Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-21 / 169. szám
5 2006. JÚLIUS 21, PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 23 CSIBRÁK Közösségi teret alakítanak ki az iskolában decemberre Nincs könnyű helyzetben a falu, de tudom sok más kistelepülés van még így, mint mi - mondta Kardos János polgár- mester. Ha valamit fejleszteni szeretnének, azt csak pályázati pénzből lehet, megfelelő saját forrás nincs. Most egy közösségi hely kialakításán dolgoznak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nyertek támogatást. A tizenhét és fél millió forintos beruházás tizenöt százalékát kell a falunak állni önrészként. Az iskola épületében már dolgoznak a munkások, és decemberre szeretnék átadni a közösségi helyet, ahol rendezvénysátor is lenne. Persze itt is, mint mindenhol nagy szükség lenne a járdák felújítására és a vízelvezetők tisztítására. Erre áldozni kell, ha lehet pályázati pénzből - tette hozzá Kardos János. A főút melletti árkokkal talán nem lesz gond, hiszen rövidesen kezdődik az útszakasz teljes felújítása, amely az út melletti vízelvezetőket is érinti. Kardos János: áldozni kell a falu rendben tartására FONTOS IDŐPONTOK Kardos János polgármester fogadóórája: szerdán 13-tól 15 óráig. Horváthné Tóth Valéria körjegyző fogadóórája: minden csütörtökön 8-tól 11- ig. Dr. Szúnyogh Erzsébet háziorvos rendelési ideje: 1 hétfőn 9 és 11 óra között, a hét többi munkanapján Kur- don rendel. Kilvinger György falugazdász ügyfélfogadása: szerdán 10-tól 12 óráig. Családsegítő szolgálat, Takácsné Papp Emőke: szerdánként 8 és 11 óra között várja az ügyfeleket. ki összeállítást írta és a fotókat készítette: Tulézi György. Az oldal a csibráki és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával jelent meg. A falu, ahol megállt az élet megélhetés Nehéz helyben tartani a fiatalokat, ha nem tudnak keresni Csáki Istvánná (balról) és Eke Józsefné egyetért: akkor maradnának a fiatalok Csibrákon, ha lenne munka. Egykor máshonnan is idejártak dolgozni EZ TÖRTÉNT A mozgókönyvtár busza hetente érkezik Csibrákra Két hónapja van a faluban mozgókönyvtári szolgáltatás. Az önkormányzat a községházán alakított ki egy helyiséget, ahol minden hétfőn délután négy és öt óra között kölcsönözhetnek könyvet az olvasók. Itt rendelhetik meg a köteteket, amelyeket a következő héten hoz ki a mozgókönyvtár busza, amely járja a kistérség településeit. A könyvtárban van lehetőség a világháló használatára is. Hamar megszerették a kicsik a játszóteret Az elmúlt évben készült el a falu központjában az Európai Unió szabályainak megfelelő játszótér. A térnek olyan sikere lett, amelyre nem is számítottak a faluban. Nemcsak a helyi gyerekek használják, hanem más falvakból is hoznak ide kicsiket. Épp ezért a közmunkások folyamatosan rendben tartják a környező zöldterületeket, hogy a legkisebbek zavartalanul használhassák a játszóteret. Autóból nincs hiány Csibrákon. Az alig több mint négyszáz lelkes falu a Dombóvár és Hőgyész között fekszik, óriási az átmenő forgalom nap mint nap a településen. Bizony, remeg az üveg az út mellett álló házakban, ha elhalad egy teherautó - mondja Eke Józsefné, Margit néni. Ottjáriunkkor kacsát pucolt, már készült a búcsúra, amelyet a hét végén rendeznek a faluban. Jönnek az unokák is, nincs mese, sütni-főzni kell. A hatvankét éves asszony 1955-ben költözött ide Tévéiről, mivel az édesapja fogatos volt a csibráki gazdaságban. Ő is itt dolgozott egy darabig, majd a fűrészüzemben kapott munkát. Évtizedekkel ezelőtt ez volt a környéken a legnagyobb üzem. Közel kétszáz ember dolgozott itt több műszakban, nemcsak a faluból, hanem Kurdról, Hőgyészről is. Parkettát gyártottak 1992-ig, amikor bezárták a gyárat. Mióta az üzem megszűnt, minden megállt - mondja Margit néni. Addig volt munka, biztos megélhetés. Építettek, felújítottak házakat az emberek, de ma már nincs munkalehetőség helyben, ezért inkább elmennek a fiatalok. Az ő két fia is máshol él, de gyakran hazalátogatnak, főleg ilyenkor búcsú idején. Pedig nem kellene sok, hogy jobbra forduljon a helyzet. A nyugdíjasoknak egy kicsit több pénz kellene, a fiataloknak pedig munka. Igaz, ez a két dolog a mai világban hatalmas kérésnek számít. Tavaly nagyon bíztak abban, hogy egy vállalkozó újraindítja a fűrészüzemet, de most ott is csend van. A mezőgazdasági üzemek is megszűntek, napszámba tudnak csak elmenni a fiatalok dolgozni. Bár rövidesen felújítják a főút falun átvezető szakaszát, Ekééket ez nem érinti, mivel nincs autójuk. Attól viszont kicsit tart, hogy még nagyobb lesz a forgalom, és a sok teherautó miatt még akár a ház falai is károsodhatnak. Ekkor érkezik meg Csáki Istvánná, aki tizenöt éve sekrestyés. Ismer mindenkit a faluban, legyen az idős vagy fiatal. Ha esküvő, keresztelő vagy temetés van, először őt