­ható, de nincsenek programok, koncertek, várszínházi előadá­sok. A hatszáz éves építményt 2001-ben újították fel a Széche- nyi-tervből, mintegy egymilli- árd forintért. Ugyanilyen kihasználatlan a Sió. Partján ott a Kula-park, az Esterházy birtok sétautakkal, évszázados fákkal, elhanyagolt szabadtéri színpaddal. A vízi- turizmus szerelmesei számára ideális hely lenne. Csakhogy költeni kellene rá. Kempinget, vécéket, zuhany­zókat kialakítani, kikötőt, csónaktá­rolót építeni. Ugyanígy nincs pénz a fafaragó tá­borra sem. A falun látszik, hogy itt 12 esztendőn át ügyködtek az ácsszekercék és a vésők. A közterületek tele vannak fából faragott alkotásokkal. A Cs. Kiss Ernő által vezetett nyári tá­bort tavaly és az idén már nem tudták megszervezni. Jellemzi a helyzetet, hogy munkaerő-piaci pezsdülést csak a közmunkaprogramoktól, beruházási, fejlesztési lehetősé­get meg csak a LEKI (leghátrá­nyosabb kistérség) pályázatok­tól remélnek. Ez utóbbin most nyertek 9 milliót két utca bur­kolatának felújítására, amihez hozzá kell tenni 3 millió önerőt. Nagyobb falat lesz az isko­lafelújítás. Elbírálás előtt áll egy ROP-os (Regionális Operatív Program) pályázatuk, ami 143 milliós projekt. Tartalmazza az általános iskola és az óvoda tel­jes rekonstrukcióját. A harmadik fontos, de egyelőre megvalósíthatatlan beruházás a szennyvíz. Ozora nagy kiterje­désű település, jelentős magas­ságkülönbséggel. Ráadásul je­lenleg csak a kétezernél több la­kosú községek szennyvízprog­ramját támogatják. Majd 2007 után várható, hogy lesz EU-s pénz az egymilliárd forintos munkára. Egy eseményre azon­ban mindenképp összespórol­ják a pénzt. Az idén is megren­dezik augusztus 19-20-án az el­származottak találkozóját. Ka­nadától Ausztráliáig minden­honnan érkeznek vendégek. Ta­valy az ozorai származású szín­művész, Paudits Béla aratta a legnagyobb sikert. A fafaragó a díszpolgári cím várományosa Eddig egyetlen díszpolgára van Ozorának, Endreffyné Takács Mária, a Simontornyai Vármú­zeum igazgatója. Nyílt titok, hogy e cím következő váromá­nyosa Cs. Kiss Ernő fafaragó. A 78 éves mester 12 fafaragó tábort vezetett. Az ideérkezők néhány alkotásukat minden évben itt hagyták. így vált a fa­lu jellegzetességévé a faragott fa. A játszótértől a temetőig mindenütt ragyogó alkotások sorakoznak. ■ Nagy falat lesz az iskola és az óvoda 143 millió forintos felújítása. EZ TÖRTÉNT Ifjú és idősebb tudorok helyi népfőiskolája Rúzsa László, a művelődési­ház vezetője igen aktív szer­vező. Dalkört, citerazenekart, tánccsoportokat mozgat, programokat, fellépési lehe­tőségeket, ünnepségeket ké­szít elő. Hagyományteremtő és hagyományápoló tevé­kenysége is közismert. Mind­emellett 2004-ben elindította az Ozorai Népfőiskolát. A nem tanított tantárgyakból szervez 16 előadásból álló sorozatot, részint az ifjú tu­dorok bevonásával. Szerepelt már a kínálatban Trianontól, a drogon át, az űrhajózásig sok minden. Az előző sze­meszter márciusban ért vé­get, a következőt november­ben indítja. A tinédzserek szép sportsikereket érnek el Valaha nagy kézilabdásélet volt a községben, s most újra ébredezni látszik e sportág. Az iskolai csapat egyre ered­ményesebb. A focicsapat fia­taljai pedig egy komoly trófe­át is begyűjtötték. Az U13-as válogatott harmadik lett az országos döntőn. Sajnos a felnőttek szereplése nem ilyen fényes. Az ozorai focis­ták épphogy benn maradtak a megyei I. osztályban. ADATOK Lélekszám 1852 Iskolások száma 186 Óvodások száma 75 Nyugdíjas 500 Vállalkozás 112 Munkanélküli 180 Költségvetés 313 MFt Fejlesztési keret 12,5 MFt ÍRRŐL BESZÉLNE Alighogy kifutott a közmun- kaprogram - június 30-cal -, s ismét jövedelem nélkül ma­radt egy csomó család, meg­ugrott a bűnözés. Volt olyan éjszaka, amikor két helyre is betörtek: a zöldségboltba és a presszóba. Az elkövetők még nincsenek meg, de gyanítha­tó, hogy „családi vállalkozás­ban" történt a pénz- és do­hányáruszerző akció. A zöld­ségboltba ugyanis olyan kis ablakon hatolt be a tolvaj, amin csak egy gyerek fér át, gondos szülői segédlettel. A mennyezet felkerült a netre profilváltás Az állatorvos februárban kezdett virágokat festeni a plafonra Eddig saját kecskesajt-előállító üzeméről volt leginkább neve­zetes az ozorai állatorvos, dr. Pomázi László. Az utóbbi idő­ben azonban a növények is ér­dekelni kezdték. Pontosabban a virágok, egészen pontosan a vi­rágok megfestése. Miután leszázalékolták, so­kat kellett pihennie, s ahogy mondta: rengeteget bámulta plafont, és nagyon unalmasnak találta. És mint oly sok gondol­kodónál, nála is az unalom szül­te a találmányt: az ozorai kazet­tás mennyezetet. Lakásában már két helyiség plafonját, Már közel háromszáz virágképet festett február óta dr. Pomázi László illetve itt-ott a falakat is, sakk- táblaszerűen elhelyezett virág- kompozíciók színesítik. Ez év februárjában szállta meg az ih­let, s azóta kettőszáznyolcvan festményt készített el. Már tár­gyalt belsőépítészekkel is, hogy mit szólnak a dologhoz, és a ké­peket a netre is feltette. Profitálni szeretne az ötlet­ből. Vannak ügyes kezű fiatalok a faluban, ha beüt a bolt, be­szállhatnak a virágos plafon­gyártásba. Számukra is hozhat némi jövedelmet, az önmagát „neoprimitív naiv festőnek” val­ló doki ötlete. ■ RECEPT Vajas tészta karfiollal vagy zöldbabbal töltve Finom étel a karfiollal töltött va­jas tészta. Németh Györgyné szerint frissen a legjobb. Hozzávalók: fél karfiol, egy cso­mag fagyasztott vajas tészta, egy fej vöröshagyma, egy tojás, törött paprika, bors, piros arany, vegeta. A tésztát felengedjük, vékonyra sodorjuk, négyzet ala­kú darabokra vágjuk. A hagy­mát megpároljuk, rászórjuk a piros paprikát, majd rádobjuk a rózsákra szedett karfiolt. Sűrű kevergetés mellett továbbpárol­juk, s hozzáadjuk a fűszereket. Ha kész, megtöltjük vele a tész­talapokat, a széleit tojásfehérjé­Németh Györgyné vei - s összehajtás után -, a tete­jét tojássárgájával megkenjük. A töltelék zöldbab, eseüeg gom­ba is lehet. ■

Next

/
Thumbnails
Contents