Tolnai Népújság, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-09 / 133. szám

2006. JÚNIUS 9., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 HALLÁS Időben kezelve javulhat a hallás egészség A környezet sokat tehet azért, hogy orvoshoz forduljon a páciens A nagy zajban nem csak a hallásunk, az egészségünk is komolyan sérülhet A zajártalom, a hangos környe­zet az élet öt területén a legkel­lemetlenebb. Otthon, amikor pi­henni kellene, közlekedés köz­ben, tanulás alatt, a munkahe­lyen és a szórakozóhelyeken sé­rülhet leginkább fülünk. Egyes kutatások szerint a városban éló'ket érő zaj mennyisége 1930 óta harminckétszeresére növe­kedett. A falun élők otthonuk­ban nagyobb eséllyel pihenik ki a munkahelyi zajártalmakat, mint a városban lakók. Aki nem piheni ki magát, egészsége hosszú távon veszélybe kerül­het. Több felmérés szerint azon férfiak között, akik zajos kör­nyezetben élnek, nagyobb a szívinfarktus kockázata, mint a csendesebb helyen élő társaik esetében. A zaj hatással van a vérnyomásra is, már öt perc erős zaj is megemelheti. Károsí­tó hatása függ az erősségtől, időtartamtól, a hangmagasság­tól, illetve az életkortól. A zaj na­gyon sokszor a társadalmi konf­liktusok központi problémája. A zaj káros hatásai ellen ma­gunk is sok mindent tehetünk. A munkahelyeken a műszaki zaj- csökkentés bizonyos határok fe­lett kötelező. Sokat segíthet a vé­dőeszköz használata, a munka átszervezése. Lehetőleg vegyen részt rendszeresen egészségügyi ellenőrzésen. Ha munkahelye nagyon zajos, óránként töltsön el néhány percet zajmentes kör­nyezetben, illetve használjon fül­dugót vagy fültokot. ■ R. T. Venter Marianna Varga Aliz klinikai elektrofiziológiai asszisztens hallókészüléket programoz a DE-MAX Kft. Szekszárd Holub utca 12. szám alatti szakren­delőjében. Elérhetőségek: 74/512-122 és 06-80-20-44-89. A felmérések szerint egyre nö­vekszik a hallássérültek száma Magyarországon. Ez részben az Európa-szerte általánosnak ne­vezhető elöregedés, részben a növekvő zajártalom és a stressz- betegségek számának növeke­désével jár együtt. A megfigye­lések szerint pedig éppen ez a fajta fogyatékosság az, amelyet a legritkábban vállalnak fel az a érintettek. A halláskárosodás I hosszú évekig, akár évtizedekig | rejtve maradhat, mivel az egyén | maga sokáig nem is veszi észre, | hogy hallássérült. Egyre hango- £ sabban kell hozzá beszélni, egy­re hangosabban hallgatja a té­vét, rádiót, stb, gyakran kell megismételni a hozzá intézett szavakat. Ennek következtében legtöbbször a környezete hívja fel a figyelmet a problémára. Ez­zel sokat segíthetnek, mert az enyhefokú halláscsökkenést ki­válóan lehet korrigálni, és ezzel hosszú évekre kitolni a komo­lyabb halláskárosodás idejét. A siketek és nagyothallók orszá­gos szövetsége (SINOSZ) és a hallás-akusztikusok országos szövetsége közösen hirdetett kampányt a hallássérülésből fa­kadó hátrányok leküzdésére, az úgynevezett bujkáló nagyothal­lók felkutatására. - Nagyon fon­tos, hogy az érintettek megfelelő tájékoztatáshoz jussanak az el­látás formáiról, a lehetőségek­ről, valamint arról, hogy milyen szempontok, kritériumok sze­rint válasszanak a hallásjavító szerkezetek és szolgáltatások közül - hívta fel a figyelmet