keresik meg. Szinte mindenkivel kapcsolatba kerül, ismeri az örömüket, a gondjaikat, bánatukat. Itt született, és mint sokan mások innen jár munkába Dombóvárra. Ápolónő a városi kórházban és harminckét éve jár busszal. Fél ötkor indul és háromnegyed hét körül ér haza a munkából. Azt mondja, a városban sem könnyű élni, és különben is megszokta az utazást, nem zavarja, hogy más településen dolgozik. A mindennapok viszont teljesen mások, mint a városban. Aki onnan jön ide, nem biztos, hogy ilyen jól érzi magát, mint ő. Tudja, kivel, miről és főleg hogy lehet beszélgetni. Ezzel pedig mindent el lehet érni, a gondokat megoldani, csak szót kell érteni az emberekkel. Az viszont sokkal könnyebb úgy, ha gyerekkora óta ismeri az itt élőket. A gyereknapot és falunapot együtt tartják meg minden évben Csibrákon. Ilyenkor lehet látni, hogy összetartó a falu és az emberek jól tudnak együtt szórakozni. Tényleg a munka hiányzik a legjobban, azzal itt lehetne tartani az embereket, vagy idehozni a fiatalokat. Olcsón lehet házakhoz jutni Csibrákon, ha lenne pénzük a huszonéveseknek, felújíthatnák a régi otthonokat, és bizony jól élhetnének itt - mondja Csáki Istvánná. Utazni kell, hogy dolgozni tudjanak Helyben nagyon kevés a munkalehetőség, aki teheti Dombóvárra megy dolgozni. Ez sem egyszerű a mai világban, hiszen a cégek először inkább a helyieket veszik fel Aki pedig felsőfokú iskolát végzett a fiatalok közül, és a végzettségének megfelelő munkát talál, nem is jön vissza. A másik gond, hogy nem mindenhol fizetik ki az utazás teljes költségét. Az egyhavi bérlet tizenötezer forint Dombóvárra, ha ezt nem támogatják és minimálbért keres a dolgozó, alig marad valami a fizetéséből Ezért is lenne fontos, hogy működjön a fűrészüzem, hiszen ha húsz-huszonöt embernek adna munkát, az már nagy segítség lenne a falunak. ■ A nyűg-díjasoknak egy kicsit több pénz kellene, a fiataloknak pedig munka. Igaz, ez a két dolog a mai világban hatalmas kérésnek számít. ERRŐL BESZÉLNEK Közeleg a csibráki búcsú időpontja. Szent Anna napja előtti vasárnap rendezik a búcsút, hiszen ő a temp lom védőszentje. Mára szinte csak az emberek szívében maradt meg ünnepnek ez az alkalom, nagy összejövetelt már nem tartanak a falu központjában. Régen foci és kézimeccseket rendeztek ilyenkor, mára olyan kevés a fiatal, hogy egy tisztességes csapatot nehéz lenne összeállítani. Ennek ellenére sokan már megbeszélik a szomszédokkal, hogy mi lesz a menü a hétvégén. Az is mutatja, hogy magukénak érzik ezt a napot a faluban élők, hogy három újszülöttet is most tartanak majd a keresztvíz alá. ADATOK Lélekszám 403 Óvodások száma 14 Iskolások száma 78 Költségvetés 66 450 000 Ft Fejlesztési keret: 21 315 000 Ft Munkanélküliek száma 43 Egyedül kezdte, ma már munkát ad vállalkozás A legfontosabb a minőség, egyik megrendelés hozza a másikat Kis faluban is lehet sikeresen vállalkozni. Ezt bizonyítja Csibrákon Hinek Károly. Az egyéni vállalkozó 1972 óta dolgozik önállóan, mert ahogy mondja, így tudta megvalósítani saját elképzeléseit. Hőgyészen, egy kis garázsban kezdte a munkát, majd 1992-ben költöztette a vállalkozást Csibrákra. Ma már tíz embert foglalkoztat, akik célgépeket, gyártósorokat készítenek nagyrészt német piacra. Szerencsére sok a megrendelés, bővíteni is lehetne a vállalkozást, ez azonban nem könnyű. Az utóbbi időben a vasasszakma elvesztette a varázsát Mindenki meneKárolynak is szüksége van a jó szakemberre, de bajos az utánpótlás Hinek dzser akar lenni - véli Hinek Károly. Nincs utánpótlás, pedig a jó szakmunkásra nagy szükség lenne. Modem gépekkel dolgoznak, amit a fémiparban lehet, azt itt helyben meg tudják oldani. Hőkezelés, hidegalakítás, CNC- megmunkálás nem jelent gondot, ehhez viszont az utcáról nem hívhat be embereket. A sok megrendelés titka pedig egyszerűen hangzik. A legfontosabb a minőség. Be kell tartani a határidőket, és ha jó minőségben gyártanak, egyik munka hozza a másikat. Hiába termel valaki olcsón, ha nem lehet használni azt, amit gyárt - tette hozzá Hinek Károly. RECEPT Vaddisznósült káposztával, ananásszal és pezsgővel Különleges receptet ajánlott a figyelmünkbe György István, a Gyulaj Rt. csibráki vadászházának vezetője. Ez pedig nem más, mint a vaddisznósült ananászos, pezsgős pároltkáposztával. Egy kiló vaddisznótarját ujjnyi vastag szeletekre vágunk. A tepsi alját megszórjuk vadfűszerkev- erékkel, és ráfektetjük a szeleteket A tetejét is ízlés szerint megfűszerezzük. Kockára vágott hagymával gazdagon meghintjük, és nyakon öntjük egy üveg sörrel. Fóliával befedjük, és másfél órát sütjük. Mielőtt teljesen megsül, levesszük a fóliát, és úgy pirítjuk. Köretnek pároltkáGyörgy István posztát készítünk a szokásos módon, és amikor elkészült, darabolt ananásszal összekeverjük és kevés pezsgővel ízesítjük. I V
