Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-18 / 166. szám

2006. JÚLIUS 18., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 ­2 5 DALMAND 5 Nehéz helyzetben a falu, csak pályázatokból fejleszthetnek Gondokkal küszködünk, mint minden település - mondta Bondorné Nagy Ibolya polgár- mester. A költségvetés szűkös, a komoly anyagi megszorítások a már tagintézményként működő iskolánkat, illetve önkormányza­tunkat is teljes takarékoskodás­ra ösztönzi. Fejlesztésre csak a pályázatokból nyert pénzből jut, emiatt megpróbálnak minden lehetőséget kihasználni. Szeret­nének segíteni az embereknek, hogy a faluban maradjanak, de ez pénz nélkül nagyon nehéz. El­képzeléseik megvalósítását a je­lenlegi pénzügyi helyzet nem te­szi lehetővé. Legfontosabb lenne a pusztán élők ivóvízhálózatá­nak kialakítása, a szennyvízhá­lózat kiépítése, a belterületi utak, járdák felújítása, új autó­buszvárók, buszváróöblök léte­sítése. Tovább kívánják folytatni faluszépítő programjukat. A ter­vek között szere­pel egy közössé­gi ház kialakítá­sa, ahol a falu la­kói korosztálytól függetlenül tölt­hetnék el szabadide­jüket. Bondorné Nagy Ibolya: a falu többi utcájára is ráférne a javítás FONTOS IDŐPONTOK Bondorné Nagy Ibolya pol­gármesterfogadóórája: hét­főn, szerdán 8-tól 16, pén­teken 8-tól 12 óráig. Nagy Csaba körzeti megbízott fogadóórája a községházán: kedden 16 és 18 óra között. Kertész László falugazdász szerdán 13-tól 15 óráig tart fogadóórát. Szépné dr. Nyári Angéla háziorvos rendelési ideje: hétfő, kedd, szerda, péntek 8-tól 12.30-ig, csütörtök 12.30-tól 16. OO-ig. Katolikus misét minden vasárnap 14 órakor tart Molnár Ottó plébános. Az összeállítást írta és a fotókat készítette: Tulézi György. Az oldal a Tolna megyei önkormányzat tá­mogatásával jelent meg. Jó földön se terem munka megtartóerő Az egykori pelenka utcát ma özvegyek utcájának hívják Balogh Sándorné, Bakonyi Gábomé, Szabóné Takács Ibolya, Orbán László és Zádori Józsefné szerint jó Dalmandon élni, csak a munkahelyek hiányoznak A valamivel kevesebb mint ezerötszáz lakost számláló falu központjában szinte hihetetlen a nyugalom fogadja az embert. Dombóvár térségének legfor­galmasabb útja mellett egy rö­vid bekötőút visz Dalmandra. Az elágazóban már jó néhány komoly baleset történt. A dal- mandiak abban bíznak, hogy a nemrég elkészült útfelújítás­nak és a csomópont kialakítá­sának köszönhetően biztonsá­gosabb lesz a falu irányába el­fordulni, mint eddig. A főúton száguldanak az au­tók, míg körülbelül két kilomé­terre onnan békésen éli min­dennapjait a település. Talán túlságosan is nyugodtan, hi­szen sokan azt szeretnék, ha nagyobb lenne a nyüzsgés. Ez azt jelentené, hogy vállalkozá­sok működnek a faluban. Ami­kor megérkeztünk a községhá­zára, épp a kulturális bizottság tartott ülést. Arról beszéltek, hogy idén megrendezzék a falu­napot vagy sem. Jó lenne a falu összetartása miatt, viszont az önkormányzat kasszája üres, ami megnehezíti a szervezést. Szinte egyöntetűen úgy vélik: minden adott ahhoz, hogy jól érezze magát az, aki Dal­mandra költözik. Egy nagy baj viszont van, ami mégis megke­seríti az életüket. Ez a többi kis­településhez hasonlóan a mun­kahelyek hiánya. Dalmand év­századok óta mezőgazdasági te­lepülés. Az állami gazdaság az ötvenes évektől működött, majd a kilencvenes években alakult át részvénytársasággá. A kör­nyező földeket az ország leg­jobb minőségű termőterületei között emlegetik. A már nyug­díjas Balogh Sándorné azt mondja: a privatizáció idején sokan úgy gondolták, megszű­nik a gazdaság. Abban az idő­ben sokan elvesztették a mun­kahelyüket. Ezerötszáz dolgozó­ból csak ötszáznak maradt meg a munkája. Ma már ismét biz­tosnak látják a cég jövőjét. Ba­logh Sándorné szerint a többsé­gi tulajdonos Csányi Sándor­nak, az OTP vezérigazgatójá­nak személye lehet biztosíték arra, hogy működni fog a Dalmand Rt. Más munkahely ugyanis nem nagyon van Dalmandon. Az állami gazdaság magánosí­tásával egyidőben több társa­ság is elkezdett a mezőgazda­sággal foglalkoz­ni, de ma már a modern gépek­hez egyre keve­sebb emberre van szükség. A közeli Dombóvá­ron is nagyon ne­héz munkát találni, ezért sajnos a fiatalok inkább távolabbi váro­sokban keresik a lehetőséget - mondta Bakonyi Gáborné. A fa­lu lakossága elidősödött, ezt mu­tatja, hogy az egykor pelenka utcaként emlegetett részt ma már az özvegyek utcájának hív­ják. Azért most is vannak fiata­lok, akik vesznek házat itt - kap­csolódott be a beszélgetésbe Szabóné Takács Ibolya. Aki ide­tartozik, akit ide kötnek a gyö­kerei, nem szívesen költözik el innen - tette hozzá a fiatalasz- szony. Büszkék a szép iskolá­jukra, az óvodára, a gyógyszertárra. Dalmand nyugal­mas falu, néme­tek és hollandok is vásároltak ma­guknak házat. Rengeteg a zöldte­rület, a utat fák szegélyezik. Ta­lán ha egy olyan vállalkozás ér­kezne Dalmandra, amely mű- anyagipari összeszerelésre ke­resne dolgozókat, jobban lehet­ne boldogulni - mondta Orbán László. Működött textilüzem is itt, de sajnos az is hamar meg­szűnt, és bár lenne vállalkozó, aki dolgoztatna, sajnos neki sincs megrendelése. Ő is úgy ta­pasztalta: így a fiatalok elmen­nek. Először Dombóváron pró­bálnak munkát keresni, de van­nak, akik Pécsen vagy Kaposvá­ron dolgoznak, mások még távo­labb boldogulnak. Őket már szinte lehetetlen visszacsalogat­ni a szülőfaluba, esetleg rokon­látogatóba jönnek haza. Félezer embernek ad munkát a Dalmand Rt. A faluban sokan, köztük Ba­logh Sándorné önkormányzati képviselő is abban bízik, hogy a Dalmand Rt többségi tulaj­donosa, Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója biztosíték arra, hogy működni fog a gazdaság. A Dalmandi Állami Gazdasá­got 2001-ben privatizálták ti­zenegy másik jelentős magyar állami gazdasággal együtt. A magánosítás előtt volt olyan év, amelyet negyedmilliárd forin­tos veszteséggel zárt a cég, ké­sőbb nyereségesebb növényfaj­ták termesztésére tért át. ■ 1500 dolgozóból csak 500-nak ma­radt meg a munká­ja. Ma már ismét biztosnak látják a gazdaság jövőjét. EZ TÖRTÉNT Korszerűbb lesz az iskola konyhája augusztusra Elkezdődött a dalmandi is­kola konyhájának felújítása. A közel ötmillió forintba ke­rülő beruházáshoz 2,2 mil­lió forintos támogatást nyert a község önkormányzata a Tolna megyei területfejlesz­tési tanácstól. A konyha át­alakítása várhatóan augusz­tus közepén fejeződik be Dalmandon. A falunapot ebben az évben is megrendezik Dalmandon Idén is megrendezik a ha­gyományos falunapot Dalmandon. Kevés pénze van az önkormányzatnak, ezért takarékoskodni kell a szervezésnél, és a helyi cso­portok fellépésére számíta­nak augusztus 19-én. A megszokott helyen, a Sza­badság utcában lehetőség lesz közösen főzni és csalá­di hangulatban tölteni a na­pot. A szervezők azt szeret­nék, ha a fiatalok és az idő­sebbek közösen együtt érez­nék jól magukat és összetar­tó lenne a falu. ADATOK Lélekszám 462 Iskolások száma 109 Óvodások száma 35 Vállalkozások száma 40 Költségvetés 157 884 000 Ft Fejlesztési keret 11453 000 Ft ERRŐL BESZÉLNEK Az iskola sorsa foglalkoztat­ja leginkább a dalmandiakat mostanában. A jól felszerelt oktatási intézménybe egyre kevesebb gyerek jár, pedig felkészült pedagógusok foglalkoznak velük. Az iskolához egy új tornaterem is tartozik, mégis sokan attól félnek, hogy bezárják az intézményt. Az önkor­mányzat mindent megtesz, hogy megmaradjon az iskola - mondja a falu pol­gármestere. Társulásban működnek, mégis komoly megszorításokat kellett alkal­mazni. Azt szeretnék, hogy senkinek ne kerüljön veszélybe az állása, de ez pénz hiányában nehéz fela­dat. A gyerekek száma pedig sajnos évről évre csökken. Párban jár Rozmaring és Csillagszóró kultúra A nyugdíjasok parodizálnak, a fiatalok táncolnak a rendezvényeken Nyolc helybéli asszony és két férfi alakította meg 1999-ben a Rozmaring együttest. Az elmúlt hét évben a nyugdíjasok szinte a kistérség minden településén színpadra léptek paródiáikkal, vidám jeleneteikkel. Babati Imréné, a csoport alapítója el­mondta, saját ötleteik alapján ál­lítják össze a repertoárt. Nyitott szemmel járnak az utcán, és ha egy jó témára lelnek, paródiát írnak belőle. A falusi életből emelik ki az eseményeket, szo­kásokat. Van lakodalmas, arató­paródiájuk, járnak cigánytán­cot, és van, hogy bakacsapat­nak, vagy éppen úttörőnek öl­töznek a színpadon. Felléptek már Somogy és Baranya megyé­ben, és állandó résztvevői a dal- mandi rendezvényeknek. Júni­usban, Dombóváron a Pál-napi Vigasságokon megrendezett Szomszédolás Kupán a kocsola- iak mögött a második helyen vé­geztek. Igaz, ehhez segítséget is kaptak a Csillagszóró Tánccso­porttól. A nyugdíjasok mellett ugyanis 2003 őszén fiatal anyu­kák és pedagógusok alakították meg az amatőr tánccsoportot. Ma már párban járnak a fellépé­sekre, és a rozmaringos paródi­ák mellett a tíz hölgy társastán- A Rozmaring együttes a dombóvári Napi Vígasságokon is sikert aratott cokat ad elő nagy lelkesedéssel. RECEPT Egyszerűen elkészíthető, laktató a sonkás csirkemáj A sonkába göngyölt csirkemáj elkészítési módját Zádori József osztotta meg velünk. A nyugal­mazott rendőr a Pál-napi Vigas­ságokon a második helyet sze­rezte meg a főzőversenyen. Egy könnyen és gyorsan elkészíthető étel receptjével várt minket. A sonkaszeletekbe göngyölt csir­kemájhoz nem kell sok minden, és szabad tűzön, vagy sütőben is elkészíthető. Egészséges, szép csirkemájakat válasszunk a boltban - ajánlotta Zádori József. Kétfelé kell választani a mája­kat, majd begöngyöljük a füstölt sonkaszeletekbe. Apró tanács még, ha hűtőbe tesszük rövid Zádori József időre, nem kell attól tartani, hogy a szalonna lejön a májról. Tárcsán, kövön vagy tepsiben rö­vid idő alatt megsülnek a májak, és friss kenyérrel ízletes ételt ké­szítettünk pillanatok alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents