Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-10 / 159. szám
2006. JÚLIUS 10., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 Nyilvánosság kell a tudománynak is ismeretterjesztés Gazda István szerint a butítás ellen csatasorba lehetne állítani a televíziót Keveset tudunk a tudományról, történetéről, fejlődéséről, életünkre gyakorolt hatásáról. Arról pedig alig valamit, hogy az eredményeket hány honfitársunk munkája alapozta meg. Gazda István szerint a televízióban esténként erről is beszélni kellene. Szeri Árpád Gazda István tavaly a norvég királyné mellett foglalhatott helyet. Ez a megtiszteltetés a fjor- dok országának fővárosában, Oslóban érte a Tudománytörténeti Intézet igazgatóját.- Talán szót is váltott az uralkodó feleségével? - kérdeztük az ismert professzort, aki pénteken Szekszárdon, a Honismereti Akadémián tartott előadást.- Nem, azt az etikett nem engedi meg. De nem is ezért utaztam Norvégiába. Hanem azért, hogy tanúja legyek a matematikai Nobel-díj átadásának. Ezt az értékes elismerést, talán mondanom sem kell, egy magyar ember kapta meg: jelesül Lax Péter, a New York Egyetem emeritus professzora. Most nyolcvanéves, Magyarországot 1941-ben, 15 éves korában hagyta el szüleivel. Elmondhatja magáról, hogy egyetlen tanítványa annak a Neumann Jánosnak, akit a számítógép atyjának tartanak. De ha már itt tartunk, meg kell említsem: a számítógép kifejlesztésében több magyar is részt vett, így a BASIC-program társkészítője, Kemény János, valamint a windows, a word és különösképpen az excel létrehozásában kulcsszerepet játszó ifj. Simonyi Károly. Az intel processzor pedig Gróf András nevéhez fűződik. Tehát a számítógépnél a dobozán kívül szinte minden más „hazai” találmány, ezt sajnos kevesen tudják.- Mint említette előadásában, Lax Péter, felmenői révén, távoli kapcsolatot mondhat magáénak Tolna megye székhelyével.- így van, hiszen Lax Péter édesapja, Lax Henrik belgyógyász Szekszárd híres szülöttének, Babits Mihálynak is orvosa volt. Baráti kapcsolatukról egy dedikált kötet is tanúskodik. Lax Henrik Bartók Bélát is gyógyította. Egyszer meglátogatta a zuglói kórházban, erről van egy anekdota is. A kórház melletti kaszárnyában a trombitás minden este hamisan fújta a takaródét. Bartók közölte a főorvossal, hogy a parancsnoknak küldött egy baráti hangvételű levelet, melyben lekottázva megadta a helyes hangokat. Pár nap múlva megérkezett - ugyanazon levél hátlapjára írva - a katonás válasz a már akkor világhírű Bartókhoz, ezzel a szöveggel: egyszer és mindenkorra tiltakozom az ellen, hogy civilek beavatkozzanak katonai ügyekbe!- Ez az igaz történet is jellemző adalék egy adott kor értékrangsorára. De ne menjünk ilyen messzire: véleménye szerint az elmúlt évtizedekben mennyire erősödött, avagy gyengült a hazai társadalomban, a mindennapokban a tudományos szemlélet?- Az átlagember a tudományról sajnos heveset tud. De ez nem kizárólag a saját hibája, hiszen például a televíziók nagyon kevés időt fordítanak a tudományos ismeretterjesztésre. Hadd világítsam meg a szomorú helyzetet egy példával. Nemrég a Földről a Marsra jutott el egy űrszonda. Abból egy kis jármű szakadt ki, ez a gépezet mintát vett a talajból, az anyagot elemezte, majd az eredményről tájékoztatást adott a földi központnak. Erről a rendkívüli eseményről a televízióban egyetlenegy nagyobb tudó/ 1 ' sítást láttam. Abból a tudósításból is hiányzott, hogy a marsjármű léte és működése két híres amerikai tudósnak köszönhető. Úgy hívják őket, hogy Bejczy Antal és Pavlics Ferenc. Ha ez a két név kimarad a tudósításból, akkor a kérdésre ezek után egyszerű a válaszom: a butítás időszakában élünk.- Miképpen lehetne tenni ez ellen?- Miután nincs a tudománynak állandó fóruma, ezért a küzdelemhez és más effélékhez kapcsolódó praktikus kérdések megválaszolásával.- De mintha manapság a tudósok egy része is azt az álláspontot vallaná, hogy jobb nem szólni egy-egy áltudományos műsor láttán. Hiszen néha komoly összetűzéseket kellene vállalni nem egy témakörben, a magyar őstörténettől kezdve a sumér-magyar rokonságon át a vízzel hajtott autóig.- Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez így van. Ha például a sumér-magyar témakörben jártas Komoróczy profesz- szor urat felkérnék arra, hogy a magyar televízió egyes csatornáján 20 órától 20.30 óráig részletesen fejtse ki véleményét, tehát azt, hogy miért tévednek a sumér magyar nyelvrokonság hívei, akkor azt biztosan vállalná. Csakhogy erre senki sem kéri fel. Megtervezett művelődéspolitikára lenne szükség, bízom abban, hogy az elkövetkező hónapokban - az elmúlt négy év tragikus semmittevésével szemben - végre kialakul valami. Olyasmi, ami mögött szigorú koncepciót látunk. A marsjármű léte és működése két híres amerikai tudósnak köszönhető. Úgy hívják őket, hogy Bejczy Antal és Pavlics Ferenc. helyzet szomorú. A műveltség felhígult, holott Magyarországon korábban a helyzetet a magas átlagműveltségi szint jellemezte. Ügyeltünk arra, hogy az emberek a tudomány és a technika terén tájékozottak legyenek. Erre most semmiféle esélyt nem látok. Ha csak úgy nem, hogy kötelezővé tegyük: a köz- szolgálati televíziók este nyolc és kilenc óra között csak komoly dolgokkal foglalkozhatnak. Nem politikával! Hanem tudományos ismeretterjesztéssel: az egészséghez, a gyógynövényekhez, az élelmiszerekhez, a vízminőséghez, a víztisztításhoz, az állatbetegségek elleni A határon túl oktatja az egyetemi fiatalságot Gazda István tudománytörténész, Budapesten született 1948. december 2-án. Nős, két gyermek apja. Diplomát 1973- ban szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi és bölcsészettudományi karán. Ezután Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusaként dolgozott 1985 és 1988 között a Scientist American magyar kiadásának rovatvezetője, 1984 és 1990 között a huszonkilenc kötetes Tudománytár című köny\'sorozat szerkesztője. 1991-től a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársa, 1994-től pedig a Tudománytörténeti Intézet igazgatója. Több mint negyven lexikont, bibliográfiát, kézikönyvet, művelődéstörténeti munkát rendezett sajtó alá, megannyi sikeres rádió- és tévéműsor közreműködője és alkotója. Hobbija: a barkácsolás, jelenleg Szlovákiában, Komáromban, a Selye János Egyetemen tanít. o Siófok aranykagyló Tizenötödik alkalommal rendezték meg a siófoki Aranykagyló fesztivált a város főterén. A felvonuláson görög, török, orosz és afrikai hagyományokat őrző magyar táncosoknak is tapsolhattak az érdeklődők. Szombaton a szabadtéri gálán mutatták be műsoraikat az együttesek, vasárnap pedig a fúvószenekarok léptek fel. Baja bezárás A takarékossági intézkedések jegyében be fogják zárni a bajai környezetvédelmi felügyelőséget. Bányai Gábor, a bácsalmási térség országgyűlési képviselője elmondta: a tárca szakállamtitkára, Erdei György kifejtette, hogy Baján és Gyulán nagyon kevés ügyet intézett a környezetvédelmi felügyelőség, ezért esett áldozatul a spórolásnak. BÓly átépítés Tankonyhát alakít ki a bólyi önkormányzat a helyi szakközépiskola számára a műemléki jellegű öreg malom átépítésével. A többségében uniós pénzekből folyó felújítás révén a hosszú ideje használatlan malomépület alsó szintjére egy bolt kerül, a felső szintjén pedig a civil HÍREK a régióból szervezetek irodái kapnak helyet. A tankonyhát a legfelső szinten képzelik el. Harkány police A polgármester és a siklósi rendőrkapitány jelenlétében adták át a gyógyfürdő területén az úgynevezett Police Tourist pavilont. Az elsősorban a turisták tájékoztatására szolgáló őrhelyet bűn- megelőzési és információs céllal állította fel a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás. reptér Hónapok óta megy a huzavona a kincstár, valamint a reptér ingyenes tulajdonjogára igényt tartó siófoki és ságvári önkormányzat között. Eközben a létesítmény zárva van, biztonsági emberek őrzik. - A Kincstári Vagyoni Igazgatóság már nem akar, a két önkormányzat meg még nem tud pénzt áldozni az üzemeltetésre - mondta Gruber Attila országgyűlési képviselő. Komló támogatás Hozzávető- leg ötmillió forintot osztanak fel ebben az évben a komlói mikro- és kisvállalkozásai között. A támogatási kérelmeket a Komlói Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumához kell benyújtani. A testület a napokban úgy döntött, hogy a beérkező pályázatok mennyiségétől, illetőleg minőségétől függően egy év futamidejű, kamatmentes támogatást ad. Marcali ZÁRLAT Nyúlós költésrothadás. Ez a neve annak a betegségnek, ami miatt Marcali egyik városrészében, Boronkán huszonöt méhcsaládot el kellett pusztítani. A fertőzés veszélye miatt a napokban öt kilométeres körzetben zárlatot is elrendelt a kerületi főállatorvos. Pécs leépítés Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Baranya megyében működő különböző állami szervezetektől milyen arányban és ütemezéssel bocsátanak el köztisztviselőket. Az biztos, hogy a központi köz- igazgatásban kétezer, míg a területi közigazgatási szerveknél 12,5 ezer köztisztviselő elbocsátásáról van szó, ami közel 800 intézményt érint. Vagyis Baranyában várhatóan több mint 500 embert érinthet a leépítés. f