Simonné Váradi Zsuzsanna, a hallássérültek megyei szerveze­tének szakmai vezetője. A hallás éve tiszteletére Tol­na megyében két rendezvényt tartanak az idén. A szeptembe­ri megyehéten egy országos hí­rű pantomimművész lép fel, aki műsorával a csend világá­ban élőkre hívja fel a figyel­met. Október közepén pedig ál­talános iskolásoknak tartanak felvilágosító előadást a hallás­sérüléssel, halláskárosodással kapcsolatban. A SINOSZ megyei szervezeté­nek székházát, Szekszárdon, az Ady Endre utca 14. szám alatt munkanapokon 9-től 15 óráig ke­reshetik fel a hallássérültek. A te­lefonszám: 74/510-832. Az ingye­nes hallásszűrésről pedig a helyi tarifával hívható 06-40-40-2006- os telefonszámon kaphatnak fel­világosítást az érdeklődők. A magyar lakosság mint­egy tíz százalékának, az­az közel egymillió ember­nek van valamilyen hal­láskárosodása. A jobb életminőség érdekében sokat tehetnek önmaguk­ért a hallássérültek. 2006 a hallás éve. Vajon miért szeretik Őket ennyire ügyfeleik, betegeik? Manapság, amikor min­denhol arról olvasunk, ar­ról hallunk, hogy az egész­ségügyben milyen súlyos problémák vannak, kelle­mes élményt nyújt, hogy egy olyan egészségügyi centrummal készíthetek interjút, akiknek szolgál­tatásaival elégedettek az ügyfelek. Mi ennek a sikernek a kul­csa? - kérdezem Deményné Marada Gyöngyit a De-Max Halláscentrumok Szakmai Igazgatóját. Ellátási és szolgáltatási rend­szerünket az állami egészség­ügyben eltöltött hosszú idő ta­pasztalatait felhasználva, a problémákat felismerve alakí­tottuk ki. Halláscentrumaink mind egészségügyi tevékeny­séggel, azaz audiológiai (hal­lás) szakrendeléssel, mind hal­lókészülék forgalmazással is foglalkoznak. Ebből fakadóan az ide érkező betegek - ügyfe­lek egy helyen juthatnak hozzá mindahhoz, ami a hallásállapot felméréséhez és javításához szükséges. Természetesen a vizsgálatok itt is ingyenesek, ugyanúgy, mint az állami egészségügyben. Jól értem, hogy kollégái egy­szerre audiológusok, hal­lásakusztikusok, műszaki szakemberek? Igen, de remélem ennél jóval többek is. Elsősorban empati­kus szakemberek, akik tudják, hogy a hallásjavítás nélkülöz­hetetlen eleme a megfelelő bi­zalmi kapcsolat kiépítése a be­teggel, ügyféllel. Már másodszor fogalmaz úgy, hogy beteg és ügyfél. Kik ők valójában? Mi jobban szeretjük az ügy­fél kifejezést, mert ezzel is sze­retnénk nyilvánvalóvá tenni, hogy az ellátás során döntéseik szabadok és igényeik messze­menő figyelembevételével tör­ténik a kiszolgálás. Ugyanak­kor az orvosi szakrendelések­hez "betegek" fordulnak. Mi mindkét területtel foglalko­zunk, hiszen mikor az ellátás elindul, az orvosi és hallásvizs­gálatokkal kezdődik, és ameny- nyiben rehabilitációra van szükség gyógyászati segédesz­köz kereskedelemmel zárul. Kiemelte az előbb az ügyfél és a szakellátó kapcsolatát. Miért olyan fontos, hogy ez ki­alakuljon? A hallásfogyatékosság az, amelyet mindenki titkolni és rejteni szeretne. A külvilág szá­mára a probléma felismerhetet- len, csak azt észlelik, hogy az érintett nem érti, amit monda­nak neki. Ezt a nem értést sok­szor a szellemi állapottal kötik össze, fel sem merül a külvilág számára, hogy a hallásállapot­ban következett be romlás. A félrehallásokból kialakult kel­lemetlen szituációk állandó stresszhelyzethez vezetnek, melyet az érintettek fokozott koncentrációval próbálnak át­hidalni. Ez pedig ingerültséget, fejfájást eredményez. A kelle­metlen helyzetek kerülése napi folyamattá válik, így az elszige­telődés sem ritka. Ez azt jelenti, hogy akinek hallásproblémája van, annak a személyisége is megváltoz­hat? Sajnos ez így van, először az ingerlékenység, későbbiekben a zárkózottság jellemző. Az önökhöz fordulóknál melyik a gyakoribb? Miután csak hosszú idő el­teltével jelentkeznek vizsgá­latra a páciensek, inkább már az elszigetelődés a jellemzőbb. Először az a feladatunk, hogy ezt feloldjuk, érzékeltessük, hogy számunkra az ő problé­májának a megoldása, illetve az ebből fakadó hátrányok megszűntetése a legfontosabb célunk. Eredményes munkát csak közös akarattal lehet el­érni. Nélkülözhetetlen az ügy­fél aktív vágya és közreműkö­dése a gondtalan hallásélmé­nyek újraéléséhez. Könnyen elfogadják a ké­szülék szükségességét? Természetesen nem. Ki sze­retne egy "műanyag vacakkal" együtt élni? Feladatunk bemu­tatni, hogy ez a kis "kütyü" a teljes értékű élethez nélkülöz­hetetlen. Hiszen ki az, aki szí­vesen lemond arról, hogy em­bertársait jól értse, képes le­gyen a csengéseket érzékelni, élvezni a madárcsicsergést, vagy a levelek susogását. Ad­dig nem is tudják, hogy mit ve­szítettek el, amíg újra nem élik az élményt. Éppen most van egy kedves ügyfelem, aki családja bíztatására fordult hozzánk, és aki nagyon szé- gyellte halláscsökkenését. Na­gyon fontos volt számára, hogy ne lehessen látni, ő hal­lókészülék viselő. Öröm volt hallgatni beszámolóját arról, hogy sose tudta, hogy az udva­ron lévő fán hány madár él, hogy végre kutyája nem ré­miszti halálra amikor közelít, mert hallja körme kopogását, és, hogy cseppnyi unokája minden szavát jól érti. Megfo­galmazása szerint nem egy hallókészüléket kapott, hanem egy új életet. Az elmondottakból úgy ér­zem, hogy Ön számára ez sze­mélyes siker. Valóban, és úgy gondolom minden kollégám hason­lóképpen éli ezt meg. Ügyfele­ink sokszor beírnak a vendég­könyvbe, ahol leírják a velük történteket, és hogy hogyan él­ték meg az ellátást. Ez részben a hozzánk érkező új páciensek­nek is támogatást nyújthat, ugyanakkor egy-egy nehéz na­pon nekünk is jó visszaolvasni, hogy érdemes volt munkánkat végezni. Úgy tudom szolgáltatásaik magas színvonala mellet nem akármilyen termékeket forgal­maznak? Bármilyen jó is a szakmai fel- készültség, és akármilyen em­patikus a magatartás, nem elégséges a kiváló minőségű termék nélkül. Kizárólag tradi­cionális, Európában már jól be­vált gyártmányok forgalmazá­sával foglalkozunk. Ezek a ter­mékek mind formailag (pl: lát­hatatlan mélyhallójárati készü­lék), mind műszaki tudásukat tekintetbe véve igen magas színvonalat képviselnek. Élveznek ezek bármi féle tá­mogatottságot? Igen, melyek mértékét a mindenkor érvényes TB támo­gatásról szóló ESzCsM rendelet tartalmazza, mely a Magyar Közlönyben megtalálható. Köszönöm a beszélgetést, to­vábbi sok sikert kívánok. ▲ DE-MAX Halláscentrum: 7100 Szekszárd, Holub József u. 12. Telefonszám: 06-74/512-223 Ingyenesen hívható zöldszám: 06-80-20-44-89 1 I t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents