Tolnai Népújság, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-01 / 127. szám
2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET IHAROS! IBOLYA Érzelmi ügy a hovatartozás A régióhatárokat meghúzhatja a törvény. Az állampolgár majd oda megy az ügyeivel, ahol azokat elintézik. Neki igazán mindegy, hogy kistérséget mond-e a jog, vagy járást Az sem érdekli, hogy önkéntesek-e a társulások, vagy jogszabály írja elő. Netalántán anyagi kényszer a megegyezés. AZ ÁSÍAMTOU5ÁRNAK az ÍS mindegy, hogy milyen a régió. Statisztikai, vagy önkormányzati. Az ellenben érdekli, hogy épülnek-e az utak, gyógyíta- nak-e a kórházak, müyen színvonalon tanítanak a középiskolában. A megye már régen kiürült Nincs területe, mert minden talpalatnyi föld vagy önkormányzati, vagy magán- tulajdonban van. A jelenlegi megyei intézményeket éppúgy fenntarthatják a kistérségek, mint a városok, vagy a régió. azt azonban, hogy ki érzi magát tolnainak, baranyainak, vagy borsodinak, nem döntheti el a parlament. Attól sem függ, hogy mi lesz a közigazgatásban, kik, hogyan, milyen szinten választják meg a döntéshozó testületeket az emberi, érzelmi ügyekben tehetetíen a törvény. A kistérségeknek, régióknak nevük sincsen. Faller Dezsőt jelöli az MSZP Pakson polgármesternek Faller Dezső jelenlegi alpolgármester lesz az MSZP polgármesterjelöltje Pakson. A döntést tegnap jelentette be Molnár József, az MSZP volt országgyűlési képviselőjelöltje, aki a párt helyi kampányfőnöke. Faller Dezső 12 éve önkormányzati képviselő, több bizottságban dolgozott, két éve Paks alpolgármestere, 2002- ben ő jutott be a legnagyobb támogatással a képviselő-testületbe. A polgármesterjelölt elmondta, a lehető legszélesebb összefogásra törekszik megválasztása esetén. Kiemelte, nem a párt-, hanem a várospolitikát helyezik előtérbe. ■ V. T. Régióba megy a megye? reform A megye politikai vezetői a közigazgatás átalakításáról Koltai Tamás: a megszüntetést a kormányprogram sem vállalja Právics József: gyorsabb, egyszerűbb ügyintézés a végeredmény Szabó Zoltán: felesleges a felduzzasztott megyei apparátus Tímár László: a régiók létrehozása nem zárja ki a megyék meglétét Právics József, MSZP: - Köz- igazgatási szerepe már ma sincs a megyének, feladatköre jobbára az intézmények fenntartása. Ha pontosan tisztázzuk, hogy hatáskörökben, döntési jogosultságban, anyagi forrásokban mi kerül a régiókhoz és a kistérségekhez, akkor helyes a változtatás iránya. Csak ebben az esetben szűnik meg joggal a megye 2008-ban.' Ebben nincs különlegesség, hiszen a regionalitás szellemében évek óta erre törekszünk. De még egyszer hadd hangsúlyozzam: fontos a folyamat átgondolt és alapos jellege. A végeredmény megvalósítja a gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést, és azt az érdemi döntést, amire jellegénél fogva csak a helyi szint képes. Szabó Zoltán, SZDSZ: - A megye - minden más híreszteléssel szemben - 2008 után sem szűnik meg végleg. Betagozódik a régióba, de ezt az ezer esztendős képződményt nem lehet egyik napról a másikra semmissé tenni. Igaz, az Európai Unióban ez a területi egység már nem meghatározható. A régiós átalakulással egy Tolna megyei kistérség bármikor csatlakozhat Baranyához vagy fordítva. Feleslegesnek tartom a felduzzasztott megyei apparátust is: az állampolgár már két évtizede nem jár ügyeivel a megyei önkormányzathoz. Jómagam megyei közgyűlési képviselő vagyok: ennek ellenére azt állítom, hogy a közgyűlésekre, mint testületekre is ráfér az alapos létszámcsökkentés. Tímár László, MDF: - Az MDF már korábban is tiltakozott minden olyan ötlet ellen, mely a megyék megszüntetését