Tolnai Népújság, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-02 / 128. szám
6 PANORAMA 2006. JÚNIUS 2., PÉNTEK Műtét egy magyarországi kórházban. A jövőben a betegellátást kevesebb intézményben, de magasabb színvonalon végeznék. Harmadolnák a kórházakat egészségügy Szociális intézménnyé alakulnának át az intézetek Lenkovics nem oldaná fel a sebességkorlátozást elfogadhatatlan az a kezdeményezés, amely az autópályákra érvényes sebesség- korlátozás feloldását szorgalmazza - jelentette ki tegnap az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Lenkovics Barnabás szerint a sebességhatárok az emberi élet és testi épség védelmét szolgálják. Évente 8-9 ezer a koraszülöttek száma JELENTŐSEN MEGHALADJA az európai átlagot a koraszülések száma Magyarországon, évente 8-9 ezer csecsemő jön idő előtt a világra - mondta tegnap Schultheisz Judit, a születési sérült gyermekekkel foglalkozó, 16. születésnapját ünneplő Gézengúz Alapítvány szakmai ügyvezetője. A koraszülések aránya kilenc százalék körüli, míg a legmagasabb nyugat-európai érték is csak öt százalék. Névjegyzékbeveszik a kisebbséghez tartozókat megkezdődött a 13 Magyar- országon bejegyzett kisebbség választói névjegyzékbe vétele, a közösségekhez tartozó magyar választópolgárok július 15-éig kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt - jelentette be Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője. Az őszi kisebbségi választásokon az vehet részt, illetve az lehet jelölt, akit felvesznek névjegyzékbe. Győriványi Ráth György az új főzeneigazgató KESSELYÁK GERGELYT GyŐri- ványi Ráth György váltja az Operaház fő-zeneigazgatói székében - jelentette be tegnap Hegyi Árpád Jutocsa, az intézmény főigazgatója. Győriványi Ráth György megbízott vezetőként dolgozik június elsejétől, a posztra később pályázatot írnak ki. Az új főzeneigazgató 2001-ben elnyerte már ezt a tisztséget, de egy év múlva felmentették. @ további hírek: www.bhgoel.hu Közel harmadára csökkentené az egészségügyi reform keretében a kórházak számát a kormány: mintegy 170 intézetből alig hatvan működne a ciklus végére fekvőbetegellátó intézményként. Tibay Gábor A kabinet tervei szerint összevonnák a 160-170 fekvőbeteg-ellátó intézet többségét: lapértesülés szerint legalábbis erre jutottak a koalíció egészségügyi szakemberei. Az ágazati reform kapcsán az SZDSZ és az MSZP egészségpolitikusai jelentősen, mintegy hatvanra csökkentenék a kórházak számát. Ezeket ellátócentrumokká szerveznék át, a többi intézet pedig átalakulna, elsősorban szociális, idősgondozó és rehabilitációs feladatokat kapna. A részletek egyelőre nem ismertek, és hivatalosan nem is erősítették meg a fentieket, ám azt tudni lehet, hogy a kormányzat a kórházi struktúrát sem hagyja érintetlenül. Molnár Lajos, a szaktárca várományosa tegnap mindenesetre elutasította lapunk érdeklődését. A kórházak sorsa nem csupán egészségügyi, de jellemzően politikai ügy is; pengeváltás e kérdésben azonban valószínűleg csak a részletekben várható. A csökkentéssel kapcsolatban ugyanis lényegében azonos pályán mozgott a kampányidőszakban kormány és ellenzéke. Gógl Árpád, a Fidesz egészségpolitikusa márciusban pártja terveit ismertetve például arról beszélt, hogy a fekvőbeteg-ellátó rendszer átalakítása elkerülhetetlen. Gógl akkor azt mondta, pártja mintegy ötven kórházat tart alkalmasnak a fejlesztésre és a teljes körű, magas színvonalú ellátásra. A szakemberek szerint a központosított intézetekre már csak azért is szükség van, mert színvonalas ellátást, műtéti eljárást csak ott lehet szavatolni, ahol megfelelő műszerparkkal, a szakfeladatokra napi