Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-26 / 122. szám

2006. MÁJUS 26., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 91 PUSZTAHENCSE __ 5 Küzd a település, hogy ne kelljen az iskolásoknak más faluba járni Paksra utaznak a megélhetésért fiatalok Fejleszteni kell a falut, hogy megtartsa az iskolásokat Egy ilyen kistelepülésen a legna­gyobb feladat a pénz előteremté­se - mondta Lengyel Jánosné pol­gármester. - A felújítások, épít­kezések a pályázatokon nyert tá­mogatásokból valósíthatók meg, de arra vigyázunk, hogy mindig csak annyi pályázatot adjunk be, amire van önerőnk is. Négy éve lecseréltük az óvoda, múlt évben pedig az iskola régebbi épületé­nek a tetőszerkezetét is. Az új szárny, és az óvoda további felújí­tásait az idei évre tervezzük - fo­galmazott. Hozzátette: a polgár- mesteri hivatal épületére is ráfér­ne már a felújítás, tatarozás, erre az idei évben pályázik az telepü­lés, és ha nyernek, meg is kezdik még ebben az évben a munkát. Eddig a legtöbb gondot az okta­tási intézmények felújítására for­dították, szeretnék az iskolában mind a nyolc osztályt fenntartani. - Sajnos küzdenünk kell azért, hogy ne járjunk úgy, mint más kistelepülések, ahol megszűnt a felsőtagozat. Mi nem szeretnénk ezt, de kevés a pénz, és egyre ki­FONTOS IDŐPONTOK Erdei Tamás jegyző kedden, csü­törtökön és minden második pénteken érhető el. Dr. Regős György háziorvos hétfőn, szerdán és pénteken 11 órától 13 óráig, dr. Kondász Andrea gyermekor­vos, hétfőn 13 órától 15 óráig, pénteken 12 órától 14 óráig ren­del. A fiókgyógyszertár nyitva tar­tása a háziorvosi rendeléshez igazodik. A polgármester nem tart külön fogadóórát, hétköznap, munkaidőben bármikor elérhető. Az összeállítást Rácz Tibor, a fotókat Mártonfei Dénes készítette. Az oldal a Tolna megyei és a pusztahencsei ön- kormányzat támogatásával jelent meg. Az általános iskola napközis csoportja alig várja, hogy hétvége legyen. Mint mondták, a német és a természetismeret teljesen kimeríti őket Pusztahencsén szeré­nyen, csöndesen élnek az emberek. Földműveléssel, állattenyésztéssel már csak néhányan foglalkoz­nak. A lakosság nagy ré­sze az atomerőműben, és más paksi vállalkozóknál keresi a kenyerét.- Tonhal, rizibizi és tojásleves lesz az ebéd - mondta Széles Szabina, a pusztahencsei általá­nos iskola ötödikes tanulja. Ő a sor elején állt, társaival kettes oszlopba sorakozva indultak a sulival szemben található ebéd­lőbe. Természetesen amint megállt a menet a kapu előtt, a sorban a fiúk azonnal rosszal­kodni kezdtek. Nagy Tamás és Kiss Tamás szerint a suli köze­pes, a tanárok szigorúak. A hét­végével kapcsolatban már köz­lékenyebbek voltak. Többen a helyi focicsapat serdülőjében játszanak, büszkén mondták, hogy meccsre mennek szomba­ton vagy vasárnap. Katona Dá­vid horgászni megy a hétvégén apukájával a Dunára. A nyolca­dikosok közeledtek a futballpá- lya felől. Katona Klaudia el­mondta, Weil Ádámné testneve­lő tanár gyakoroltatta velük a kislabdadobást, és meg is fut­tatta őket. Barátnője Magyar Ivett azt mesélte, készülnek egy néptánc-találkozóra, ugyanis a helyi Vadvirág Néptánc Egyesü­letben sokan táncolnak az isko­lából. A gyerekek eltűntek az ebéd­lőben, újra csend uralkodott a hencsei utcákon. A távolban egy férfi alak tűnt fel. Lauf Gá­bor, a Gemenc Volán autóbusz- vezetője szerint szerény az élet Pusztahencsén. A hétvégi lab­darúgó mérkőzés azonban őt is lázba hozza, törzsszurkoló, minden meccsre kimegy. - lob­ban ment a csapatnak, míg a Porga Pista volt az edző, de sze­rencsére még így is a középme­zőnyben vagyunk - adott gyors elemzést a megyei másodosz­tályban szereplő gárdáról. Egy nő állt meg mellettünk kerékpárjával. - Szociális gon­dozóként dolgozom a faluban - válaszolta kérdésünkre Gyósi Istvánná. - Az idős embereknek hordom az ebédet, kiváltom ne­kik a felírt gyógyszereket, inté­zem a dolgaikat - mondta a bi­ciklijén lévő üres ládaszerű cso­magtartóra mutatva. Hozzátet­te, szereti ezt a munkát, mert az emberek nagyon hálásak a se­gítségért. A falu központjában, a busz­megállóban öten vagy hatan várták a járatot. Legtöbbjük munkába igyekezett, két fiatal fiú pedig Szekszárdra, körül­nézni. A község minden utcája szilárd burkolatú, a legtöbb he­lyen aszfalttal, néhány kisebb utca betonnal borított. Lengyel lánosné polgármester elmondá­sa szerint sokan dolgoznak a fa­luból Pakson, legtöbben az atomerőműben. Hozzátette, a településen nem sokan foglal­koznak földműveléssel, talán három-négy család. - Állatot is csak keveset tartanak a házak­nál, mint a régi időkben, talán azért, mert alacsonyak a felvá­sárlási árak - mondta. Nagyszabású ünnepséggel avatják a lélekharangot Két évvel ezelőtt ellopták a fa­luból a lélekharangot Ezt idén pótolják pünkösdkor. Ugyan­ekkorra tették a búcsú id& pontját is, hogy az eseményen minden pusztahencsei részt ve­hessen. Lengyel Jánosné polgármester azt is elmondta, hogy pályáza­ti pénzből a ravatalozót is fel­újítják, kitatarozzák. A lehet& ségeket kollégáival és a kistér­ségi menedzser segítségével fi­gyelik, és közösen is írják a pályázatokat, hogy a település önkormányzati tulajdonú épü­letei, az iskolák, óvodák igé­nyesek legyenek. Hozzátette: szeretnék, ha a helybeli fiata­lok otthon járnának iskolába, ezért igyekeznek olyan színvo­nalat, technikai feltételeket nyújtani a gyerekeknek, mint a közeli városban. EZ TÖRTÉNT Négy és fél millióból újítják fel az öltözőt Felújítják a focipálya sportöl­tözőjét. Az önkormányzat 2 millió 860 ezer forintot nyert TEKI és CÉDE pályázatokon. Az önrésszel együtt négy és fél milliót költenek idén a vi­zesblokk és a fűtés korszerű­sítésére. A szakemberek már dolgoznak az épületben. Mindenki részt vett az idei nyugdíjastalálkozón Az idén április végén rendez­te az önkormányzat azt a ta­lálkozót, amire az összes nyugdíjast házastársával együtt meghívták. Százhatva- nan vettek részt a rendezvé­nyen. A Vadvirág Néptánccso­port és az iskola diákjai adtak műsort az egybegyűlteknek. Szélerőmű parkot terveznek a falu határába Már készülnek a tervek a te­lepülés melletti szélerőmű parkhoz, amit egy német cég kíván megvalósítani. Tizen­egy szélerőművet terveznek a Pusztahencséhez tartozó területre. A témával kapcso­latban tartottak közmeghall­gatást is a faluban, ott kide­rült, sem a falubeliek, sem a földtulajdonosok nem tilta­koznak a tervezett beruhá­zás ellen. ADATOK Lélekszám: 1101 Óvodások száma: 45 Iskolások száma: 102 Költségvetés: 133,5 M Ft Munkanélküliség: 10% RROL BESZELNE Élt a faluban egy idős asszony, aki furcsa dolgokat művelt Ró­la forgatott filmet a Magyar Te­levízió is. Párhuzamba hozták a vezetékes vízhálózat hiányát az állítólagos boszorkánnyal. A film arról szólt, hogy létezik egy település, ahol még nem folyik a falból a víz, és még mindig hisznek a boszorkányokban, s más mesebeli lényekben. Ez a falubelieket érzékenyen érintet­te. A hetvenes évek végén ezt nehéz volt kiheverni. Bár végül is hasznot hozott a boszorka, mert a film vetítése után eldön­tötték a nagyemberek, Pusz­tahencsén lesz vezetékes víz. Azóta a boszorkányról még egy kocsmát is elneveztek Munkát adnak a falubelieknek MILKMEN KFT. Fontosnak tartják a folyamatos tanulást és fejlesztést A Milkmen Kft. 1992. január 1- jén kezdte tevékenységét. A Paksi Állami Gazdaság földes- pusztai szarvarmarha-telepéből alakultunk - mondta Gamós András ügyvezető. Két és fél évig vegyes tulajdonú volt a tár­saság, az üzletrész 60 százalé­kát az állam birtokolta. Az indu­ló törzstőke 2 millió forint, 40 százalékban készpénz, 60 szá­zalékban gép apport volt. Ezt a törvényi változásoknak megfe­lelően a későbbiekben 3 millió forintra emelték. A tulajdonosi szerkezet átalakulás folyamato­san történt. 1992-től 1993 végé­ig a menedzsment felvásárolta a kisebb tulajdonrészeket, illetve megtörtént az állami tulajdon- rész kivásárlása is. 1998-tól a menedzsment tagjainak kezé­ben van a kft. 100 százaléka. A társaság vezetése egy nyugdíjazás kivételével 12 éve változatlan. Gamós András büszkén mondta el, hogy a ve­zetők közül hárman felsőfokú szakirányú végzettséggel ren­delkeznek, egy pedig középfo­kúval. 2001 óta a menedzsment bővült két felsőfokú végzettsé­gű alkalmazott vezetővel. A kft. 1997-ig bérelte, majd Gamós András ügyvezető megvásárolta a telephelyét Az 1999-ben végrehajtott rekonst­rukció jóvoltából a cég hatékony­sága nagymértékben javult. A megtermelt tejet a Tolnatej Rt. vásárolja fel. Pillanatnyilag 57 embert foglalkoztat a cég, a munkások többsége helybeli, csak néhányan járnak át a kör­nyékbeli településekről. Jelenleg a cég mintegy 900 hektáron fog­lalkozik földműveléssel. Szar­vasmarha állománya 1 350 álla­tot számlál. Átlagosan 10 191 li­ter tejet adnak teheneik, de az idei évben még jobbat, 10 500 li­ter körüli áüagot várnak. ■ RECEPT Frissen kifogott halból készíti a halászlevet Füller József mindig saját fogású halból, frissen főzi a halászlevet. Mint elmondta, a hal fejéből és a farkából egy alaplevet főz. Egy órán keresztül hagyja, hogy a lo­bogó vízben az ízek átjárják a le­vet. Aztán az alaplevet leszűri, átpasszírozza a lefőtt részeket, hogy a lé sűrű legyen, majd újra fólteszi főni még fél órára, de már akkor belerakja a felszele­telt ponty darabokat, amit némi törpeharcsával is megspékel. Hozzárakja az ikrát, haltejet. A paprikát, sót rutinjára és a ké­sőbbi kóstolásra hagyatkozva te­szi a bográcsba. A léhez legtöbb­Füller József szőr gyúrt tésztát esznek. Ehhez tojás, liszt, só és víz kell. Össze­gyúrás után, kinyújtják, felcsí­kozzák, és forró vízben kifőzik. ■ 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents