Tolnai Népújság, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-19 / 141. szám
Helyi színészek komédiája nyitja a Nyári Estéket Dunaföldváron dunaföldvár Komédiával indul június 23-án a Földvári Nyári Esték előadássorozat - mondta el Pataki Dezső, a művelődési ház vezetője. A négy előadásból álló rendezvényt már kilencedik alkalommal szervezik meg. Az érdeklődők elsőként a Bartók Kamaraszínház A legyező című vígjátékát láthatják. Ennek érdekessége, hogy több dunafóldvári színésznek is tapsolhat majd a közönség. Többek között játszik benne Pataki Dezső és Baksay Erika pedagógusok, akik képesített színészek is. Mint azt a művelődési ház vezetője elmondta, az előadások összeállításánál arra törekedtek, hogy több műfaj legyen látható. így lesz színházi, táncos produkció és koncert is, hogy minél több érdeklődő igényét ki tudják elégíteni. A Nyári Esték sorozatnak már nem a volt Ferenc-rendi kolostor, a mai Magyar László Gimnázium épülete ad otthont, hanem az öltözőket is biztosító művelődési ház. Az előadások este kilenc órakor kezdődnek. A legyező-t a következő héten a Csárdás! A kelet tangója követi, majd a Csárdáskirálynőt és végül július 15-én a Grease-t mutatják be. ■ S. E. 5 Hatvanmillióból csinosítják ki a buszpályaudvart dunaföldvár Aláírta a buszpályaudvar kivitelezői szerződését a dunafóldvári önkormányzat és az építő cég. A munkaterületet június 22-én veszi át a pályázaton kiválasztott Betonút Zrt A Duna-parti város a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP) keretében mintegy ötvenötmillió forintot nyert az állomás és a helyi közlekedés rehabilitációjára. Az önkormányzat hatmillió forint önerőt ad a fejlesztéshez. Korszerűsítik az utasvárót, a mosdókat, a sofőrpihenőt pedig klímaberendezéssel látják el. Kicserélik a térburkolatot és a peronvilágítást is. A rendelkezésre álló pénzből a helyijáratos buszok számára kilenc új helyen létesül felszállósziget. Az önkormányzat még áprilisban szerette volna megkötni a szerződést, de mindeddig olyan magas árajánlatot kapott, hogy azt nem tudta megfizetni. ■ E. S. 2006. JÚNIUS 19.. HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG KORKÉP A radikalizmus nem szélsőségesség jövőkép Megmaradási és nem megélhetési politikusok kellenek a magyarságnak met a megmaradási politika, a reálteológia, az Istenben való hit, az egyetemes, szeretetteljes elkötelezettség fontosságára.- Megvalósítható ez Magyar- országon?- Magyarországnak eszmélnie kell önmaga élet-halál kérdéseire. A megélhetési politikusok négyéves ciklusokban és hatalmi szerepleosztásokban gondolkodnak. A választási küzdelemben szó sem esett olyan alapvető kérdésekről, mint az abortusz, a sterilizálás, a fóldeladások, a kettős állam- polgárság. Mi lesz velünk, ha elfogyunk, ha mindenünket elkótyavetyéljük, ha megosztottságban maradunk? Minden harmadik emberünk a határainkon túl él...- Van a közéletben olyan személy, akit szívesen lát, vagy látna kulcspozícióban?- Nem akarok neveket mondani, mert senkinek sem szeretnék ártani. Olyanok kellenének az ország élére, akik a saját önfeláldozásuk árán is hajlandók tevékenykedni a nemzetért, az európai kultúráért, a globális környezetért. De akit megneveznék, azt ellehetetlenítenék, mint engem. Egyvalakit mégis megemlítek példaképül, az elhunyt Balogh János akadémikust.- Az ön fia is egy „harcias” lelkész. Nézeteivel, a nagy port kavart „Rekeszd ki, különben ők rekesztenek ki téged!” alap- gondolatú cikkel egyetért?