Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-08 / 158. szám

2006. JÚLIUS 8., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 51 KAKASD 5 Az elsődleges feladat idén a vízvédelmi terv elkészítése Ma is összefognak, ha kell tanulás Támogatják a fiatalokat, de megtartani nem tudják őket- Sajnos az idén feszített költség- vetéssel kell dolgoznia az önkor­mányzatnak - mondta ülés Fe­renc polgármester. Ugyanis 12 millió forinttal kevesebb állami normatívát kaptak az idén. így a több mint 215 millió forintos költ­ségvetéshez 15 millió forintos hi­telt kell felvenniük. Természete­sen ez azt jelenti, hogy a legszük­ségesebb feladatokat tudják csak megoldani. Halaszthatatlan a fa­lu vízvédelmi tervének elkészíté­se. A tanulmányterv várhatóan július 15-re készül el. A doku­mentumok ismeretében már be­nyújthatnak a következő uniós költségvetési időszakra AVOP pá­lyázatot, hogy a problémát végre megoldhassák. Emellett gondot kell fordítaniuk az utak burkola­tának felújítására, illetve állaguk védelmére. A tervek között szere­pel még többek között a szociális ellátás, az idősekről való gondos­kodás konkrét formába öntése, valamint a község új telkeinek, házhelyeinek kialakítása. Elma­rad azonban pél­dául a hidak felújítása, pe­dig ez is fon- tos lenne - fejezte ki sajnálatát Il­lés Ferenc. Illés Ferenc polgármester FONTOS IDŐPONTOK A polgármester és a jegyző elér­hető: hétfőn 8-16 óráig, szerdán 8-17 óráig, pénteken 8-12 óráig. A falugazdász fogadóórája: szer­dán 13-16 óráig. Orvosi rendelé­sek: hétfőtől péntekig 8-12 óráig és 15-16 óráig. Vasárnap 8 óra­kor ünnepi mise, csütörtökön, pénteken, valamint szombaton reggel 7 órakor fizetett misék. A könyvtár nyitva tartása: hétfőn és kedden 9-12 óráig, szerdán 16- 20 óráig, pénteken 16-20.30 órá­ig, szombaton 8.30-11 óráig. Az összeállítást Hargitai Éva írta, a fo­tókat Kiss Albert készítette. Az oldal a kakasdi és a Tolna Megyei Önkor­mányzat támogatásával jelent meg. Az év egyik legnagyobb eseménye volt Kakasdon a X. Székely Találkozó, ahol a vendégek és a szereplők is felhőtlenül szórakozhattak Bár a rendszerváltás előtt jellemzőbb volt, azért ma is összetartanak az embe­rek Kakasdon. Erre jó pél­da a július eleji székely találkozó, amely sokakat megmozgatott. Mivel három népcsoport is - a székely, a német és a felvidéki - él a faluban, a hagyományok őr­zése mellett mindig is nagy sze­repe volt az összefogásnak, a bé­kés egymás mellett élésnek. Múlt szombaton sem volt ez másképp a X. Székely Találkozó, és az andrásfalvi lakodalom al­kalmával, amikor a falu apraja- nagyja, és a messzebbről érke­zett vendégsereg együtt mula­tott. A találkozó összehozáshoz is szinte mindenki hozzátett egy kicsit: többek között a vállalko­zók, termelőüzemek tettek fel­ajánlásokat, a nyugdíjasklub asszonyai pedig pénteken haj­nalban keltek, hogy színes kalá­csot süssenek a másnapi vigas­ságra. Kiemelkedő szerepet ját­szott a szervezésben Barabásné Fábián Elvira, a faluház vezető­je, valamint Sebestyén Brigitta, a Sebestyén Ádám Székely Tár­sulat vezetője. Sebestyén Ádám néprajzkuta­tó meghívására kezdtem el kijár­ni a faluba Szekszárdról - mond­ta Varga János a Sebestyén Ádám Székely társulat koreográ­fusa a találkozón. - Aztán annyi­ra megfogott a helyi emberek élethez, és egymáshoz való vi­szonya - folytatta-, hogy itt hely­ben kerestem feleséget Amikor saját házba költöztünk és még szinte semmink sem volt, a szomszédok sokat segítettek, ha éppen étel nem volt, akkor azzal. A városban pedig már azért is feljelentették az embert, ha a macskája rossz helyre vetett ár­nyékot. Hozzátette, a faluban egyébként is mozgalmas az élet. Az ember olyan dolgokat láthat, amelyeket más már csak a tévé­ből ismerhet. Például a mai na­pig él a lányok megéneklésének hagyománya, ami annyit jelent, hogy a legények zenekarral megerősítve karácsony első nap­ján bejárják a falut, és énekkel invitálják őket a húshagyatói, az­az farsangi bálba táncolni. A hagyományok a falu nyug­díjasklubjának életében is na­gyon fontos sze­repet játszanak.- Igyekszünk az unokáinkat is eb­ben a szellemben nevelni - mondta Tamás Ferenc, a klub elnökhelyettese. Emellett kivesszük a részünket minden rendezvényből. Illés Ferenc pol­gármester szerint régen, a rend­szerváltás előtt, azért nagyobb volt az összetartás. A három népcsoport még mindig jelen van a településen, bár a felvidékiek csökkenő számban. Az önkormányzat tá­mogatja az egyetemekre, főis­kolákra járó fiatalokat, viszont helyben nem tudnak nekik munkát adni, és a környéken sincs igazán lehe­tőségük elhelyez­kedni. A település sajátos fekvése miatt az áthaladó 6-os főútnak kö­szönhetően soká­ig viszonylag jó helyzetben vol­tak. A közlekedés mind Szek- szárd, mind Bonyhád felé a mai napig jó, és régebben munka­helyben sem volt hiány. Azon­ban már a két városban is egy­re kevesebb embert foglalkoz­tatnak a cégek. Helyben ugyan­ez a helyzet. Például a Pannó­nia Mezőgazdasági Rt. jófor­mán nullára csökkentette a munkahelyek számát. A falube­liek ilyenkor nyáron mezőgaz­dasági, főleg szőlészeti idény­munkával tudják kiegészíteni a bevételeiket. A község koroso­dik, a szociális munka is egyre nagyobb odafigyelést igényel. Nagyon sok idős ember él egye­dül, és ha nem is minden eset­ben rászorultak, a segítség mindenhol elkelne. A vendégek már visszajárnak Székelykevéről A székely találkozóra, és az andrásfalvi lakodalomra két csoport is érkezett Székely­kevéről: a Szalmaszál Ifjúsági Művelődési Egyesület, vala­mint a Petőfi Sándor Művelő­dési Egyesület tagjai. Joó Gyü- Ivész Margit, az ottani művel& dési ház igazgatója elmondta, négy éve találkoztak a kakasdi gyermektáncosokkal először. Mivel nekik is hasonló cso­portjuk van, felvették a kap­csolatot, és a következő évben már a községbe látogattak, ta­valy pedig a kakasdi gyerekek töltöttek náluk egy hetet. A kapcsolatuk nagyon jól ala­kult, segítik egymás munkáját, a falubeli családokkal nagyon jó viszonyba kerültek. Érkezés­kor már mindenkinek megvolt a saját, ismerős családja, aho­va mehetett. ■ Ma is élnek a hagyományok: a legények még megénekelik a lányokat. EZ TÖRTÉNT A megújult kápolnát a megyés püspök szentelte A Szent Anna kápolna felújí­tott, 18. századi épületét júni­us 24-én Mayer Mihály me­gyés püspök szentelte fel. A munkák elvégzését egyház- megyei és egyházközségi fe­dezetből sikerült megoldani. A település támogatja a továbbtanuló diákokat Az önkormányzat idén is tá­mogatta a felsőoktatásban résztvevő diákokat. Huszonki­lenc tanuló A-típusú támoga­tás révén egy-háromezer, míg két diák B-típusú támogatás­sal ezer-ezer forintot kap ha­vonta, a megyei önkormány­zat ezer forintos hozzájárulá­sa, és saját ösztöndíja mellé. Ez a településnek évi 650 ezer forintos kiadást jelent. Kompetencia alapú oktatásra nyertek pénzt Kompetencia alapú oktatásra nyert pénzt HEFOP pályázaton a Bezerédj Amália Általános Iskola, Óvoda és Napközi Otthon. Ennek köszönhetően ősszel egy óvodai csoportban, és két iskolai osztályban bevezetik az új oktatási formát ADATOK Lélekszám 1797 Óvodások száma 65 Iskolások száma 182 Összes helyi adóbevétel 23 525 E Ft* Egy főre eső helyi adóbevétel 13 E Ft* Költségvetés 215 428 E Ft* Fejlesztésre fordítható összeg Munkanélküliek száma 104 *E Ft -ezer forint A rege úgy tartja, hogy Ra­kasd, a hozzá tartozó Belac, és a közeli Ladomány két megfá­radt utazónak köszönheti a ne­vét. A két atyafi éjszakai mene­déket keresett, amikor lakott helyről árulkodó kukorékolás­ra lettek figyelmesek. - Aha, a kakas! - mondta az egyik. Erre a másik felmászott egy fára, hogy jobban rálásson a kör­nyékre. A földön maradt társa megkérdezte: - Belátsz? Mire jött a válasz: - Látom ám! A kakasból, a belátsz-ból, és a látom ám-ból alakult ki a há­rom elnevezés. Legalábbis a fá­ma szerint. A történészek pe­dig úgy tartják, hogy a Kokas köznemesi családról kapta a település a nevét. Az álom megvalósításának ára van cukrászda A siker érdekében éjt nappallá téve kell dolgozni Kelemen Józsefné harmincévi kemény munka után, négy éve megvalósíthatta álmát: nyitha­tott egy saját cukrászdát - Ilyen krémest a környéken nem talál - mondta a tulajdonos, és ezt az Anna cukrászda és ká­vézó vendégei is megerősítették. Az elmúlt évek alatt folyamato­san fejlődtek, idén Bonyhádon is nyithattak egy üzletet. A lányá­val, két cukrász alkalmazottal és két kisegítő munkaerővel dolgoz­nak. Vállalnak megrendeléseket, és vidékre is szállítanak, az üzle­tük forgalmát elsősorban az át­utazó és a turistaforgalom teszi Kelemen Józsefné, az Anna cukrászda kínálatának egy részével ki. Gyakran érkeznek olyan cso­portok, amelyek előre bejelent­keznek hozzájuk. Mindennek azonban megvan az ára. Kele­menné bevallása szerint, ha megint újra kezdené, kétszer is meggondolná, mibe fektesse a pénzét. Elérte a célját, de a kis csapattal éjt nappallá téve kell dolgozniuk, hogy a megrendelé­seknek eleget tegyenek. Igyekez­nek alacsony áron kínálni a süte­ményeiket, egyébként nem len­nének versenyképesek, ám a ki­látásba helyezett megszorítások miatt nem tudja, meddig lehet ezt még tartani. RECEPT Színes kalács, ahogyan a plébánián is készítették Nemes Ferencné Somogyi József plébános szakácsnőjétől tanulta a színes kalács receptjét. Először 1 kg 20 dkg lisztet, 2 dl tejfölt, két tojás sárgáját, egy kávéska­nál sót, három kanál cukorral felfuttatott 5 dkg élesztővel, 10- 20 szem tejbe áztatott szacharin­nal bedagaszt. Utána 30 dkg ol­vasztott margarint szép lassan belekever. Húsz dkg-ot lecsíp a tésztából, és kakaót tesz hozzá. Miután mindkét fél megkelt, há­rom részre osztja őket Először elnyújtja a fehéret, majd ráhe­lyezi a kisebb kakaósat, azután feltekeri. Három rudat csinál, Nemes Ferencné ezeket egymás mellé teszi a tep­sire, a közeiket vajjal, a tetejüket pedig tojássárgájával keni meg. Előmelegített sütőben háromne­gyed óráig süü.

Next

/
Thumbnails
Contents