Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-19 / 167. szám
2006. JÚLIUS 19., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 57 KISDOROG 5 Utakat, járdákat kellene építeni, de a pályázathoz nincs elég önerő Nem úgy kapjuk az állami pénzeket, ahogy kellene - mondta Höfler János, Kisdorog polgár- mestere. Az iskolára, ugyanazon gyereklétszám mellett, mint tavaly, 8,5 millió forinttal kap kevesebbet a település, és azt rebesgetik, hogy ez az összeg a jövő évben még öt százalékkal csökken. Mindez egyre nehezebbé teszi, hogy fennmaradhasson az iskola. Az önkormányzat mindenképpen szeretné fenntartani mind a nyolc általános iskolás osztályt. Ezt az is megnehezíti, hogy egyre csökken a diákok száma. Idén négygyei kevesebben, csupán tízen indulnak az első osztályban, mint a múlt évben. - A költségvetés egyre szűkösebb, a felújításokat is leginkább csak rendkívüli támogatásból tudtuk megvalósítani - mondta a falu vezetője - Pályázni sem nagyon tudunk, mert ahhoz önerő kellene. Ennek ellenére közművesített a település, víz, gáz, van mindenhol. Egyedül az utak van§ nak rossz állapotban, égető szükség lenne s sukra, és Höfler János: nem úgy kapjuk az állami pénzeket, ahogy kellene FONTOS IDŐPONTOK! Höfler János polgármester fogadóórája: hétfőtől péntekig munkaidőben. Bíró Gyula körjegyző fogadóórája a polgármesteri hivatalban: hétfőn és szerdán reggel 8 órától 16 óráig. Kozma Péter falugazdászfogadóórája: hétfőn 8-tól 11 óráig. Dr. Borcsek László orvos rendelési ideje hétfőn és pénteken reggel 8- tól 12 óráig. Simon János esperes vasárnaponként fél tíztől tart szentmisét a római katolikus templomban. Az összeállítást Rácz Tibor írta, a fotókat Kiss Albert és Mártonfai Dénes készítette. Az oldal a kisdorogi és a Tolna megyei önkormányzat támogatásával jelent meg. Újra templomba hív a harang adományok Összefogott a püspökség, a falu és az elszármazottak Mayer Mihály megyés püspök megáldotta a templomot. Kiemelte, leginkább azok segítségét köszöni, akik nem hivatásból, hanem szívből segítettek Nagy munkán van túl a falu. Nyolc hónap alatt felújították a már-már életveszélyessé vált templomot, amit a hétvégén a kisdorogi származású Mayer Mihály megyés püspök áldott meg. Kisdorogon jóformán egész nyáron nyitva az óvoda, csak egy rövid időre zár be, míg a nyári nyagytakarítás tart. A konyha is üzemel ezalatt, a falubeliek közül többen, innen viszik az ebédet. Tizenhárom nyugdíjasnak Molnár Mártonná hordja ki naponta, délidőben az ételt. Ő szociális gondozóként tevékenykedik a faluban. Munkája nemcsak az, hogy az ennivalót elvigye az öregeknek, hanem segít is, például kiváltja a gyógyszereket. Három közmunkás is dolgozik a faluban, füvet nyírnak, rendben tartják az utcákat. A település küllemén valóban észrevehető, hogy dolgos kezek ápolják, a közterületeken, az udvarokon szépen le van vágva a fű, virágok nyílnak mindenütt. Megszépíti a község központját a napokban elkészült, felújított római katolikus templom is. Múlt vasárnap, a szentmisén Mayer Mihály pécsi megyés püspök áldotta meg az épületet. Szinte az egész falu ott volt a misén, úgy tízen még a templom előtti lépcsőn is álltak. Beszédében a püspök elmondta, hogy többször is látott már példát arra, hogy a templomban kiállítást rendeztek, vagy egy népdalkórus tartott a szent helyen előadást, mert az az épület tudta befogadni a legnagyobb közönséget - Ezzel arra akarok utalni - mondta - hogy szépek a festmények, szép a magyar népdal, de nem templomba való, éppen azért, mert ez egy szakrális, megszentelt hely. Itt imádkozni kell, és bűnbocsánatért lehet könyörögni. Szólt arról Is, hogy a felújítás, ami azért volt feltétlen szükséges, mert a statikusok szerint néhány hónapon belül a meny- nyezet beszakadt volna. A felújítás több mint 56 millió forintba került. Mint mondta, ennek az öszszeg- nek a legnagyobb részét pályázaton nyerte a püspökség és Kisdorog közösen, de a helyiek és az elszármazottak közül is sokan adakoztak. Beszélik is, hogy a kisdorogi származású püspök mindenben segít a helyieknek, egyet felejt csak ki. Papot adni. Misét tartani ugyanis Tévéiről jár át Simon János esperes. Nyolc hónapig tartott a felújítás, ezalatt a hívek a helyi kultúrházban imádkoztak, ami előtt egy kis harangot is felállítottak. Másra nem használják ezt az épületet, kivéve, mikor a német vagy székely hagyományőrzők gyakorolnak vagy fellépnek. Van még egy épület a faluban, ami felújításra szorul, mégpedig ez a Dőry család birtoka, akik németeket telepítettek le itt annak idején. Talán lesz, aki megmenti a Dőry-kastélyt A Dőry-kastély még mindig áll a falu központjában, igaz állapota bőven hagy kívánni valót maga után. Ablakok már rég nincsenek benne, a vakolat lehullott, így szemmel látható, hogy az épület vályogból épült. Höfler János polgármester elmondása szerint jelenleg egy vállalkozó tervezi, hogy megmenti az épületet. Igaz úgy tervezi, hogy az eredeti mására, de erősebb anyagból húzná fel a kastélyt, és mozgáskorlátozottak számára nyitna szállóhelyet. A falu eredetileg svábok lakta település volt. AII. világháború után a község német lakosságának nagy részét kitelepítették, helyükre bukovinai székelyek és felvidéki magyarok érkeztek. ■ A kisdorogi származású püspök mindenben segít a helyieknek, egyet felejt csak ki. Papot adni. EZ TÖRTÉNT Tervezi az önkormányzat, hogy kiadja a paplakot Tervezi az önkormányzat, hogy kiadja albérletbe a templom melletti paplakot, ugyanis évek óta kihasználatlanul áll a falu közepén, -így némi jövedelmet hozna, addig, míg a szomszédos Tévéiről jár át az esperes, és nincs papunk, aki lakna benne - mondta Höfler János polgármester. Jól szerepelnek a hagyományőrzők Arany minősítést kapott a . helyi Székely Hagyományőrző Népdalegyesület a Sümegen és Mohácson rendezett országos versenyen. A Blau Enzian Német Hagyomány- őrző Táncegyesület felnőtt és ifjúsági csoportja is első helyezést ért el a Baracsi Néptáncfesztiválon. Az ifjúsági csoport felkészítője Jókai Andrea, koreográfusa Krupánszki Lajosné, a felnőttek felkészítője Páli Istvánná, koreográfusa Köhlerné Koch Ilona volt. Höffler Jánosné táncosai kisdorogi táncokat, illetve kapu- zót jártak a fesztiválon. ADATOK Lélekszám: 860 Iskolások száma: 86 Óvodások száma: 27 Munkanélküliek száma: 26 Munkanélküliségi ráta: 7,1% ERRŐL BESZÉLNEK Eredetileg sváb falu volt Kisdorog. A háború után azonban sokukat kitelepítették, helyükre legnagyobbrészt székelyek, de felvidékiek is érkeztek. A székely származásúak szeretnek őseik földjére látogatni. Legutóbb a csík- somlyói búcsúban vett részt a falu küldöttsége. Mikor hazaértek, egy szintén székely ember megkérdezte tőlük, ettek-e puliszkát. Össze is vesztek vele, mert, mint mondták, ő is onnan származik, tudja mi a szegénység. Annak ellenére, hogy nagyon szegények arra az emberek, jószívűek, és vendégszeretőek. - Ugyanez elmondható a kisdorogi székelyekről is, de úgy látszik, egyesek elfelejtik, honnan jöttek - tartják a faluban. Ha véget ér a sapkaszezon, nincs baj fésű, olló Nem elég, ha az ember jó a szakmában, pluszt kell adni Farkas Zita három éve végzett a szekszárdi Ady Endre Szakközépiskolában mint fodrász. Egy éve dolgozik a szakmában, vállalkozóként Kisdorogon. Mint elmondta, annak idején varrónőnek készült, de egy fél év után úgy döntött, tű helyett olló. Vendégköre kialakulóban van, a faluból és a környékről is járnak hozzá. - Még meg kell, hogy ismerjenek, ki kell hogy alakuljon egyféle szimpátia a vendégeimben. Ebben a szakmában ugyanis nem elég jónak lenni, ha nem kedvelik az embert, nem jönnek be hozzá - fogalmazott. Hozzátette, először a megyeszékhelyen Farkas Zita Pálinkás Zoltán frizuráját igazítja. A kezdet volt a legnehezebb próbált elhelyezkedni, de ott is vállalkozóként kellett volna működnie, és annyira telített a szakma, hogy nem sok az esély. A jövőben, ha már kitapasztalta az igényeket a faluban, egy szoláriumot is szeretne üzemeltetni. - Hiszen itt, falun belül is nagy a verseny, három fodrász dolgozik rajtam kívül - mondta. Szólt arról is, hogy számára is a kezdet volt a legnehezebb, amikor elvégezte az iskolát, nem gondolta, hogy üyen nehezen tud majd kibontakozni. - Nem keseredek el. Ha a kezdetekkor a téli sapkaszezont átvészeltem, már nincsenek megoldhatatlan problémák. RECEPT Régi, ízletes székely étel a kukoricakása-galuska A kukoricakása galuska régi székely étel, hasonlít a mai töltöttkáposztához. Annyi a különbség, hogy ma rizst használnak hozzá, és nem torma, hanem káposztalevélbe töltik - mondta Sebestyén Józsefné. Kukoricalisztből kell kását készteni,.és összekeverni kockára vágott szalonnával, sok, négy öt fej összekockázott, üvegesre pirított hagymával. A tölteléket ma már darálthússal és rizzsel is lehet keverni, káposztába göngyölve. Lehetőleg vas: lábasban főzzük - javasolja Sebestyén Józsefné -, míg a töltelék meg nem puhul. A lábas alSebestyén Józsefné jára és a göngyölegek tetejére savanyított, szálas káposztát kell rakni. A mi időnkben ezt Székelyföldön szőlőlevélbe is göngyölték - idézte fel a székely származású asszony. I