- Természetesen, hiszen az ő radikalizmusa is a megmaradást szolgálja. Fiatalos tűzzel írta, az 1919-es tömeggyilkosok ellen. Feljelentették, de megvédte igazát a bíróság előtt és felmentették.- És az ön igaza? Fájlalja-e a jelenlegi helyzetét?- Fáj ’56, fáj 2004. december 5., fáj az abortusz, a sterilizálás, fáj, hogy még a Hortobágy is eladó. Ehhez képest az én ügyem jelentéktelen. Leváltottak a püspökségről, aztán - szemtől szembe nem, csak titkos szavazással - a Kálvin térről is, de attól még sokfelé, több országban prédikálok, s tartok előadásokat, könyvbemutatókat. Rengeteget írok, olvasok. Van négy gyerekem, tíz unokám és egy negyvenezer kötetes, nyolcnyelvű könyvtáram. Nem unatkozom. Az élet megmaradásáért imádkozom és dolgozom. Semmi megdöbbentőt nem mond Hegedűs Lóránt. A magyar föld megtartásának, a nemzet gyarapodásának, egységének fontosságáról beszél, meg arról, hogy nagyon ideje lenne már a megélhetési politikusok helyett, a megmaradásért ténykedő államférfiakra bízni az országot. Wessely Gábor Kijelentései radikálisak, szokatlanok egy református püspöktől, ám, mint hangsúlyozza, a radikalizmus nem azonos a szélsőségességgel. Manapság határozottan kell szólni és mozdulni. Határozott szavaiért kétszer is nagy árat fizetett. 1956- ban a Bonyhád melletti Hidasra száműzték, a közelmúltban pedig Duna melléki püspöki posztjáról, majd lelkipásztori szolgálati helyéről, fővárosi, Kálvin téri templomának szószékéről is eltávolították. Jelenleg a 43 országban élő magyar reformátusok egyetemes zsinatának ügyvezető elnök-püspöke. Járja a magyarlakta területeket, határainkon innen és túl, előadásokat tart, prédikál. Szekszárdon a Léleképítő rendezvénysorozat vendége volt, Ady-estet tartott. Lánya, dr. Mészárosné Hegedűs Zsuzsanna is közreműködött, népdalokkal.- Püspök úr, mennyire volt kiforrott az ön világlátása huszonévesen, 1956-ban?- Mivel 1930-ban születtem, tanúja voltam a totális, ellentmondást nem tűrő jobboldali diktatúra zuhanásának, majd a totális, ellentmondást nem tűrő baloldali diktatúra felemelkedésének. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy egyik őrületből a másikba csak az eshet, akinek nincs felettes fóruma, Istene. S az is egyértelmű volt, hogy szólnom kell, méghozzá radikálisan. Ilyen zavaros időkben - ahogy Ady mondja - kis nemzet még levegőt is csak radikálisan vehet. Döntöttem, lelkipásztor lettem. Mert aki nem dönt, azt ledöntik, s csak aki dönt, az lesz ledönthetetlen. A Kálvin téri templom beosztott lelkésze voltam 1956-ban. Nem sokkal korábban megfogalmaztuk és három nyelven közreadtuk az ifjú lelkészek Hitvalló Hegedűs Lóránt Ady Endre zseniális költészetéről tartott előadást Szekszárdon nyilatkozatát, amit ma már történelemformáló dokumentumként emlegetnek. Egy cikket is írtam a „csillaghullásról”, aminek a következményeként egy 165 centi magas komlói pincébe raktak - a berendezés egy vaságy meg egy lyukas lavór volt -, aztán egy kis faluba, Hidasra helyeztek.- Ott sem tétlenkedett, úgy tudom villámgyorsan ledoktorált...- Igen, de jó sokáig nem engedtek külföldre. Csak mikor enyhült a szigor, s indult a peresztrojka, akkor utazhattam Baselbe. Hetven nap alatt írtam meg a disszertációmat németül, s később Princetonban, hatvan nap alatt, a habilitációnak beszámítható „magántanári dolgozatomat”, angolul.- Mi az, amihez nem ért, amit ezután szeretne elsajátítani; ahogy a hetvenéves Szentgyörgyi Albert megtanult vízisíelni?