Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-04 / 103. szám

2006. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MNHMNNN SA7TŐ 6$ TANULÁS további képek és cikkek: www.toinainepujsag.hu „Ma minden régi híved újra gyermek” évforduló Kétszáz évvel ezelőtt alapították a gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumot A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium az előző fél­évben részt vett lapunk Séta-programjában. Kivá­ló tanárokat és diákokat ismerhettünk meg ez idő alatt. Most 200 éves szü­letésnapját ünnepli az in­tézmény. A Tolnai Népúj­ság e jeles évfordulóról emlékezik meg ezzel az összeállítással, amely nagyrészt a gimnázium diákjainak munkája. 200 év nagy idő egy iskola tör­ténetében, főleg az iskolai be­zárások időszakában, és egy olyan kis településen, mint Gyönk. De a Tolnai Lajos Gim­názium megérte és méltókép­pen megünnepelte 200. szüle­tésnapját. A megye egyik leg­régebbi gimnáziuma az ország egyik legkisebb településén működik. A 2500 lakosú Gyönkről 2400 meghívót küldött a gim­názium az ország és a világ kü­lönböző részeibe. Hogy össze­sen hányán jöttek el a jubile­umra, szinte lehetetlen megál­lapítani, hiszen április 29-én és 30-án óriási nyüzsgés volt mindenhol. Itt egy fotós, ott egy kamera, amott egy-egy di­ák vagy felnőtt csapat. Az vi­szont biztos, hogy jöttek a hívó szóra többek között Liverpool­ból, Franciaországból, London­ból, Németországból, Ausztriá­ból is volt diákok és vendégek. Az is biztos, hogy a legidőseb­bek közül 74-75 évesek szer­veztek osztálytalálkozót. Ők 1946-tól jártak a gimnázium­ba. De eljöttek a legfiatalab­bak, is az egykori diákok cse­metéi, és voltak itt unokák, dédunokák is. A gimnázium dolgozói a ju­bileumhoz méltó ünnepségso­rozatot szerveztek. Április 24- én a gimnázium „szülőfalujá­ban”, Nagyszékelyben isten­tiszteletet tartottak az 1806-os alapítás emlékére. Hat évvel később innen került át az in­tézmény Gyünkre, ahol jelen­leg 276 diák tanul. Ők, a jelenlegi diákok április 26-án emlékeztek az évfordu­lóra. Ekkor került sor az iskola­történeti vetélkedő eredmény- hirdetésére is. Ezután 2 nap a kézilabda ünnepe volt a Tuba Gyula Nemzetközi Kupa mér­kőzésein. Érkeztek kézilab- dások Székelyudvarhelyről, Hamburgból és Ptujból. Szom­baton délelőtt szintén a sporté volt a főszerep. A gimnázium látványos tornabemutatója, twirling száma és a zászlófor­gatók koreográfiája után az öregdiákok is éltek a sportolási lehetőséggel. Délután a régi osztályok találkozókat szervez­tek. A művelődési házban megnyitották Forster János gyönki származású festőmű­vész kiállítását. Ezután a testvériskolák dele­gációit fogadták, majd a gim­názium színjátszóköre A dzsungel könyve című zenés darabot adta elő. A mozgalmas délutánt a sörsátorban zenés est követte. A nosztalgikus hangulatról a gimnázium egy­kori zenészei gondoskodtak. A vasárnapi rendezvénysorozat istentisztelettel, kopjafa- és emlékszikla-avatással kezdő­dött. Az emlékműsornak a díszbe öltöztetett sportcsarnok adott helyet. Nemcsak a deko­ráció volt szívet melengető, ha­nem a műsorszámok is. Több mint 500 vendég gyönyörköd- hetett például Tolnai Lajos fiá- | hoz írott versében, a jelenlegi I és a volt diákok táncában, a * zászlóforgatók és a zenekar s műsorában, a színjátszók éne­kében. Megható volt, amikor Emlékezetes pillanatok: kopjafaavatás a református templom kertjében, faültetés a kollégium udvarán és emlékszikla-avatás a Hősök terén az iskola igazgatónője köszön­tötte a gimnázium egykori és jelenlegi dolgozóit, valamint a régi diákokat. Megható volt az idős, egykori igazgató szavait, az évfordulóra írt versét és egy most érettségiző tanuló érzése­it hallgatni. Délután a reformá­tus templomban orgonahang­versenyen vettek részt az ün­neplők. Ezután ismét színpad­ra léptek a színjátszók: ezúttal a Valahol Európában című mu­sicalt adták elő nagy sikerrel. Végül a fergeteges bált a most ballagok modern tánccal nyi­tották meg. Aztán a mulatság hajnalig tartott. A rendezvénysorozat min­den része külön-külön is mara­dandó élményt jelentett min­denkinek. Talán ezek közül a legnagyobb élményt a szemé­lyes találkozók jelentették. Én például a tanárként eltöltött 30 évem alatt sok-sok diákot le­érettségiztettem. Szinte min­den osztály képviseltette magát a jubileumon. A nagy nyüzs­gésben néhányukat csak üdvö­zölni tudtam. Sokakkal többet beszélgethettem. Most, hogy visszaidézem magamban a diá­kok életútját, nyugodt szívvel mondhatom: ez a kis öreg gim­názium teljesítette feladatát. Emberré nevelte diákjait, akik megállják helyüket az életben. Ez az életre nevelés családias légkörben, a hagyományra építve, de közben folyamatosan megújulva történt mindig és történik most is. Ebből az alka­lomból mit is kívánhatnánk kedves iskolánknak? Azt kí­vánjuk, hogy diákjaink gyer­mekei még sok ilyen szép jubi­leumnak lehessenek részesei itt a gyönki gimnáziumban. FEKETÉNÉ BÍRÓ KATALIN TANÁRNŐ, GÁRDONYI FANNI 8. A., FREUND GINA 11. C„ FARKAS JÁNOS 11. C. Ha a gyönki falak beszélni tudnának... Talán hihetetlen, de a gim­náziumi jubileumon való­ban beszéltek a falak. A fa­lakra és paravánokra füg­gesztett kiállítási anyagok meséltek a gimnázium 200 éves történetéről. AZ ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSTŐL A SZOCIALISTA SZERZŐDÉSIG Az iskolatörténeti kiállításon vol­tak ezek láthatók. Egy régi tanár gyöngybetűs kézírásából meg­tudhattuk, hogy 1849-ben Tolnai Lajos, a későbbi író minden tan­tárgyból (vallás, földrajz, termé­szettan, számtan, latin, német, magyar) kitűnő eredményt ért el. Látható itt egy 1885-ös iskolai költségvetés, egy 1947-es inter- nátusi krónika a Mikulás-ünnep­ről. Érdekes az 1936-os órarend és az 1978-as Szocialista szerző­dés a tengeüci tsz-szel, ahova őszi munkára jártak a diákok. Palcsó Sándor operaénekes is Gyönkön járt gimnáziumba, és az általa 1948-ban elmondott bal­lagási ima is olvasható a falon. A BAKELITLEMEZEK ÉS A GOLYÓS SZÁMOLÓGÉPEK Szintén a múltat idézte a régi tárgyak kiállítása. Láthatók itt egykori technikai eszközök, például diavetítő 1950-ből, le­mezjátszó és szalagos magnó 1960-ból, írógép és sok más do­log. A dokumentumok a mai di­ákok számára ismeretlen vilá­got tárnak fel: kézimunka-tan­menet, fényképek a Forradalmi Ifjúsági Napokról és építőtábo­rokról, KISZ-oklevelek, szalvé­tagyűjtemény. A diáksapka, a fa tolltartó, üntatartó és itatós­papír, a régi pecsét pedig az idősek számára idézte fel az if­júkort. A MAGYAR KÉZILABDÁÉRT Ezt a címet nyerte el a gimnázi­um, és a sportélet legfőbb esemé­nyeiről számolt be a negyedik ki­állítás. A megszámlálhatatlan oklevél és érem bizonyítja a sike­res munka eredményeit a múlt­ban és jelenben egyaránt. A jubi­leum alkalmából emléktáblát is avattak a volt diákjai Káspári Já­nos egykori testnevelő tanár és kollégiumigazgató tiszteletére. TLG EBIHALACSKA ÉS BÉBIELŐKE A szecskajelvények kiállítása főleg az időseknek jelentett él­ményt, hiszen a régi időkben a szecskák még nem kaptak nyakkendőt, köténykét, bá­rányfelhőt báránycsengővel vagy kitűzőt. Mindegyiken ol­vasható a kezdő gimnazista ne­ve, ami megkönnyítette az új tanulók megismerését. TARKA FELADATCSOKOR Érdekes feladatokat oldottak meg azok a mostani gimnazis­ták, akik részt vettek az iskola­történeti vetélkedőn. Néhány ér­dekesség az ötletes feladatok kö­zül: régi iskolai pecsétek és érett­ségi bizonyítványok, illetve egy­kori események, kiemelkedő sze­mélyiségek és évszámok azono­sítása, a kollégium épületrészei­nek története, keresztrejtvény a gimnázium történetével kapcso­latban. Más jellegű témák a ve­télkedőn: a gimnáziumi csopor­tok tevékenységéről rajzos emb­lémák alkotása (ezek legjobbjai- ból igazi zászlók készültek, ezek is díszítették az ünnepen az épü­letet). Továbbá: hírműsor írása a TLG TV részére, illetve interjú készítése egy volt diákkal. Terjedelmi okok miatt lehetet­len a jubileum minden részleté­ről írni. Csak megemlíteni tudom a jelenlegi és a volt diákok szebb­nél szebb rajzait vagy a nemzeti­ségi szekrény érdekes ruhada­rabjait és tárgyait, a Tolnai-díjjal kitüntetett diákok és volt igazga­tók tablóját A folyosón elhelye­zett tévén videofilmeket láthattak az érdeklődők a gimnázium jele­néről. Nem feledkezhetünk el a jubüeumi pólókról, valamint a szép kivitelezésű gimnáziumi naptárról és az évkönyvről sem. Az iskola diákújságja, az Ein­stein pedig válogatást tartalmaz az eddig megjelent 21 szám leg­jobb diákírásaiból. A mostani di­„Óriási érzés közel harminc év távlatából beleszagolni a múlt levegőjébe. Az összeállításhoz gratulálok. ” „Nagyon nagy élmény volt 29 év után újra átélni a sportem­lékeimet. ” „Nagyon értékes kiállítás, büszkeség tölt el iskolám ilyen kialakításának megtekin­tésekor. További sok sikert és jó egészséget kívánok. ” „Sok boldog emléket idéznek a kiállított tárgyak, oklevelek. Öröm volt végignézni. ” den jubüeumi ajándékot, például a beltéri szökőkutat Végül egy idézet, ami a most fel­avatott emléksziklán olvasható: „Az emlékszikla áldón tekint a gimnáziumra, mely 200 éve hitre, szeretetre, hűségre, tudományok­ra tanította növendékeit Megfáradt vándor vagy ifjú ol­vasó, vidd tovább az iskolában fel­nőtt generációk üzenetét.. ” DUDÁS TAMÁS ll.C, FEKETÉNÉ BÍRÓ KATALIN TANÁRNŐ „Nagy örömmel jöttem az isko­lai ünnepségre. A ren­dezvények jók. Sok sikert!” „Lenyűgöző kiállítás, hűséges tartalommal. Ez a jövő záloga. ” „Köszönjük ezt a nagyszerű kiállítást és ünnepségsoroza­tot. Isten áldja meg a gimnázi­umban folyó munkát a jövőben is. ” Jóleső érzésekkel olvastuk a régi jegyzőkönyveket, gratu­lálunk a szervezéshez és a továbbiakban sok sikert és jó egészséget1” ákság nevében köszönünk min­Egykori diákok véleménye a rendezvényekről Mfl Üzenet iskolámnak Ó mennyi belefér e szerény évszámba, egy emberi élet s termékeny munkája. Most amikor itt a múltat idézzük, tegnapról a fátylat könnyezve levesszük, végigballagunk az emlékek útjain, időzve a forrás szellemi kútjain, rád gondolunk csendben te régi iskola, tudásnak, erkölcsnek szilárd, jó bázisa. Éveidnek súlya bennünk nehezedett, az elmúlt ötven év bölcsődben született Rád épült a munka hivatás élménye, a lélek kényszere, ember szeretete. Te adtál erőt élet viharában, te adtad a fényi sötét éjszakában. Útjelző is voltál úttalan utakon, te voltál a béke nyugtalan napokon. Te voltál a tiszta zavaros időkben, te fogtad a kezem szenvedő szükségben. Te voltál a válasz kérdések sorába, te voltál a dallam prózai világba. Te voltál a láz szenvtelen időkben, gyógyító lázadás néma harctereken. Rád építettem minden nap munkámban, amint botladoztam az én iskolámban. Te voltál pályámnak jóba vetett hite, lelkemnek gyakorta elveszett békéje. Hozzád jöttem mindig bár félve tehettem, múltad emlegetve bűnöket vetettem. Nem tudtál teremni, ifjakat nevelni, kezed gúsba rakták, csendben kellett lenni. De most újra itt vagy, a múltad idézed, régi diákjaid kebledre öleled. Aranydiplomával osztod a jutalmat, kik bölcsődben ringtunk s kaptuk a hatalmat, hogy ifjakat nevelve gyújtsuk a gyertyákat, emberi fényeket élesztve hazának. Sok gyertya ég szerte apró iskolában, elmúlt ötven évnek lelkes munkájában. Köszönöm barátok, hogy közétek jöhetek, hogy e nem hitt napnak részese lehetek. Nem felejtve Istent, ki számomra megadta, viselve gondomat utamra vigyázva. Akik pedig fentről a békének mezején gyűjtik az emléket a múltat ölelvén, Istennek irgalma áldja pihenésük, mi szeretve őrizzük itt maradt emlékük! Végül: szívemből kívánom: még sokáig ringjon e szellem bölcsője, sok régi diákja tisztelje, szeresse! Tanárai pedig kik átvették e fáklyát, tüzének melegét kihunyni ne hagyják! KECSKÉM ÉTHY GYÖRGY A TOLNAI LAJOS GIMNÁZIUM EGYKORI DIÁKJA \ k J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents