Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-14 / 163. szám
2006. JULIUS 14., PÉNTEK 6 PANORAMA MAGYARORSZÁG Még vizsgálódnak a sajtos ügyében SZEPTEMBER 3-IG megflOSZszabbította a nyomozást az ügyészség a Fidesz-frakció felfüggesztett sajtómunkatársa ügyében, akit befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban bűntettével gyanúsítanak. A nyomozásnak egyelőre egy gyanúsítottja van, K. Krisztián, akit május 23-án vettek őrizetbe, majd szabadlábra helyezték. Ötezres leépítés a honvédségnél is legkevesebb öt és fél ezerrel csökkentenék a Magyar Honvédség és háttérintézményeinek létszámát, de a tervezett leépítés során akár hétezer embert is el- küldhetnek. Erről Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára beszélt. A politikus azt is elmondta, hogy jelenleg 30 ezer fő körül van a honvédelmi tárca létszáma. Iváncsik ismertette a tervet Iskolákban oktatnának bírósági ismereteket A bíróságok működésének menete ma már az általános műveltség nélkülözhetetlen része, ezért a középiskolában kellene megkezdeni a szükséges ismeretek oktatását. Ezt kezdeményezte tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki egyben Hiller István oktatási miniszter támogatását is kérte. Kegyeleti juttatás az elhunytak után NAGYJÁBÓL 1,5 millió forint járna egy képviselő hozzátartozóinak, ha a politikus a mandátuma alatt meghal - egy törvényjavaslat szerint. A hathavi fizetésnek megfelelő kegyeleti juttatás a mentelmi bizottság szerint azért is indokolt, mert az elmúlt tizenöt év a politikai szereplők számára nagy testi-lelki-szellemi megterheléssel járt. [origo] Lendvai ötpárti egyeztetést javasol AZ önkormányzati rendszer átalakításáról az MSZP ötpárti egyeztetést kezdeményez - mondta Lendvai Ildikó frakcióvezető. Az ügy előzménye, hogy az Ország- gyűlés hétfőn nem támogatta a régiók létrehozásáról szóló kétharmados alkotmánymódosítási javaslatot, és azt az előterjesztést, amely csökkentette volna a megyei és a fővárosi közgyűlések létszámát. @ további hírek: www.reggel.hu Felborulhat az idei büdzsé, ha normakontrollt kér az államfő Ügyeletes orvosra várnak a betegek egy budapesti kórházban. A szaktárca szerint az ügyeletben eltöltött időre kevesebb pénz jár a doktoroknak. Folytatódó orvosperek ügyelet Most az a kérdés, hogy mennyi jár az ügyeletért Újabb jogi érvelés akadályozza az orvosoknak járó ügyeleti díj kifizetését. Közben több száz orvos jelezte, ha nem kapja meg a pénzét, pert indít. Bánky Bea Hiába döntött úgy egy hónapja a Legfelsőbb Bíróság, hogy az orvosok ügyeletben töltött ideje teljes munkaidőnek számít, az érintetteknek továbbra sem fizetik ki az elmaradt pénzt erre az időre. így további perekre lehet számítani az ügyben. Csak Győrben 250-en fontolgatják, hogy munkaügyi pert indítanak. Több szegedi orvos is elszánt a bírósági eljárásra. A veszprémi kórház főorvosa, Dávid Gyula közölte: az ország uniós csatlakozásáig visszamenőleg igényelték az elmaradt ügyeleti díjat, amely az összes dolgozójukra számítva 200 millió forintot jelent. A fővárosi Heim Pál Gyermek- kórház húsz orvosa néhány lépéssel előttük jár: ők már áprilisban beadták keresetüket a munkaügyi bírósághoz, így tárgyalásukra még idén novemberben sor kerül. A gyermekorvosok 25 millió forint elmaradt ügyeleti díjat követelnek. Láposi Árpád, az intézmény egyik orvosa keserűen megjegyezte: „az igazgatóság úgy gondolja, hogy az európai irányelvek nem vonatkoznak a dolgozókra”. Az ugyan már nem kétséges, hogy a készenlétben töltött órákért jár a pénz, azt azonban nem lehet tudni, pontosan mennyi. Ebbe a jogi érvelésbe kapaszkodik az Egészségügyi Minisztérium is. „Az ügyeletek díjazásáról nem született legfelsőbb bírósági döntés, azt az elsőfokú bíróságnak kell a későbbiekben megállapítania. Mivel a díjazás kérdésében a bíróság még nem foglalt véglegesen állást, az ügyeleti díjak esetleges költség- kihatásai nem kalkulálhatók pontosan előre” - áll a szaktárca lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában. A minisztériumban egyértelműen úgy gondolják, az ügyeleti díjak kérdésében elsősorban a kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek kell megállapodniuk orvos- gárdájukkal. Több kórházigazgató azonban már jelezte, kórházi csődökkel járna a kifizetés. A minisztérium azt is közölte: „többlet ügyeletidíj-igényekkel az európai közösségi jog alapján nem lehet előállni, mivel az Európai Bíróság azt is kimondta, hogy a díjazás kérdése teljes egészében nemzeti hatáskörbe tartozik”. A szaktárca úgy érvel: az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét is sértené, ha az ügyeletek idejére ugyanannyi pénz járna, mint amennyit a rendelési órákra fizetnek. Ugyanakkor a díj megállapítása részletkérdésnek tűnik. Egyre több jel utal arra: a jogi útra terelésnek egyetlen előnye a kórházak számára, hogy késleltetni lehet a kifizetéseket. Az elvesztett perek költségeit és a pénz után járó kamatokat azonban a vesztes félnek kell majd kifizetnie. így minél több pert indítanak az orvosok, annál nagyobb kiadásra kell felkészülniük az intézményeknek. Várat magára a megoldás az orvosok színlelt szerződéssel való foglalkoztatásának kérdésében is. Akik eddig vállalkozóként dolgoztak, vagy ügyeletükért adtak le számlát, július elsejétől munkavállalóként maradhatnak állásban. A vállalkozóként végzett munka színlelt szerződésnek számít, és az ilyen kényszervállalkozásokat a múlt hónap végéig kellett felszámolni. Mikola István (Fidesz) tegnap a köztévében elmondta: támogatja, hogy az orvosok szellemi szabadfoglalkozásúként folytathassák munkájukat. Hozzátette: ehhez a Nyugat-Európa-szerte széles körben alkalmazott megoldáshoz a Munka törvény- könyvének módosítására lenne szükség. Korábban ugyanezt javasolta az Országgyűlés egészségügyi bizottsága is. Ha Sólyom László köztársasági elnök normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a parlamentben a héten elfogadott megszorító intézkedésekről, akkor felborulhat az idei költségvetés. Több szervezet is arra ösztönzi az államfőt, hogy forduljon a taláros testülethez. A pénzintézetek például úgy vélik, a kormány által hozott intézkedések súlyos és aránytalan sérelmet okozhatnak a hitelintézeteknek és az ügyfeleknek is. Az érdekvédelmi szervezetek azt panaszolják, hogy szeptember 1-jén hatályba lép a 4 százalékos, úgynevezett szolidaritási adó, miközben a bankoknak az év végéig még fizetniük kell a két évvel ezelőtt bevezetett különadót. A köztársasági elnök keddig dönt a pénzügyi törvények aláírásáról. Ha normakontrollt kér, akkor leghamarabb csak egy hónap múlva hirdetik ki a jogszabályokat, még akkor is, ha az Alkotmány- bíróság mindent rendben találna. Szakértők szerint azonban az alaptörvényt sérthetik például az évközi adóemelések. Minél tovább húzódik a megszorítások esetleges normakontroll- ja, annál több pénzt veszíthet a kormányzat, mivel a tervezett ■ Minél tovább húzódik a döntés, annál több pénzt veszíthet a kormányzat. adóemelésekből így egyre kevesebb pénz folyhat be a büdzsébe. Egy nagyobb csúszás veszélyeztetheti a kabinet egyik legfontosabb célkitűzését, hogy az állam- háztartási hiány ne legyen több a GDP nyolc százalékánál. Az államfő aláírása szükséges minden jogszabály kihirdetéséhez, öt nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja az elfogadott törvények alkotmányosságát, ha a parlament a jogszabály sürgős kihirdetését kéri. A köztársasági elnök eddig már kétszer vétózott meg parlament által elfogadott törvényt, s küldött vissza az Országgyűlésnek. i Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott: biztos abban, hogy a kormány csomagjának egésze megkapja az alkotmányos legitimitást is, és a köztársasági elnök nem fogja gátolni érvényre juttatását. ■ É. S. Alkotmánybírósághoz fordul az orvosi kamara „minden, az egészségüggyel összeßggö jogszabályt és jog anyagot a Magyar Orvosi Kamarának és más érdekképviseleteknek is véleményezni kell. Ez elmaradt, emiatt Alkotmánybírósághoz fordulunk”- indokolta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a szervezet döntését. A kamarai elnök tegnap elmondta: amikor szóvá tették, hogy nem valósult meg a szakmai konzultáció, az Egészség ügyi Minisztériumtól azt a választ kapták: nem szakmai jog anyag készül, hanem gazdasági, így a kamara nem érintett Éger István szerint a szaktárca jogsértő módon járt el Herényi: lefejeztetik a hazai szakszervezeteket EU-s tiltakozás a túlóra ellen óraszámEivielés A kormány továbbra is hajthatatlan Az MDF felszólítja a kormányt, hogy alkossa meg azt a jogszabályt, amely szerint a szakszervezet vezető tisztségviselője nem lehet állami, államigazgatási vezető és politikai párt vezető képviselője. Herényi Károly, az MDF országgyűlési frakciójának vezetője elmondta: az MDF annak hatására kezdeményezi az új jogszabály megalkotását, hogy Wittich Tamás szak- szervezeti vezető posztjáról a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség élére távozik. Az MDF értékelése szerint a kormány lefejezi az érdekvédelmet azzal, hogy magas állami pozíciókra nevezi, nevezteti ki vezetőiket. ■ Sz. Sz. Törvénymódosítást javasol Herényi Az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség (ETUCE) is tiltakozik a közoktatási törvény pedagógusokat érintő módosító javaslatai ellen, amelyekről hétfőn dönt a parlament, majd egy hét múlva zárószavazást tartanak. Tatai Tóth András (MSZP) a bírált törvénytervezeteket ugyanakkor elkerülhetetlennek és a „reform irányába hatónak” nevezte. A javaslat szerint a következő tanévben a munkáltató elrendelhet további legfeljebb heti négy foglalkozást, tanítást a pedagógusoknak, amelyekért nem jár ellenszolgáltatás. A 112 pedagógus-szakszerve- zetet tömörítő ETUCE támogatásáról biztosította a magyar pedagógusszervezetek erőteljes fellépését a kötelező óraszám emelése ellen. Az 5,5 millió pedagógust képviselő szervezet főtitkára, Martin Römer Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Hiller István oktatási miniszternek írt levelében azt kérte, hogy a kabinet újra tárgyaljon a peda- gógus-szakszervezetekkel. Römer szerint a pedagógusoknak illő és tisztességes bért kell kapniuk, megfelelő munkakörülmények mellett. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke szerint az ETUCE is támogatja azt a követelésüket, hogy minden munkában töltött órát díjazni kell, s elfogadhatatlan az ingyenmunka elrendelhetősége. ■ É. S. A Fiatal Baloldal támogatja a fért míg a hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)tüntetést tervez a fejlesztési hozzájárulás (fér) bevezetése ellen, addig a Fiatal Baloldal (FIB) nem tartja indokoltnak a demonstrációt. Varga László, a FIB elnöke úgy fogalmazott: elfogadhatónak tartja az igazságosabb felsőoktatás megteremtéséért, mely a képzési költségek maximum 30 százaléka lenne. Á 4 <