- Hidason mindenes lelki- pásztora voltam 21 éven át egy bukovinai székely gyülekezetnek. Először a tsz kocsisa vett a házába, ahol a bibliás feleségével, a lányával, a vejével és két unokájával laktam együtt. S közben, mert azt akartam, hogy parókia épüljön, magam kavartam és hordtam a maltert két vödörben - lágyabbat a téglának, keményebbet a csempének, vigyázva, hogy össze ne cseréljem, mert könnyen lebar- moltak a mesterek -, s más kétkezi munkába is belekóstoltam. Egyszer eldugult a vécé, és pont az emésztőgödörnél tisztogattam a csövet, mikor jöttek temetést jelenteni: „Hé szaki, szóljon már a papnak, hogy itt vagyunk, de siessen, mert a sz..r megvárja magát, de a busz nem vár meg minket!”... A mindent végző lelkipásztor hátra lévő éveiben már nem akar mindent végezni, csak egy dolgot: kiadni mindazt, amit negyven évig nem lehetett. Eddig 31 könyvem jelent meg, de rengeteg a még feldolgozásra, nyomdai előkészítésre váró jegyzetem, kéziratom, igehirdetésem, magnókazettám.- A saját sorsát is megírja?- Mindenekelőtt három fontos művet szeretnék befejezni, a Nyitás a Végtelenre, a Jézus és Európa és az Apokaliptika címűt. Természetesen kirekeszte- tésem történetét is közreadom majd, nem sérelemből, nem bosszúállásból, hanem azért, hogy a baloldali és jobboldali megélhetési politikusok végletes negatívumaira rávilágítsak. S ugyanakkor felhívom a figyelElveszítették mindenüket: vendéglőjüket, lakásukat hitel Elárverezték a feleség tulajdonát is a férj tartozása miatt, szerintük jogtalanul. Nem tudnak belenyugodni Gazdag Istvánék nem tudnak belenyugodni, hogy mindenüket elveszítették tartozás miatt. Ihárosi Ibolya Gazdag István feleségével és unokájával Szekszárdon egy orvosi rendelőben lakik, mint szükséglakásban. Év végéig szól a bérleti szerződésük, nem tudják, utána mi lesz velük. Az asszony elárverezett Arany János utcai lakásából költöztették ki őket 2003 decemberében. A nő kétségbeesve mondogatja, hogy nem felelős a férje üzleti ügyeiért. Gazdag István 1995 januárjában 3 millió forint hitelt vett fel az OTP-től Pakson. A kamatok abban az időben 30 százalék felett ketyegtek. Azóta folyamatos harcban áll, s elveszítette a szerinte 12 milliót érő vendéglőjét, szekszárdi 1,4 milliós földjét, tanyáját. Elárverezték a felesége, Gazdagné Vörös Katalin 5,5 milliót érő lakását is. Gazdagék szerint a lakást a végrehajtó egy hamis papírral árvereztette el. A végrehajtó elmondta, neki erre a papírra nem is lett volna volt szüksége, az asszony adóstárs volt. PárhuzaMár foglalkoztunk az üggyel 2003-ban mosan zajlottak a végrehajtás és a tartozással kapcsolatos bírósági eljárások. A sok per közül egy még mindig folyamatban van. Gazdag István azt mondja, szerzett a vendéglőre is vevőket, akiket a nepperek elzavartak az árverésről. Meggyőződése, hogy egy jól behatárolható kör érdeke volt, hogy a forgalmi érték feléért megszerezzék az ingatlanokat. A végrehajtó úgy fogalmazott, hogy a rendőrség, ügyészség és három bíróság mondta ki, hogy nem követett el sem magánokirat-hamisítást, sem pedig hivatali visszaélést. Gazdag István, Gazdagné Vörös Katalin és unokájuk, Gábor Három éve a dunaszentgyörgyi Szépasszony csárda leégett Gazdag István, a vendéglő előző tulajdonosa azzal keresett meg bennünket, hogy nem ő gyújtotta fel az épületet, nem állt érdekében, hogy felgyújtsa a csárdát - Több millió forintra perelem a tulajdonosát, nekem az a jó, ha van vagyona - mondta.