gyakorlatban felkészült gyógyítókkal dolgoznak. „A kormányzat tisztában van azzal, hogy a jelenlegi kórházi struktúra nem tartható fenn” - mondta lapunknak Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének tanára. Szerinte az egészségügyben túl sok a párhuzamosság, azaz ugyanazon feladatra a kórházak többsége egymás mellett nyújt - gyakran kihasználatlan - szolgáltatást. A szakértő szerint az aktív kórházi ágyak száma még mindig túlzottan magas. Az ész- szerűsítés érdekében - véli Sinkó Eszter - mindenképpen szükséges tehát az átalakítás, az már persze más kérdés, hogy a hazai egészségügyi rendszer nincs felkészülve az összevonásokkal szaporodó feladatokra, azaz a kórházon kívüli ápolásra. A szakértő rámutat arra, hogy a háziorvosok létszáma mintegy harminc százalékkal alacsonyabb Magyarországon, mint az uniós államokban. Márpedig a változó, gyarapodó funkciók ellátására - és nem utolsósorban arra, hogy a betegek kezelését a lehetőségek szerint a járóbeteg-ellátás keretén belül oldják meg - vélhetően kevés lesz a jelenlegi családorvosi keret Kérdés az is, hogy a hazai kórházakban több mint 120 ezer szakdolgozó egészségügyi alkalmazott - orvosok, ápolók, személyzet - azon része, mely az átalakuló intézményekben és az érintett településeken dolgozik, hogyan éli majd meg a kórházi reformot. Sinkó úgy véli, egy részüket minden bizonnyal „felszívja” majd a szociális ágazat, az idős- és rehabilitációs gondozás, mások pedig a kórházon kívüli ápolásban, a háziorvosi ellátásban találhatják meg helyüket. Felújított kórházak: pénz az ablakban? csak az mzp-szDSZ-koalíció előző ciklusában több mint 60 milliárd forintot költött az állam a kórházfelújítási programokra. Rácz Jenő egészség ügyi miniszter korábban arról számolt be, negyven intézet rekonstrukciója készült el. Kérdéses, hogy minden tekintetben jó helyre került-e a fenti pénz, ha a jövőben az intézetek alig több mint harmada töltené be eredeti funkcióját, mivel a felújítások nagy része kifejezetten kórházi feladatok színvonalasabb ellátására tette alkalmassá a sokszor leromlott állapotú épületeket szerte az országban. Tény az is, hogy a politikusok sok esetben a helyi kórház felújításával kapcsolatos címzett támogatások megszerzésével igazolták lobbierejüket. ■ A kórházak sorsa politikai kérdés is. Epilepsziát orvosol az „év gyógyszere" Az újpesti MSZP nem közösködik az MDF-fel Több magyar epilepsziacentrum is részt vett annak a belga készítménynek a kifejlesztésében, amely idén kiérdemelte az „Év Gyógyszere” elnevezést a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiái Társaság (MFT) döntése alapján. Az új medicina - amelyet a belga UCB gyógyszerészeti vállalat kísérletezett ki - az epilepsziában szenvedő betegek életvitelében minőségi változást jelent, mivel hatékonyan akadályozza meg a rohamokat, emellett kevesebb mellékhatással jár, mint más szerek. A készítmény másik nagy előnye, hogy szellemi munkát végzők is alkalmazhatják, hiszen a terápia alatt is megőrizhetik szellemi frissességüket. Magyar- országon 60 ezer ember szenved epilepsziában. Az idegsejtek rohamszerű izgalmi tevékenysége, amely számos kellemetlen tünettel jár, többnyire kiszámíthatatlanul tör rá a betegekre, akiket emiatt hátrányos megkülönböztetések érnek, gyakran maguk is kerülik a társas eseményeket. Az MFT az elismerést minden évben annak a magyar gyógyszertárakban is kapható medicinának ítéli oda, amely nagy előrelépést jelent egy betegség gyógyításában. ■ Bánky Bea Az újpesti szocialisták ellent fognak állni a felsőbb szintről érkezett nyomásnak - így kommentálta Szálkái István a fővárosi kerület alpolgármestere azokat a híreket, amelyek az MDF-fel való együttműködésre ösztönzik a helyi MSZP-t. Az index internetes újságnak a politikus tegnap elismerte, kaptak olyan jelzéseket, hogy ne indítsanak polgármesterjelöltet az MDF-es Hock Zoltánnal szemben az őszi ön- kormányzati választásokon. Hozzátette: nem lépnek vissza saját jelöltjük, Gergely Zoltán jelölésétől. Lapunk tegnap telefonon kereste az MDF-es politikust, ám lapzártánkig nem tudtuk elérni. ■ Sz. Sz. Hock Zoltánt támogatná az MSZP? Az MSZP kapja a legtöbb állami támogatást A KDNP kivételével valameny- nyi párt állami támogatása csökken a 2006-os országgyűlési választások után. A Centrumpárt és a Munkáspárt a választásokon kevesebb mint egy százalékot kapott, így a továbbiakban nem jogosultak támogatásra. A pártok közvetlenül, illetve alapítványaikon keresztül kapnak állami támogatást. Eszerint közvetlen támogatásként éves szinten az MSZP 960,2 millió, a Fidesz 826,6 millió, a KDNP 137,3, az MDF 251,2 millió, az SZDSZ pedig 269,8 millió forintban részesül. Az MSZP támogatása 0,93, a Fideszé 1,13, az MDF-é 11,58, az SZDSZ-é pedig 4,33 százalékkal csökken. ■ É. S. ■ Hatvanezeren szenvednek epilepsziában. Ma jelenti be Gyurcsány a kormánynévsort Mától vége a találgatásoknak, mármint ami a leendő miniszterek személyére vonatkozik. Gyurcsány Ferenc ugyanis ma mutatja be kormánya tagjait. A kormányfő a héten arról is beszélt, hogy a jövőben számos hatáskört elvonnak a tárcáktól. Például kikerülnek a minisztériumok kezeléséből a fejlesztési pénzek és a fejlesztési feladatok nagy része. Az évi ezermilliárd forint elköltéséről a kancellária keretében működő, Gyurcsány által is irányított Fejlesztési kabinet dönt majd. A tárcák stratégiaalkotási feladatainak zöme pedig az Államreform-bizottság- ba kerül át. Ezt a testületet Draskovics Tibor, korábbi pénzügyminiszter vezeti majd - erősítette meg lapunknak a kormányszóvivői iroda a tegnapi sajtóhíreket. Itt készülnek azok a tervek, amelyek a közigazgatás, az államgépezet, az oktatás vagy az egészségügyi ellátás átalakítását érintik. Á Fejlesztési Kabinetet Bajnai Gordon, a Budapest Airport elnöke irányítja. A Kormányzati Szolgáltató Központ élén Szetey Gábor, a Philip Morris argentínai személyzeti főnöke áll majd. Az elmúlt hetekben számos találgatás látott napvilágot a leendő tárcavezetők személyéről. Ezek szerint bársonyszékhez juthat Szilvásy György, Szekeres Imre, Hiller István, Lam- perth Mónika Petrétei József, Veres János, Gráf József. Az biztos, hogy az SZDSZ három jelöltje számít befutónak az egészségügyi (Molnár Lajos), a gazdasági (Kóka János) és a környezetvédelmi tárca (Persányi Miklós) élén. ■ Sz. Sz. I Gyurcsány Ferenc ma délelőtt mutatja be a kijelölt minisztereket. Nő lesz a magyar külügyminiszter? információink szerint egy politikus asszonyt szemeltek ki a külügyminiszteri bársonyszékre az MSZP berkein belül. A korábban felmerült személyeknek ezek szerint már nincs esélyük a poszt megszerzésére. Közéjük tartozik Simonyi András washingtoni magyar nagykövet, Kiss Tibor brüsszeli nagykövet illetve Balázs Péter, volt magyar EU-biztos is. Somogyi Ferenc jelenlegi miniszter információink szerint a londoni nagyköveti helyet nézte ki magának. forrásaink nem árultak el közelebbit az új jelölt személyéről. Külügyi vonalon kevés női politikus tevékenykedik. Közéjük tartozik Horváthné dr. Fekszi Márta, aki jelenleg a külügy közigazgatási államtitkára, valamint Lévai Katalin, Gurmai Zita és Dobolyi Alexandra EP- képviselők. Utóbbi korábban az MSZP külügyi osztályának ve zetője, majd a párt külügyi titkára volt. J l
