Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

4 ALMANACH 2006 - 106 TEVEL TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006, JÚLIUS 15., SZOMBAT Falun is lehet boldogulni vállalkozás Olyan szakmát kell választani, amelynek értéke van EZ TÖRTÉNT Kivágták a juharfákat, veszélyeztette az épületet Öt juharfát vágtak ki pár hét­tel ezelőtt, a polgármesteri hi­vatal elől. Az elöregedett fák veszélyeztették a járókelőket és az épületet is. A hatalmas gyökereket a bonyhádi ön­kéntes tűzoltók segítségével szedték ki a földből, megboly­gatva így a környékbeli járdát és utat is. A járdarész, a busz­megálló, valamint a vízelnye­lők felújítása várhatóan 3 mil­lió forintba kerül. Egy fedél alatt lehetne az alsó és felső tagozat Napköziotthonos óvoda és nyolcosztályos általános isko­la is van a faluban. Két osz­tályterem hozzáépítésével az iskola egy épületben működ­hetne, ami jelentős energia­megtakarítással járna. Egy épületben lehetnének az al­sós és felsős diákok. Közmunkások szépítik a falut, hordják az ebédet Tizenkét idősebb embert ré­szesít az önkormányzat házi segítségben, az ebédet ház­hoz szállítják, alkalmanként ■bevásárolnak, füvet vágnak nekik. A kiszállításban, vala­mint a település közterületei­nek fenntartásában is segít a két közcélú munkás, a négy­tagú önkormányzati brigád és egy közhasznú munkás. A diófából lehet a legszebb bútort készíteni - mondta Miklós József asztalos, akitől két tanítványa, Palkó Márk (balról) és Pongrácz László tanulja a mesterséget Tevelen is sok a munka- nélküli, pedig az ember alapvető vágya, hogy el­tartsa a családját és örül­hessen annak, amit nap mint nap csinál. De nem kell ahhoz nagyvárosban élni, hogy megvalósíthas­suk az álmainkat. Már messziről felismertem Miklós József családi házát, pedig soha nem jártam még erre. A kapu, az udvar, a virág­tartók, a kerti nyugágy mind arról árulkodott, hogy ott egy asztalosmester lakik. Miklós József nyolc éve vállalkozó, és bár géplakatosnak készült, másként alakult'az élete. Ak­kor éppen nem indult ilyen szak, hát asztalos mesterséget tanult. Az évek során kiderült, érzéke is van hozzá. A teveli vállalkozó története azért pél­da értékű, mert az ember azt hinné, egy kisebb település eleve hátrányt jelent, hiszen kiesik a nyüzsgésből. Ki uta­zik azért pluszkilométereket, hogy megrendeljen egy iroda­bútort, vagy pinceajtót? Mik­lós József idén ötvenéves és harmincöt éve dolgozik a szakmában. Végigjárta a lép­csőfokokat, nyolc évig szak­munkásként dolgozott Szek- szárdon, majd szakoktató lett a szekszárdi 505-ös szakisko­lában, így 11 évig dolgozott és tanított is egyszerre. Később Bonyhádra került az 504-esbe, ahol szintén tanított, de köz­ben másodállású vállalkozó­ként már egy-egy megrende­lést is elvállalt. Jelenleg főállá­sú vállalkozó, három alkalma­zottja és kilenc tanulója van.- Itt születtem Tevelen, ebben a házban. Soha nem éreztem a hátrányát, hogy vidéken élek. Kezdetben egy- egy bútort ké­szítettem, a fe­leségem volt a fő segítségem. Teltek az évek és egymásnak adták a megrendelők a címe­met, Pécstől a fővárosig jöttek hozzám ide Tevelre. A bútorké­szítés a fő profilunk, de pince­ajtót, lépcsőt, korlátot, tetőt, kerti bútorokat, komplett irodá­kat, orvosi ren­delőt is készí­tünk - mondta a mester, akinek a fa többet jelent puszta alapanyagnál. A felesé­ge ma már kevés időt tölt a mű­helyben, inkább a vállalkozás papírmunkáit intézi. Két lánya is felnőtt, egyikük tanító, a ki­sebbik még tanul, főiskolás. Gyerekkorukban sokat segítet­tek édesapjuknak.- Nincs annál jobb érzés, mint amikor az ember a saját kezével hoz létre maradandót - mondta a családfő, aki maga készítette el lakása bútorait is. Beszélgetés közben sokat meg­tudok a különböző minőségű bútornak való fák - dió, cseresz­nye, fenyő, akác - szálairól, mintáiról is, de a lényeg, bárhol is él az ember, ha a lehetősége­ket megragadja, akkor sikeres lehet egy kis településen is. A vállalkozókat megbecsülik, mégsem tolonganak Nem mindenki olyan szeren­csés, hogy a szakmájából meg tud élni, el tudja tartani a csa­ládját Tevelen különböző ked­vezményeket kínál az önkor­mányzat a befektetőknek, vál­lalkozásoknak, mégsem tolon­ganak a városokból az érdek­lődők. Csak magára számít­hat a falu. Hamar felismerték ezt a helyiek. Az önkormány­zat is megbecsüli azokat, akik saját erejükből tartják el ma­gukat, sőt még munkát is ad­nak másoknak. A település központjában a Gányi vendég­lőt nem csak a helyiek isme­rik. Lakodalmak, családi és közösségi ünnepek sok emléke köti ide a tevelieket. Vagy ott van a téglagyár, Erős Pál igaz­gatóval az élén, itt tizenkét családnak biztosítanak mun­kát és megélhetést. Néhány mezőgazdasági vállalkozó, kisiparos, kereskedő próbálja meg saját erejéből biztosítani családja boldogulását. ■ „Nincs annál jobb érzés, mint amikor az ember a saját kezével hoz létre maradandót.” ERRŐL BESZÉLNEK Januárban, amikor megkezd­te működését a családok át­meneti otthona, a faluban so­kan attól tartottak, hogy a gyermekes anyák után jön­nek majd az elhagyott apu­kák... Szerencsére nem így lett. Nem zavarta meg az ott­hon a helyiek nyugalmát. Az itt lakók befogadják a beköl­tözőket, és egymást segítve tel­nek mindennapjaik. Egy fia­tal lányanyának, aki váran­dósán érkezett az otthonba, még csecsemőruhát is gyűjtöt­tek a teveli asszonyok. ————1 1 ADATOK ,, Lélekszám 1592 Óvodások száma 46 Iskolások száma 166 Vállalkozók száma 80 Munkanélküliség 7,6 % Költségvetés 264,4 millió Ft Fejlesztési keret 12 millió Ft A településről hiányoznak a munkahelyteremtő beruházók Fejleszteni, beruházni nem köny- nyű Tevelen sem. A költségvetés szűkös kerete miatt nagyon ke­vés jut fejlesztésre, az alapellátás biztosítása után. Amikor a hat­van embernek munkát adó cipő­üzem megszűnt, megugrott a munkanélküliek száma a falu­ban. Megmaradt a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet, a tégla­gyár és néhány kisebb vállalko­zás, de évről évre kevesebb em­bert foglalkoztatnak - sorolta a település lehetőségeit Héri Lászlóné polgármester. A nehéz­ségek mellett akadnak apró örö­mök is, januárban megkezdte működését a családok átmeneti otthona. A tizenkét személyes házban olyan egyedülállókat, il­letve családokat fogadnak be, ma­ximum másfél évre, akiknek anyagi vagy más természetű gondjaik akadtak, de így a gyer­mekek a szülővel maradhatnak. Az átmeneti otthonhoz a régi böl­csőde épületét újították fel, pályá­zat segítségével. Ha támogatás­hoz jutnak, bővítenék az intéz­ményt 24 ellátott befogadásáig. Büszke a település a focicsapatá­ra, amely a megyei bajnokság ötö­dik helyén végzett. Héri Lászlóné FONTOS IDŐPONTOK Héri Lászlóné polgármester és Amreinné Gál Klaudia jegyző minden munkanapon reggel 8 és délután 4 óra között fogadja az ügyfeleket A háziorvos, dr. Muráti György naponta 8 és 11 óra között rendel. A fogor­vos, dr. Antal Tamás minden nap rendel, hétfőn 11-től 17 óráig, ked­den, szerdán, pénteken délelőtt 8-tól 12 óráig, csütörtökön délután 12-től 17 óráig. A katolikus misét Simon Já­nos plébános celebrálja, minden va­sárnap 11 órától, pénteken és szom­baton pedig este 6 órakor. Az összeállítást Mauthner Ilona ír­ta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal a megyei és a teveli ön- kormányzat támogatásával jelent meg. RECEPT Salátaleves, székely módra, hidegen, melegen nagyszerű Pál Zoltánná, Brigitta székely származású, és ezt főzőtudomá­nyában is szereti hangsúlyozni. Két lánya és négy unokája is sze­reti az általa készített salátale­vest. Négy személyre számolva: három fej salátát felszeletelünk, 15 deka füstölt szalonnát megpi­rítunk, 6 tojást ebbe beleöntünk. Beleforgatjuk a salátákat, ön­tünk rá egy pohár kefirt, majd annyi vizet (maximum 1 litert), hogy ellepje a salátákat. Sózzuk, ecettel, 6-7 gerezd fokhagymával (szárastól is lehet az edénybe tenni) ízesítjük. Főzzük, majd megvárjuk, amíg kihűl. Két to­pái Zoltánná jást felverünk, amit két pohár tej­föllel összekeverünk, és behabar­juk a levest. Jiidegen is kiváló. A szövetkezet még ma is munkát ad mezőgazdaság Fejlesztenek, ez azt jelenti, hogy bíznak a jövőben Kevés mezőgazdasági termelő- szövetkezet maradt Tolna megyé­ben, mert a többség vagy átala­kult, vagy megszűnt Ilyen ritka­ság a teveli Kossuth Mgtsz. Schweitzer József főállattenyész­tő elmondta, hatvannyolc tagjuk van, akik mára már tulajdono­sok is. A felelősségük nagy, igye­keznek nyereségesen gazdálkod­ni. A szövetkezet fő profilja a nö­vénytermesztés és állattenyész­tés. Összesen 2100 hektáron gaz­dálkodnak, ebből 1200 hektár a kukorica, 530 hektár a búza, a maradékon pedig árpát és napra­forgót vetettek. A múlt évben tá­Schweitzer József mogatással építettek egy 15 ezer tonnás gabonatárolót, amit két­szer két évre felajánlottak inter­venciós közraktárnak. Eddig is volt tízezer tonnára elegendő raktáruk, így nyugodtan várják az idei betakarítást. A négyszáz darabos ipagyar tarka tehenésze­tük törzstenyészet, a Tolnatej RL- vel kötöttek tejfelvásárlásra szer­ződést. A tej ára jelenleg nagyon alacsony, a kvótás támogatással együtt jó, ha elkerülik a vesztesé­gen A szövetkezet a település éle­tében azért is fontos, mert 87 em­bernek ad munkát. Bíznak a jö­vőben, ezért fejlesztenek. Két­százmilliós beruházásba kezd­tek, ennek egyik része az a két­száz férőhelyes istálló, mely még az idén elkészül, ehhez kapcsoló­dik majd a fejőház, a trágyaelhe­lyezés korszerűsítése, illetve a meglévő istállókat alakítják át, az uniós előírás szerint A fejés egyszerűsödik, ezzel együtt 17 ember helyett elég, ha hárman dolgoznak majd ezen a területen. Új gépeket is vásároltak, perme­tezőt, traktort, műtrágyaszórót. Tavaly 87 millió forintos ered­ménnyel zárt a szövetkezet, így a tulajdonosoknak némi osztalé­kot is tudtak adni. fi •fji á k A r

Next

/
Thumbnails
Contents