Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-27 / 123. szám
4 ALMANACH 2006 A 18 BOGYISZLO TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. MÁJUS 27., SZOMBAT Falunapok, immár tizedszergx életszemlélet A hagyományokban gyökerezik a biztos jövő központ legyen A bogyiszlói gyerekek a napokban megrendezett megyei Roma ki mit tud-on a második helyen végeztek, és nagyon örültek a jutalomfagyinak Az új Duna-híd talán Bogyiszlónak hozta a térségben a legnagyobb változást. A korábbi zsáktelepülés átjárhatóvá vált. Bogyiszló számára kitárult a világ miután csatlakozott az M9-es gyorsforgalmi úthoz. És még folytatják a közlekedés- fejlesztést: elkerülőutat építenek nyugatról, Tolna felől, egy 320 milliós beruházás keretében, és a déli elkerülő tervén is dolgoznak. Az M6-os út csomópontja alig két és fél kilométerre lesz a falutól. Területeket szerzett az önkormányzat az útépítések biztosításához, és kialakítottak egy 8,3 hektáros leendő ipari parkot. Gondolkodnak holtág-rehabilitáción is, a faddiakkal és tolnaiakkal közös projektben. Maga a különálló bogyiszlói holtág 2,2 kilométeres iszaptenger, de egy- milliárd forintból gyöngyszemmé varázsolhatnák. Mindezeken túlmenően az iskola mellett szeretnének egy olyan kézműves házat létesíteni, melyben a manuális foglalkozásokra alkalmas helyiségeken kívül egy kis tornacsarnok, öltöző és zuhanyzó is helyet kapna. Az impozáns épület vége az iskola mögötti holtág fölé nyúlna, mintegy kilátóul szolgálva. Megvalósítására EU-s forrásokat szeretnének igénybe venni a 2007- 2013 közötti időszakban. A közeljövőben szeretnék felvenni a kapcsolatot a hasonló nevű településekkel: a Győrhöz közeli Bogyoszlóval és az erdélyi Buduslauval. Más együttműködéseket is építgetnek. Partner- kapcsolatban állnak az erdélyi Csíkcsicsóval és Csernátonnal 1994 óta, a németországi Schlitz- cel 1997-től, valamint a délvidéki Törökfaluval 2003 óta. Legnagyobb ünnepüket, a Bogyiszlói Falunapokat, minden évben május utolsó hétvégéjén tartják. E programsorozat a hagyományok és a partnerkapcsolatok ápolásáról szól. Na meg a vidám versenyekről. Egyik fő látványossága a néptánc-blokk - hagyományőrző együttesek fellépésével -, és mindig rendeznek főzőversenyt, borversenyt, kiállítást és esti könnyűzenei koncertet is. Az esemény most jubileumi: falunapok, tizedszer. Ám a jubileum, a múltidézés nem mindenkit hat meg. A hagyományokban gyökerező jövő szépen hangzó szlogen, de sokan még messze elmaradnak az ilyen „magasztos” gondolatoktól. A buszmegálló plexi lapjait széttörik, a közterületre kiültetett virágokat ellopják. A környezettudatos, igényes közösségi viselkedés nem mindenkire jellemző a faluban. Oka lehet ennek a létbizonytalanság is. Az aktív foglalkoztatáspolitika, a közmunkaprogramokba való rendszeres részvétel dacára is jelentős a munkanélküliség. Abban bíznak, hogy a meginduló útépítések és egyéb beruházások enyhíthetnek e gondon. Sok a hátrányos helyzetű család, elsősorban a romák között. Mintegy ötszáz, zömmel a beás kisebbséghez tartozó lakosa van a falunak. Hagyományaikat a gyermekeik is ápolják, rendszeresen indulnak a megyei Roma ki mit tud-on, ének- és táncszámokkal. Most, 33 fellépő közül a második helyen végeztek. I A legnagyobb foglalkoztato az önkormányzat A falu lakosságának zöme mezőgazdaságból él. A rendszer- váltás itt is súlyos foglakoztatási problémákat hozott. Volt 25 százalékos munkanélküliség is. A több száz embernek biztos megélhetést adó tsz szétesett, csirkével, szarvasmarhával, gabonával, terményszállítással, kikötő-üzemeltetéssel foglalkozó kisebb-nagyobb vállalkozásokra. Az alkalmazotti létszám minden utódcégnél száz alatt van. Jelenleg Bogyiszlón a legnagyobbfoglalkoztató az ön- kormányzat ■ A régészeti kutatások bizonysága szerint Árpád-kori szállásterület volt e térség. Árpád apánk leszármazottja, Szár László fia volt Bogyiszló. A polgármester, Tóth István mérnökember. Tudja, meddig ér a takaró, gondosan számol, tervez, mer nagyokat lépni, de óvakodik az illúzióktól. A falu legfőbb vonzerejének - gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt - a fekvését tartja. Dunai kikötő, híd, horgásztanyák, gemenci erdő, a megyeszékhely közelsége. Mindezek csábíthatják a befektetőket, a kirándulókat. Minden esély megvan arra, hogy Bogyiszló pár év leforgása alatt logisztikai központtá váljon. Az önkormányzat persze nem bővelkedik az anyagiakban, de eladósodva sincs. A mintegy 58 milliós működési hiány kompenzálására hitelt vettek fel - ahogy mások -, ám ettől eltekintve nincs gond, haladnak, fejlesztenek. Céljuk az - a polgár- mestert idézve -, hogy megtartsák az ifjúságot, s a felnövekvő nemzedék itt helyben találja meg számítását. Ugyanazt az infrastruktúrát kínálhassák nekik - talán a metrót kivéve -, mint bármelyik európai kis- vagy nagyvárosban. Tóth István Az összeállítást Wessely Gábor írta, a fotókat Kiss Albert készítette. Az oldal a bogyiszlói és a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásával jelent meg. EZ TÖRTÉNT A trianoni emléktáblát most avatják fel Egy békéscsabai felhívásra - melyben arra kérték az önkormányzatokat, hogy az ország valamennyi első világháborús emlékművén jelezzék a trianoni tragédiát - a bogyiszlóiak is reagáltak. Oly módon, hogy Forrai Lajos kőfaragó mester munkáját helyezték el az emlékművön. A fekete gránit alapú kép a megcsonkított országot és az elszakított országrészeket különbözőképpen, más-más faragási technikával jeleníti meg. Az új emléktáblát ma avatják fel, a falunapi rendezvények keretében. Diákcsere: Paksi Julianna Németországba utazik A falunak régóta van diákcsere-kapcsolata a német partnertelepüléssel, Schilitz-cel. Most meghívtak egy diákot, aki a hozzájuk közeli Fulda város egyetemén tölthet egy hónapot. Pályázatot írtak ki - a partnerkapcsolat fejlesztéséről szóló dolgozatot kellett benyújtani -, amit a Gyermekekért Bogyiszlóért Alapítvány értékelt. Paksi lulian- na nyert, aki augusztusban utazhat Németországba. ERRŐL BESZÉLNEK Vannak, akik szeretik a veszélyt. Lopni például elég veszélyes dolog. Öregek kertecs- kéjéből persze nem annyira, mint sportolók öltözőjéből. Főleg, ha azok a sportolók kara- tésok. Márpedig a közelmúltban ez történt. Először egy pénztárca tűnt el az edzés alatt, aztán egy pár cipő. A ka- ratésok mezítláb edzenek, s volt, aki az edzés után is mezítláb maradt. Most erről beszél a falu. Meg arról, hogyha elkapják a tolvajt, kipróbálják-e rajta az aznap tanult önvédelmi ütéseket és rúgásokat. FONTOS IDŐPONTOK A település polgármestere, Tóth István hétfőn és csütörtökön 8-12-ig tart fogadóidőt, de fontos ügyekben bármikor a lakosság rendelkezésére áll. Az alpolgármester, Németh János is bármikor elérhető, külön fogadóórát nem is jelölt meg. A jegyző, Gergely József és a falugondnok, Németh János ügyfélfogadási időben, hétfőn és csütörtökön 8-16-ig várja a panaszosokat. A háziorvos, dr. Szabó Gábor hétfőn és szerdán délután 12-17-ig, kedden, csütörtökön és pénteken délelőtt 8-13-ig rendel. Csecsemőtanácsadást kedden 14-15-igtart. 1 ......................■....... i ADATOK i Lélekszám 2412 Óvodások száma 101 Iskolások száma 195 Vállalkozások száma 75 Munkanélküliek száma 193 Költségvetés 366,6 M Ft Féjlesztési keret 29,3 M Ft RECEPT Fokhagymás csukapörkölt csípősen, csipetkével Négy személy részére Szűcs István receptje szerint 2 kiló csuka elegendő. Először a csipetkét készítjük el két tojásból és egy kevés lisztből. Majd tíz deka füstölt szalonnát kockára vágunk, pirosra sütjük, és a zsírját félretesszük. A korábban lesózott halat 30 deka kockára vágott vöröshagymával és 6-8 gerezd fokhagymával, rövid lével főzni kezdjük. Forráskor beleteszünk két púpos kanál enyhén csípős őrölt paprikát. Később a szalonnazsíron egy evőkanálnyi liszttel barna rántást készítünk, s hozzáadjuk. Harminc perc főSzűcs István zés után hozzáadjuk a csipetkét, a hüvelyes cseresznyepaprikát és a borsot is. Újabb tíz perc főzés után tálalható. ■ Két és fél ezer európai csirke vállalkozás Keserves küzdelem az előrehaladás ára Nagy szerencséje Kosztolányi Dezsőnek, hogy sportember - motorozik -, és bírja a gyűrődést. Mint mondta, máskülönben nehezen viselné azt a tortúrát, ami egy tyúkfarmlétesítés- sel jár Magyarországon. Családi vállalkozásukat 2001-ben kezdték ezer csirkével. lelenleg két és fél ezret tartanak, de már megvan az engedélyük a duplázásra, az ötezres állomány beállítására. Korszerű, 320 négyzet- méteres csarnokot építtettek a ketrecrengetegnek 23 millió forintért. Aztán közölték velük, hogy az EU-ban nem lehet ketKosztolányi Dezső és családja szeretné megduplázni a csirkék számát reces, csak mélyalmos rendszerű a tyúktartás. Fellebbeztek, egész a minisztériumig eljutottak. felezték, hogy úgy sokkal több az elhullás, nem biztosítható a higiénia, s végül engedélyt kaptak a ketrecek használatára. A tojás nagy részét gerjeni tésztaüzemükben dolgozzák fel. Egy tojás becsomagolása 3 forint 50 fillér, így 14 forintért állítanak elő egy tojást, amit az üzletláncok 9-ért hoznak be külföldről. Mindezek dacára pályáznak, fejlesztenek. Következő tervük egy takarmánykeverő építése. ■
