Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-05 / 104. szám

2006. MÁJUS 5., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 71 MISZLA 5 Üj kutat fúrnak, karbantartanak, utat építenek, bíznak a jövőben Mózes László polgármester sze­rint az ország egyik legszebb te­lepülése Miszla. A gyönyörű környezet a külföldiek érdeklő­dését is felkeltette. Vásároltak házat izraeliek is. A legfonto­sabb mégis az, hogy a helyiek jól érezzék magukat. A telepü­lést fúrt kútból látják el ivóvíz­zel. A régi kút 1969 óta üzemel, elöregedett. Pályázatot írtak ki egy új kialakításához, a munká­latokra 12 millió forintot bizto­sít az önkormányzat. Belecs- kával és Nagyszékellyel közö­sen út és járda felújítására nyertek regionális támogatást. Hamarosan hétszáz négyzetmé­ternyi új útfelület készül majd el Miszlán. Egy fővárosi cég a múlt évben megvásárolta az Inkey kastélyt, azzal a céllal, hogy felújítják és olyan progra­mokat, lehetőségeket biztosíta­nak, melyek a turizmust fellen­dítenék, ezzel több helyinek is munkalehetőséget adnának. Mózes László polgármester bízik abban, hogy a turis­ták felfedezik a falut FONTOS IDŐPONTOK A polgármesteri hivatalban Mózes László polgármestert munkana­pokon bármikor felkereshetik a la­kók. A jegyző, Lizicai Imre fogadó­napja: az egyik héten hétfőn és csütörtökön 8 és 16 óra között, a másik héten hétfőn, szerdán és csütörtökön 8 és 16 óra között. Mise a katolikus templomban minden vasárnap fél 12-től, a re­formátus templomban minden va­sárnap negyed 12-től. Orvosi rendelés: dr. Albeck Zoltán kedden 10 és 12 óra között, csü­törtökön 8 és 10 óra között gyó­gyítja a betegeket. A falugazdász, Sárosdi János foga­dóórája: szerdán 13-16 óra között. Az összeállítást Mauthner Ilona írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal a misziai és a Tolna megyei önkor­mányzat támogatásával jelent meg Megélhetést ad a jó föld tervek Aki belekóstolt, nem tud elszakadni a gazdálkodástól A föld munkát megélhetést ad, néhányan arra vállalkoztunk, hogy ebből tartjuk el a családunkat - mondta Vízi László Ha Miszlán jár az ember, lassít a tempón. Csak nézi a tájat és megnyugszik. A falu vezetése is felismerte ezt az adottságot, és meg­próbál mindent megtenni, hogy a turizmus kimoz­dítsa az itt élőket a holt­pontról. Ami egy kívülállónak vonzerő, a béke és a nyugalom, az az itt élőknek teher. Minden második felnőtt, munkaképes miszlai- nak nincs állása, nincs jövedel­me. Bár szinte minden család­nak van egy kis földje, kertje, ahol megtermelik a szükséges élelmiszereket, ez nem oldja meg a problémákat. A termőföld jó minőségű errefelé. Ez az oka annak, hogy a néhány vállalko­zó, aki a településen él, a föld­műveléshez kötődik. Vizi László és nyolctagú csa­ládja 130 hektáron gazdálko­dik, kukoricát, napraforgót, bú­zát, árpát vetettek. Régebben ál­lataik is voltak, de közben elfo­gyott az energiájuk - mondta a családfő. A hajnali kelés, az ál­latok ellátása, gondozása annyi munkát igényelt, és olyan kevés bevételt hozott, hogy nem érte meg foglalkozni vele. Munkából azért így is maradt bőven. A legnagyobb gondot a környéken élő sok vad okozza - mondta Idősebb Vizi László. Csak úgy érdemes szántón gazdálkodni, ha villanypásztorral körbekerí­tik a területet. Ez nagyon sok pénzbe kerül. ■ ,A mi családunk nem várt soha senkitől segítséget, nem áll­tunk sorba segé­lyért, mert munka mindig akad, csak meg kell találni hoz­zá az utat.” Szerencsére a nagyobb va­dásztársaságok, mint például a gyulaji, megértik a gazdákat és ők maguk vezették el a villany­pásztort, állták a költségeket, csak a karbantartás maradt a termelőkre. A kölesdi vadászok felesben vállalták ugyanezt, a gyönkiek pedig egyáltalán nem akarnak fizetni. Már bíróság­hoz is fordultak a misziai gaz­dák, hogy a vadak által okozott kárt rendezzék. A helyzet azon­ban bonyolult. A gyönkiek arra hivatkoznak, hogy a tízéves te­rületbérleti szerződés lejárt, nem biztos, hogy a jövőben is ők használhatják ezt a földet, ezért nem fizetnek. A gazdák meg mérgelődnek, mert az amúgy is kevés hasznukat a vadkár is terheli. Vizi László el­mondta, előre kell gondolkodni már a vetés megtervezése előtt egészen a betakarításig. A Szekszárdi Növény Rt.-vel na­gyon korrekt kapcsolatot alakí­tottak ki, tőlük veszik a nö­vényvédő szereket, műtrágyát, vetőmagot, az Áriáitól pedig a gépeket. Pár évvel ezelőtt Udvari, Gyönk, Miszla, Szárazd gazdál­kodói közösen alakítottak egy gabonatermelő és értékesítő szövetkezetét. Az egymással szövetkezett harminc gazda úgy képzelte, ezzel a lépéssel megkönnyítik saját sorsukat. Mindig akad azonban olyan ter­melő, aki némi haszon remé­nyében inkább külön köt szer­ződést. A Vizi családnál a nap, akárcsak a többi gazdánál reg­gel hatkor kezdődik. Mikor mennyi munka van, úgy oszt­ják be az időt. Vetés idején akár húsz órát is dolgoznak, aratás előtt pedig több idő jut pihenés­re. Az asszonyok a háztartást vezetik, főznek, de ha kell ők is besegítenek. EZ TÖRTÉNT Kispályás focimeccset nyertek, elhozták a kupát A felnőtt misziai férfiak csak kispályás focicsapatot tudnak kiállítani. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének ügyesek. Legutóbb Nagyszékelyen ját­szottak tornát, és ismét nyer­tek. Ennek köszönhető, hogy a kispályás kupa végleg a miszlaiaké maradhatott. Ültetik a bársonykát és az ajándék gyümölcsfákat Az egészségcentrum, az óvo­da és a polgármesteri hivatal környékére és az útszélekre petúniát, Pistikét, szőlővlrá- got és bársonykát ültettek a közmunkások. Hagyománnyá vált, hogy helyi vállalkozók gyümölcsfa csemetéket: al­mát, diót, meggyet és szilvát adnak ajándékba. A kis fákat is közterületekre ültették el. Egy jó nevű vállalkozó költözik a településre Szigeti Tamás vállalkozó már évekkel ezelőtt vásárolt ma­gának és családjának egy há­zat, amit szépen felújítottak. A jó nevű vállalkozó munka­hely-teremtési szándékkal költözik Miszlára, ahová vál­lalkozását is áttelepíti. A TELEPÜLÉS ADATAI Lélekszám 352 Vállalkozások száma 5 Óvodások száma 8 Iskolások száma 21 általános és 16 középiskolás Munkanélküliség 46, 52,3% Háztartások száma 150 Kiskereskedelmi üzletek 2 Civil szervezetek 2 ERROL BESZEL A FALU Magyar lány a világ legjobb saj­tófotósai között, szóltak a hírek pár napja. Ez a magyar lány nem más, mint Berekai Judit, a misziai polgármester leánya. Az íjjá hölgy World Press Photo díjat vett át Amszterdamban, április 23-án. Az eseményre édesapja és testvére is elkísérte. Berekai Judit díjnyertes fényké­peit a Távol-Keleten készítette, ahol a hagyományos hindu harcművészetet örökítette meg. Kitüntetésére az egész falu büszke, sikere bizonyíték arra, hogy kistelepülésről is lehet a legnagyobbak közé kerülni Még ma is szívesen traktorozik, pedig 67 éves Idősebb Vízi László a Heves me­gyei Csányból került Miszlára. A szülei dinnyével foglalkoztak, a föld korán meghatározta az ő életét is. A gyönki tsz-ben trakto­ros volt, majd megélhette azt is, hogy a fia új Landini traktorát és Claas kombájnját is vezethet­te. Ilyen gépekkel ma már öröm a gazdálkodás - mondta idő­sebb Vizi László, aki ma is sokat segít a családi gazdaságban. |dősebb vizi UszhS A kisboltban zajlik a falu élete központ A rotakapát és a kenyeret ugyanott lehet megvásárolni RECEPT A fojtott csirke rizzsel a Lánczos család kedvence A kis coopos bolt a falu közepén jelenti azt a he­lyet, ahová hetente több­ször is mindenki betér. Még a gondjaikat is itt beszélik meg az emberek. Horváth Józsefhé tíz éve vezeti a falu boltját, ahol mindent le­het vásárolni. Szinte hihetetlen, de a kenyér és a tej mellett ma­lactápot, műtrágyát, drótot, tele­víziót vagy akár a rotakapát is megveheti az, akinek erre van szüksége. De a bolt nem csak ezért fontos az emberek életé­ben, itt beszélik meg ugyanis az ügyes-bajos dolgaikat, hogy ki­vel mi történt a faluban, ki lett beteg, ki ment férjhez. Horváth Józseíhé elmondta, sok az egyedül élő, idős ember, akik nem tudják megbeszélni a gondjaikat senkivel, ezért is szeretnek ide járni, pár jó szó mindig jut nekik. Kevés a mun­kahely, ezért a fiatalok elköltöz­nek innen Tamásiba, Simon- tornyára, vagy Gyönkre, ahol állást, megélhetést találnak. Horváth Józsefné viszont éppen Gyönkről került Miszlára, ami­kor férjhez ment. Horváth Józsefné boltvezető Bár van egy ötéves kisfia, egyedül is elvezeti a boltot, mert férje szüleire mindenben számíthat. Amikor Miszlára költözött, neki is furcsa volt a kis falu, a kevés ember, de a táj szépsége gyorsan meghódítot­ta. Hamar megismert minden­kit, ma már azt is tudja, kinek jelent nehézséget a hónap vé­gén, vagy a nyugdíjfizetés előtt megvenni a kenyeret.- Jó lenne, ha valamilyen munkalehetőség adódna hely­ben is, ha egy vállalkozó segíte­ne - mondta ki mások óhaját is Horváth Józseíhé. Lánczos Jánosné, Margitka az önkormányzat gyermekjóléti szolgálatánál dolgozik, de a saját családjára is van gondja. Ha mindnyájan együtt van­nak, akkor készíti el a fojtott csirkét. Fejenként 2 csirkecombot jól befűszerez fokhagymával, só­val, pirospaprikával, borssal, majoránnával. Két fej vörös­hagymát karikára vág, olajon egyenként átsüti a húst, majd a hagymát. Tálra teszi az előre félig elké­szített rizst, rá a csirkét, a hagymaszeleteket, majd tejfölt, Lánczos Jánosné erre a rizs másik felét. Majd tejfölbe kever sajtot, egy tojást és ezt ráönti a tálra. Végül az egészet jól átsüti.

Next

/
Thumbnails
Contents