szorgalmazta. Tudom, hogy az EU-ban nagyon fontos a régiók szerepe. Szükség van rá, a számunkra szükséges uniós források miatt is. Ám ez nem zárja ki a megyék meglétét. Úgy látom, a változtatási terv sok gonddal és költséggel fog járni. A megyének rengeteg feladata van az iskolák, a kulturális és a szociális intézmények fenntartásában: ezeket nem lehet minden sérülés nélkül régiós szintre áttenni. El kellene kerülnünk, hogy a megye szerepének megváltoztatását az állampolgárt sújtó iskola megszüntetések, összevonások, teljes átszervezések fémjelezzék. Koltai Tamás, Fidesz-MPSZ:- A kormányprogram alapján borúsan kellene látnom a megyék jövőjét. Ám mégis hiszek abban, hogy Tolna megye Tolna megye marad. A megszüntetés ódiumát még a program sem vállalja. A csökkenő hatáskörű állam programjába a megyei közgyűlések szerepének újragondolása természetesen beleillik. Hálás program az, amelyik az olcsóbb politika jelszavát terjeszti. De a megyei ön- kormányzat esetében mintegy 3500 dolgozó, több tízezer ellátott kíváncsian várja, hogy a jelszó mit takar. Nincs értelme a megyék feladataihoz hozzányúlni, ha a feladatokat átvállaló szerveződések a tennivalókat ugyanannyiért, vagy még drágábban látnák el. Roskadoznak a fák a kajszibaracktól bő termés A korai fajtákat, így a Piroskát a hónap végén szedni lehet Mauthner Ilona Összesen 351 hektáron érik a kajszi az idén Tolna megyében: Bátaszék és Kisvejke környékén nagyobb, Szekszárd és Bonyhád körül kisebb gyümölcsösökben. Az idén mindenhol jó termés lesz. Szénási Tibor, a kisvejkei termeltetési és értékesítési szövetkezet (tész) vezetője elmondta, amikor nagy termés várható, érdemes leválogatni a gyümölcsöt. A nagyszemű barackért ugyanis többet fizet a felvásárló, mind a sok apróért. Egy-egy szemnek el kell érnie legalább a negyven millimétert, ezt igényli az export. A magyar barack árát meghatározza az olasz importgyümölcs ára. Az összehasonlítás azonban félrevezető, hiszen Olaszországban a kajsziszezon már a végéhez közeledik, így a gyümölcs jóval olcsóbb, mint a szezon kezdetén. Erről a nyomott árról indul általában a magyar ár, ami csak lefelé megy. A tész elnöke szerint a termelőknek arra kell törekedni, hogy minél több gyümölcsöt adjanak el étkezésiként, és minél kevesebbet lébaracknak. Ez utóbbi ugyanis még a termelés költségeit sem fedezi. Szénási Tibor hozzátette: jó híre van a magyar kajszinak a német, az osztrák és a balti piacokon is. Tavaly átlagosan 140- 150 forintot kaptak egy kiló szép sárgabarackért. Egy szavazat hiányzott a pluszpénzhez fadd Nem szavazták meg a faddi képviselők tegnapi ülésükön a helyi köztisztviselők illetménykiegészítését. Ezt, a sok helyen biztosított juttatást Faddon a hivatali dolgozók jó minőségben elvégzett többlet- munkái indokolták volna. Az erre az évre szükséges pluszpénzt, mintegy hárommillió forintot a polgármesteri hivatal bérmaradványából ki lehetett volna fizetni. A pótlék jogosságát senki nem vitatta, ám a kifizetésre való hosszabb távú elkötelezettséget egyesek igen. Végül a javaslatot az igenlő döntéshez szükséges hét képviselő helyett csak hat támogatta. ■ S. K. Megnő a kézműves termékek ázsiója nívódíj A tradíciók köteleznek, minőséget szolgáltat a szíjgyártómester Kamarai nívódíjat kapott Nepp Dénes szekszárdi szíjgyártómester, népi iparművész. Az elismerésben minden évben a kézműipar egy-egy képviselője is részesül. Wessely Gábor Többgenerációs családi hagyományt folytatva tanulta ki a szíjgyártó szakmát, s tett mester- vizsgát Nepp Dénes. Az Ipar Kiváló Mestere címet is elnyerő, ötvenéves népi iparművész elsősorban marhabőrből előállított lószerszámairól nevezetes. Készít hétköznapi használati tárgyakat: öveket, szemüvegtokokat, táskákat. Tanítja is a szakmát, többek között lánya is az ő műhelyében sajátította el az alapokat, majd továbbképezte magát, s bőripari mérnök lett. Büszke rá, hogy hat vüágbaj- noki aranyérmet szereztek már a fogathajtók az ő szügyhámjait használva. Sokszor vesz részt bel- és külföldi népművészeti ki- álb'tásokon, vásárokon. Képviselte már a magyar kézművességet sokfelé, Bittigheim-Bissingen- ben, Deggendorfban, Salzburgban és San Franciscóban is. Bővelkedik az elismerésekben. A kamarai nívódíjon kívül Nepp Dénes elnyerte az Év Mestere címet - a Budai várban, a Mesterségek Ünnepén -, valamint a Tolna megyei művészetért plakettet és a szekszárdi Közjóért-díjat. Négyen dolgoznak klasszikus kisipari bőrösműhelyében és kis szakboltjában a megye- székhelyen. Az üzlet választékát bővíteni szeretné, ugyanakkor a szíjgyártásban a tradíciókat követi, nem kíván tömegtermelésre váltani. Akkor sem, ha egyre nehezebb a megélhetés, mert özönlenek a magyar piacra a reszelékből ragasztott áruk keletről és délről. Meggyőződése, hogy előbb-utóbb változik a helyzet; s elfordul a vásárló a bóvlitól, és nő az egyedi kézműves termékek ázsiója. ■ 4, I Magyar-német nyelvű helységnévtábla lesz H ügyész Német feliratú helységnévtáblát tervez a hőgyészi német kisebbségi önkormányzat. A HedjeB feliratot a Magyarországi Németek címerével együtt a község szélén, a Hőgyész tábla alatt fogják elhelyezni, amennyiben a képviselő-testület ezt jóváhagyja, (fké) Falujában is díszpolgár lett a 86 éves kertbarát jágónak Díszpolgárrá választották szülőfalujában Éles Simont. A jágónaki születésű, 86 éves férfi az elmúlt 34 évben sokat tett a kistérség kertbarátmozgalmáért. Ötvenkét esztendősen alapította meg Dombóváron a kertbarátkört, melynek örökös tiszteletbeli elnöke. Az itt végzett munkájáért Dombóváron is díszpolgári címet kapott, most pedig szülőfalujában ismerték el több évtizedes munkáját, (tgy) Elektronikai eszközöket vásárolnak a pénzből ócsény Kétszázezer forintot nyert működésre az őcsényi nyugdíjasklub a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatán. Dávid Kálmán, az őcsényi szervezet vezetője elmondta, a pénzből színes televíziót, videót, kamerát és kávéfőzőt vesznek, (bk) Pünkösdkor szentelik az új lélekharangot pusztahencse Két éve, 2004-ben ellopták a puszta- hencsei temetőből a lélekharangot. Közadakozásból és egyéb támogatásokból elkészült az új harang, melyet pünkösdkor szentelnek fel. Az ünnepséget a harangláb elkészítésével, illetve a ravatalozó külső vakolatának felújításával szeretnék még emlékezetesebbé tenni - tudtuk meg Lengyel Jánosné polgármestertől, (vt) Lézerlidércek László Lajos írótól S2EKSZÁRD Lézerlidércek címmel jelent meg László Lajos szekszárdi származású író huszonegyedik önálló kötete. A szerző Szekszárdon, a Garay János Gimnáziumban érettségizett, az egyetemet Pécsett végezte, több mint fél évszázada dolgozik a Magyar Rádió főmunkatársaként. A most napvilágot látott mű három nemzedékes családregény, feltűnnek benne Tolna megyei, szekszárdi tájak és emberek. A szép kiállítású kötetet a szekszárdi Babits Kiadó jegyzi, (szá) Elkelt az egykori százforintos bolt tolna Elkelt a tolnai Kossuth u. 1. szám alatti egykori halbolt, később százforintos bolt üzlethelyisége. A tegnapi árverésen kikiáltási áron, nyolcmillió forintért talált új gazdára az önkormányzati tulajdonú ingatlan. A vevő egy tolnai magánszemély. Az üzlethelyiséget korábban kétszer próbálták már eladni, de csak a mostani, harmadik árverés járt sikerrel, (sk)
