Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-30 / 125. szám

4 ■2 Wk Melegvizes fürdőbe járnak a nyugdíjasok A nyugdíjasklub tagjai minden hónapban egyszer, közösen el­utaznak egy közeli melegvizes fürdőhelyre. Legutóbb Igáiban jártak. A klubnak százhatvan tagja van, akik hetente tartják összejövetelüket. A nótákat kedvelő tagok megalakították az Őszirózsa énekkart is, így ők rendszeresen gyakorolnak, esetenként fellépnek. A Rákóczi utcában is elkezdték az árkok építését A belvíz, csapadékvíz elveze­tését szeretné a falu megolda­ni azzal, hogy a Rákóczi utcá­ban is folytatják az útszéli ár­kok kiépítését. Mintegy 1600 méteren mederelemeket he­lyeznek el, hogy a hirtelen le­zúduló esővíz ne okozzon gondot a faluban. Jövőre az Árpád utca következik. Tápiószentmártonba utaznak a pedagógusok Pedagógusnapon a gyönki nevelőtestület mind a 18 tag­ja egynapos kirándulásra, Tápiószentmártonra utazik. A költségeket az önkormány­zat finanszírozza. A település száz gyermekéről sem feled­keztek meg, őket gyermekna­pon Gyönkön köszöntötték. ADATOK Lélekszám: 752 Óvodások száma: 30 Iskolások száma: 74 Költségvetés: 138 M Ft Munkanélküliség: 6% Gépjárművek száma: 210 Helyi adó egy főre: 2660 Ft/év Vállalkozások száma: 14 RRŐL BESZÉLNE A gyöneiek azt találgatják, el­kapják-e a tolvajokat Két hete ugyanis betörtek a polgármeste­ri hivatalba Az eset megdöb­bentette a helyieket, mert a csen­des, nyugodt faluban erre nem­igen volt példa. A betörés csütör­tökről péntekre virradó éjszaka történt A tettesek jól tudták, hogy másnapra tervezték a dol­gozók kifizetését, így több száz­ezer forint lapult a páncélszek­rényekben A zárakat felrobban­tották, a pénzt elvitték. Kesztyű­vel dolgoztak, így nem sok nyo­mot hagytak maguk után, de a rendőrség bizakodó, sőt állító­lag már nyomon is vannak. • • ALMANACH 2006 - 42 GYŐRÉ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. MÁJUS 30.. KEDD A földnek éltető ereje van életforma Aki teheti gazdálkodik, van, aki önellátó, van, aki ebből él A lehetőségekhez igazodva oldják meg a gondokat, a foglalkoztatást Ahol jó minőségű a termő­föld, ott szorgalmasak az emberek is. Győrén nem szokás segélyért kuncso­rogni, mert szinte minden­kinek van kisebb-nagyobb földterülete. Némelyek önellátásra, mások gazdál­kodásra rendezkedtek be. Győré nem vonzó a turisták sze­mében, hiszen nincsenek olyan műemlékei, épületei, melyek idecsalogatnák az idegent. En­nek ellenére a Mecsek lábánál fekvő kis községben nem talá­lunk elhanyagolt házat, minde­nütt fák, virágoskertek. Az inf­rastruktúra teljesen kiépített, víz, gáz, szennyvízvezeték, tele­fon és kábeltévé szolgálja a he­lyiek nyugalmát. Ezen a telepü­lésen kevés a munkanélküli, mert ha nincs más lehetőség, akkor ott van a föld. Verese Józsefné és családja is így lett gazdálkodó. Negyven hektárt művelnek, ebből egy hektár al­más, öt hektár legelő, a többi szántóföld. Teheneket tartanak, 18 a fejős állomány, és a hozzá­juk kapcsolódó növendékek. A föld termel annyit, amennyi a teheneknek kell, sőt egy-egy jobb évben még értékesítésre is jut a kukoricából. Minden reg­gel hatkor kezdi a munkát a család, amely főleg asszonyok­ból áll, a nyolcvanéves nagyma­mából, a családfő szerepét betöl­tő Verese Józsefeiéből, aki férje halála után vette a kezébe a gaz­daság irányítását, ebben segíti őt a fia, László. Az asszony bátyja is gazdálkodó, így meg­osztoznak a gépeken, segítik egymást a betakarításnál és kö­zös istállóban tartják az állatai­kat. A biztos megélhetést a napi 300 liternyi leadott tej biztosítja, amit a szekszárdi Tolnatej Rt. vásárol fel.- Keveset adnak a tejért. A fel­vásárlónak is nagy gondot je­lent a konkurencia, ezt megért­jük, de bennünket, gazdálkodó­kat ki ért meg? - kérdezte Verese Józsefné, aki ma már azon sem csodálkozik, hogy még a falusiak is idegenkednek az igazi házitejtől. Annyira meg­szokták a hígított boltit, hogy ma már ahhoz ragaszkodnak. Pedig aki valaha is ivott, vagy a főzésnél használt házi aludtte­jet, túrót annak nem kell meg­magyarázni, mi a különbség a két tej között. Verese Józsefné A legtöbb településen már az is sikernek számít, ha az alapellá­tást - iskola, óvoda, a hozzájuk kapcsolódó konyha, egészség- ügyi és védőnői szolgálat, műve­lődési ház - működtetni tudják. Csorna József, Győré polgármes­tere azonban nem éri be ennyi­vel. A teljes infrastruktúrát - ká­beltévé, vezetékes víz, szennyvíz- hálózat, telefon, gáz - már évekkel ezelőtt kiépítették. A legnagyobb gond itt is a munkahelyteremtés, amit az országos átlaghoz közelít­ve próbálnak megoldani, a lehe­tőségeiket maximálisan kihasz­nálva. Egy pécsi vállalkozó segít­ségével nemrégiben indítottak be egy varrodát, 35 asszonynak ad­tak így munkát. Egy másik varro­da már hat éve működik, 22 em­bernek biztosít megélhetést Egy vállalkozó szörpüzemet működ­tet, valamint többen gazdálkodás­ból próbálják meg fenntartani magukat és a családjukat. A falu vezetése a rendelkezésére álló ke­retből próbál fejleszteni, élhetőb­bé, barátságosabbá tenni Győrét A napokban adták át például az egyik buszmegállóban azt a for­más kis faházat, amely nem< csak véd az f át eső és a nap- ' fény ellen, hanem gyö­nyörködtet is. Csorna József polgármester Verese Józsefné és a családja állattartásból, a föld műveléséből éL Sokat dolgoznak, de kiegyensúlyozott emberek szülei a felvidékről kerültek a szomszédos Iz-ménybe, ő maga a házasságkötése után jött Győrébe. Szülei mindig a mező- gazdaságban dolgoztak, így ne­ki sem volt ismeretlen ez a munka. Négy fiúunokája van, ami nagy öröm a számára. Szű­kösen, jó beosztással, de nagy szeretetben élnek. Két évvel ezelőtt a györei ön- kormányzat úgy kapcsolódott be a megyei idegenforgalom­ba, hogy az őcsényi repteret működtető kft. többségi tulaj­donosa lett. A fejlesztésekről nem mondtak le, már meg­kezdték a termálkutak fúrá­sát. Az elképzelések szerint itt wellness fürdőt, faházas ven­dégfogadókat alakítanak ki. FONTOS IDŐPONTOK A polgármestert a hivatali időben bármikor meg lehet keresni, a jegyző hétfőnként tart fogadó­napot. Orvosi rendelés: hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól 12 óráig, illetve 15.30-tól 17 óráig, kedden és csütörtökön 8-tól 9 óráig tart. A falugazdász fogadóórája: kedden 8-tól 10 óráig tart. A posta nyitvatartási ideje: hétfőtől péntekig 8-tól 14 óráig. Katolikus szentmise minden vasárnap 10 órakor kezdődik. Az összeállítást Mauthner Ilona írta, a fotókat Bakó Jenő késztette. Az oldal a Tolna megyei és a györei önkormányzat támogatására! jelent meg. Bár a plébánia most üres, A faluban természetes, hogy megművelik a földet, kinek mekkora van Vicze Józsefnek és a családjának a ház körül van veteményese, szőlője, gyümölcs­fák. Még bort is palackoz a há­zigazda, amire nagyon büszke. Neki annyival könnyebb az éle­te, hogy már nyugdíjas, így a föld csupán hobbi, kedvtelés, nem a megélhetés feltétele. Több idő jut más, közösségi te minden vasárnap misére hív a harang Győrén is vékenységre. Vicze József ugyan­is a nyugdíjasklub vezetőségi tagja, szervezi, intézi a tagság kirándulását, sőt a katolikus egyházközösség elnöke is. Bár a plébánia most üres, minden va­sárnap van mise. Győrében tar­tották a minap a környék első­áldozóinak ünnepségét A temp­lomkertben a tíz kis elsőáldozó nak, ahogy ők mondták, szere tetlakomát tartottak. Vicze József m. A v3 RECEPT hat éve dolgozik az iskola kony­háján, így nem csoda, hogy sze­ret és tud is főzni. Eta a család­ját finom édességgel szeretné kényeztetni, akkor készíti el a kétszer sült túrós palacsintát. Anyósától tanulta. A palacsinta tésztáját úgy készítjük el, mint máskor. A töltelék: túró, citrom­héj, cukor és fahéj, ízlés szerint. A tésztákat megtöltjük, majd téglalapra hajtogatjuk, vagyis a két „szárát” is visszahajtjuk. A palacsintasütőbe a már össze­hajtogatott, megtöltött tésztát ismét beletesszük és mindkét Csiszerné Ferencz Ilona oldalát ropogósra sütjük. A kész süteményt tejszínhabbal, csokoládéöntettel vagy csak si­mán porcukorral tálaljuk. ■ A ropogós, kétszer sült, fahéjas túrós palacsinta Csiszerné Ferencz Ilona tizen­Ez egy takarékos körjegyzőség együtt A polgárőrséget a kényszer szülte, védik a falut, járják az utcákat A múlt év januárja óta közös jegyzője van Len­gyelnek és Győrének, Gazdag Gabriella sze­mélyében. A körjegyzőség célja az volt, hogy a feladatokat centralizál­ják és az addiginál takaréko­sabban tudjon működni a hiva­tal - mondta Gazdag Gabriella. Hozzátette: ezt nem volt nehéz megoldani, hiszen hasonló adottságú, mind lélekszámban, mind gazdaságban, mind adottságban a két település.- Az emberek törődnek egy­mással, segítik a másikat, ösz- szeforrott közösség él Győrén. Nagyon kevesen jönnek segé­lyért, aki tud és akar az dolgo­zik, a gyermekvédelmi támoga­tást huszonöt család kéri - mondta a fiatal jegyző. A nyug­díjasklub az idősebb korosz­tályt gyűjti össze, kirándulnak, van saját kórusuk. Az idén ta­vasszal alakult egyesületté a polgárőrség, amely kényszerű­ségből jött létre, de ma már na­gyon jól működik. Pályázatok elkészítésében segítünk nekik, hogy minél könnyebben tudják Gazdag Gabriella körjegyző a munkájukat elvégezni. Na­ponta többször végigjárják a fa­lu utcáit, a környéket, pincéket, tanyákat. Mindig előre megha­tározott útvonalat járnak be. Az elmúlt hónapokban egyre több volt a lopás, betörés. Sajnos gya­kori, hogy a rossz szándékú em­berek különböző trükkökhöz fo­lyamodnak, például úgy csen­getnek be egy-egy házba, hogy az áramszolgáltatótól jöttek és pénzt szednek be, vagy valamit eladni akarnak, esetleg lerob­bant a kocsijuk és kezet szeret­nének mosni. A polgárőrségnek bűnmeg­előző szerepe van, ebben bíznak a helyiek is, akik támogatják működésüket - mondta Gazdag Gabriella körjegyző. ■ <

Next

/
Thumbnails
Contents