Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-22 / 118. szám

DUNAFOLDVAR - HIRDETÉS TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. MÁJUS 22., HÉTFŐ Három éve még az alaplépése­ket tanulták az Ördögszekér táncegyüttes gyermekcsoportjá­nak tagjai. Alig egy esztendő kellett, s már felléptek a város rendezvényein. A szorgalmas gyakorlás gyors fejlődést ered­ményezett, most már tudják a kis táncosok, hogy érdemes volt annyit gyakorolni Az Ör­dögszekér gyermekcsoportja el­ső fesztiváli részvételén ugyan­is a legjobb gyermekcsoport­nak járó elismerést kapta, (se) Kazinczy-aranyjelvényt kapott a gimnazista lány Végh Ágnes, a Magyar Lász­ló Gimnázium 8. osztályos tanulója a Kazinczy-jelvény aranyfokozatát kapta a Szép Magyar Beszéd Verseny Balatonbogláron megrende­zett dunántúli döntőjén. A versenyen 67 diák vett részt, a legjobb 16 tanuló vehette át az aranyjelvényt, nyolcán dicséretet, nyolcán bronz fo­kozatot kaptak. Apró hibákat találtak a mentőállomásnál Mindössze néhány apró hiá­nyosságot észleltek a szak­emberek a mentőállomás műszaki átadásánál. Ezek pótlásának határideje május 24-e. Ezen a héten az épület berendezései is megérkez­nek. Május végére teljesen felszerelt állapotba kerül a mentőállomás. Egyelőre egy Paksról kapott mentőautó és személyzete lát el szolgálatot a városban. Aranykönyvbe írta nevét hat végzős a Magyar László Gimnáziumban A Magyar László Gimnázium végzős diákjai közül hatan ír­hatták be nevüket az Arany­könyvbe - tudtuk meg Veisz Já­nos iskolaigazgatótól. Cserek­lyei Márta, Jákli Zsuzsanna, Horváth László, Krisztián Ildi­kó, Móricz András és Szabó Tünde a kimagasló tanulmányi eredményükért, illetve közös­ségi munkájuk elismeréseként kapták a megtisztelő jutalmat. A legfőbb szempont a folyama­tos és egyenletesen kiemelkedő teljesítmény volt. Az Arany­könyvbe 1956-ban került az el­ső diák neve. ■ Ezüstös elismerés a Vöröskereszt helyi titkárának Az Ezüst fokozat a véradó moz­galomért elnevezésű kitüntetés­ben részesült Kuti Valéria, a Ma­gyar Vöröskereszt fennállásá­nak 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Harminc éve ifjú vöröskeresztesként kez­dem - emlékezett vissza a kitün­tetett, aki véradásszervezőként folytatta, majd 1988-ban a helyi vöröskeresztes szervezet titkára lett. Hozzá bármikor be lehet ko­pogtatni, ha valaki szorult hely­zetbe kerül. Nemcsak véradáso­kat szervez, de ruhákat, adomá­nyokat is gyűjt, hogy másokon segíthessen. a Fű nő majd a szemét helyén hulladék Szigeteket telepítenek, komposztálót és zúzót szeretnének Év végéig kell elkészülnie a hulladéklerakó lezárá­sára vonatkozó terveknek Dunaföldváron. Két év múlva pedig végleg be kell zárni a lerakót. Seregély Erzsébet Itt épül majd az újrafeldolgozó - mutatja Némethné Bárdos Beáta, a dunaföldvári polgármesteri hivatal ügyintézője A huszonnégy évig üzemelő dunaföldvári lerakó 2002-től kommunális hulladékot nem fo­gad, azóta Dunaújvárosba vi­szik a város lakossági hulladé­kát. Jelenleg Dunaföldváron csak a szelektív hulladékokat tárolják átmenetileg, a telepet a Dunanett Kft. üzemelteti. A vá­rosban csupán építési törmelé­ket és zöldhulladékot lehet el­helyezni, mindaddig, amíg el nem kezdődik a rekultivácó. Ennek határideje év vége. Mint azt Némethné Bárdos Beátától, a polgármesteri hivatal környe­zetvédelmi ügyintézőjétől meg­tudtuk, Dunafóldvár egy 167 te­lepülést tömörítő konzorcium­hoz csatlakozott, amely az euró­pai uniós pénzből a Közép-Du­na vidékén olyan hulladékkeze­lési rendszert épít ki, amely a | szelektív hulladékgyűjtést, il- % letve az újrahasznosítást is ma- J gában foglalja. A hulladéklera- I kó lezárását és az ehhez tartozó utógondozást a Közép-Duna Vi­déki Régió Hulladékgazdálko­dási Rendszere keretében vég­zik. Hulladékudvar és tíz hulla­dékgyűjtő sziget már van. Meg­kezdődött további hét hulladék- gyűjtő sziget kialakítása, mely körülbelül 30 millió forintba ke­rül. A hulladékgyűjtők területe­it a múlt héten jelölték ki. Most már csak egy feladat vár megoldásra, az építési tör­melék és a zöldhulladék elhe-- lyezése. Az elképzelések sze­rint megoldás lehetne egy komposztáló és az építési tör­melékekre pedig egy zúzó be­szerzése, így mindkét fajta hulladékot ismét hasznosítha- tóvá tudnák tenni. TÚL A TERVEKEN Megvalósulóban a legnagyobb dél-dunántúli önkormányzati együttműködés A dél-dunántáli téiségben jelen­leg két olyan regionális hulladék­gazdálkodási program épül, amelyről elmondható, hogy belát­ható időn belül reálisan megvaló­sul Az egyik a „Dél-Balaton és Sió­völgyi" Program, amely még ISPA finanszírozás keretében kezdődött meg, és mára már az eszközbeszer­zés fázisába lépett A másik, a ko­héziós alapból támogatott Mecsek- Dráva Regionális Hulladékgazdál­kodási Program esetében megin­dult a kivitelezési tervezés. E mun­kában a pályázaton nyertes terve­zőkön túl az érintett minisztériu­mok képviselői, a környezetvédel­mi hatóság, az előkészítésben részt vevő szakemberek, illetve a projekt­ben szakmai segítséget nyújtó EU- szakértők is részt vesznek. A Me- csek-Dráva Programmal 30 milli­árdos beruházás vette kezdetét A Mecsek-Dráva Program Dél- Dunántúl legnagyobb környezet- védelmi beruházása és régiónk­ban az egyetlen, amelyet Magyar- ország kiemelt nagyprojektjei kö­zött tartanak nyilván. Ez a meg­tisztelő cím az eddig elvégzett elő­készítő munkát és a programhoz csatlakozott 295 település példás együttműködését dicséri. A program főbb jellemzői 1. Regjonalitás és együttműkö­dés A Mecsek-Dráva Hulladékgaz­dálkodási Program három megye (Baranya, Somogy, Tolna) jelentős részére kiterjedve 295 település, közel 425 ezer lakosának valós infrastrukturális együttműködé­sét hozza létre. Ebben a térségben program tervezett teljes beruhá­a keletkező hulladék mennyisége zási költsége meghaladja a 30 A MECSEKDRÁVA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁN AK ÜTEMTERVE 2006. tavasz-2007. tavasz Műszaki tervezés és lerakó felüMzsgáka lefolytatása. 2006. nyara Mecsek-Drám pályázat beadása az Európai Untához 2006 vége - 2007közepe MecsekDráva Program építési, árubeszerzési és szolgáltatási tendereinek kiírása, a közbeszerzési eljárás lefolytatása. 2007-2008. A MecsekDráva Program kivitelezése. 2009. A MecsekDráva Program üzemeltetésének megindulása. a 2005-ös évben elérte a 174 ezer tonnát, ám a 2030-ra prognoszti­zált adat szerint a megváltozott fo­gyasztói szokások következtében mintegy 228 ezer tonna hulladék keletkezik majd. 2. Az EU támogatásával induü mega műszaki tervezés Annak érdekében, hogy a Me- csek-Dráva pályázat támogatásai leírhatók legyenek - amint meg­nyílnak a 2007-2013 közötti EU költségvetés támogatási forrásai -, a program 250 millió forintot ka­pott - az úgynevezett „Nagypro­jekt Alaptól“ - az előkészítési munkák elvégzésére. Ezt a pénzt az önkormányzati társulás a hul­ladékkezelési központok (Kö­kény, Barcs, Marcali), az átrakóál­lomások (Dombóvár, Sellye, Szentlőrinc, Pécs, Villány, Nagya­tád), valamint a komposztálok (Dombóvár, Nagyatád) és a térség­ben létesülő 22 hulladékudvar műszaki tervezésére fordítja. Az előkészítési támogatás forrásokat biztosít 101 mecsek-drávás tele­pülés önkormányzati tulajdonban lévő hulladéklerakójának felül­vizsgálatára, illetve a rekultiváci­ós terveinek elkészítésére is. A milliárd Ft-ot. A fenti munkák el­végzése érdekében közbeszerzési eljárás keretében a Golder Associates került kiválasztásra. A céggel a szolgáltatási szerződést 2006 áprilisában kötötte meg a Mecsek-Dráva Társulás. 2006 má­jusában megindultak a Mecsek­Dráva műszaki tervezésével kap­csolatos munkálatok. 3. Komplex bioenergetikai hulla­dékkezelés szinergiákra építve Napjainkban a fejlett ipari or­szágokban az elsődleges ipari nyersanyagok egyre inkább fo­gyatkoznak, valamint a nem meg­újuló energiaforrások sem állnak korlátlanul rendelkezésre. Megfe­lelő kezeléssel a hulladékból hasznosítható anyagok nyerhetők ki, melyek többek közt ipari má­sodnyersanyagként, vagy ener­giahordozóként járulhatnak hoz­zá a térség jövedelemtermelésé­hez. Ha a hulladékok kezelése rendszerszerűen történik, amely során a hulladékhasznosítás és energetikai hasznosítás között meglévő szinergikus hatások ki­használására helyeződik a hang­súly, olyan rendszerek alakítható­ak ki, amelyek helyi és regionális szinten jelentősen elősegíthetik a környezetterhelés csökkenését, valamint mérsékelhetik az adott régión kívülről származó energia- hordozók felhasználásának kény­szerét 4. A legkorszerűbb hulladékke­zelési módszerek A Mecsek-Dráva Program mag­ját képezi a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, melynek kere­tében a lakosságtól begyűjtött hul­ladékfajtákat válogatják, aprítják, rostálják, bálázzák. Az anyag faj­tájától függően ezután újrahasz­nosulhat anyagában, vagy ener­giatermelésre is fogható. Á beru­házások üzembe helyezésekor évente közel 30 ezer tonna csoma­golóanyag, valamint 10 ezer ton­nát meghaladó zöldhulladék ke­rül begyűjtésre elkülönített mó­don, így ezek mindegyike anyagá­ban hasznosul. A közel 140 ezer tonnát kitevő vegyesen gyűjtött hulladékot mechanikai előkeze­lést követően 3 fő frakcióra vá­lasztják szét: szerves frakcióra, nehéz és könnyű frakcióra. A szerves frakció - amely közel 30% - biofermentálásra kerül. A köny- nyű frakció - a zömmel műanya­got, papírt, textilt és fát tartalma­zó, magas fűtőértékű rész - kb. 35%-ot tesz ki. A magas fűtőérté­kű könnyű frakció cementművi hasznosítása az EU-ban már gya­korlattá vált A Duna-Dráva Ce­ment Kft.-vel közös kísérleti pró­baégetés is sikerrel zárult 5. Energetikai hasznosítás A kezelt hulladékok bizonyos része, pl. a szerves hulladékok már a program keretén belül bio­gáz-előállító üzembe kerülnek, ahol végül villamos energiát és fű­tésre alkalmas hőt állítanak elő. A biogáz üzem szilárd melléktermé­ke és az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék komposztálás után kihelyezhető energetikai céllal lét­rehozott ültetvényekre kerül, ahol növényzet tápanyagául szolgál. A mezőgazdasági területeken létrehozott ültetvényekről betaka­rított biomassza aprítást, esetleg préselést követően eltüzelhető speciális kazánokban, így főként hő, de ugyanúgy villamos energia is előállítható belőle. A program kiemelt hulladékkezelő központ­jaiban előállított ún. könnyű frak­ció együtt égethető a megtermelt növényi biomasszával. A hulla­dékkezelésre ráépülő energetikai fejlesztések további beruházáso­kat indukálnak, pl. biodízel és bioetanol üzemeket, amelyek ré­vén a mezőgazdasági területekről származó alapanyagokból köny- nyen értékesíthető energiahordo­zó készül, biztos jövedelmet ga­rantálva az agrárium számára. 6. Környezeti, gazdasági és tár­sadalmi szempontok előtérben Mintaértékűnek számít a kez­deményezés, mivel eredménye­ként a hulladékok jelentős há­nyada energetikailag hasznosít­ható anyaggá alakítható, ezáltal csökkenti az ország külső forrá­soktól való energiafüggőségét. Továbbá az Európai Unió szint­jén is kiemelkedő, hogy a fenn­tartható fejlődési és öko-szociális elvek figyelembevétele mellett a gazdasági szereplők hatékony­ságnövelését, mint a régió ver­senyképességének fokozását biztosító feltételt is prioritásként tekinti. 7. Munkahelyteremtés Ezek az indukált beruházások többlet munkahelyet teremte­nek mind az alacsonyan képzett, mind a diplomával rendelkező munkavállalók részére. A Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program és a hozzá kapcsolódó környe­zetipari fejlesztések tehát egy­szerre szolgálják a környezet megóvását, a mezőgazdaság és az ipar fellendítését, valamint a térségben élők jövedelemterme­lését, életszínvonalának növelé­sét. 8. Összhangban a környezet- ipari klaszterrel A 2006. június első felében megalakuló környezetipari klaszter a dél-dunántúli régió környezeti állapotának és ipará­nak fejlesztését tartja szem előtt. A klaszter célja, hogy a gazdasá­gi élet több ágazatát felölelve biz­tosítsa a tagok számára az infor­mációk megosztását, közös pá­lyázatok megvalósításának lehe­tőségét, a beruházási programok koordinálását, együttes piaci fel­lépést, összehangolt marketin­get és lobbizást. A klaszter elindítása működ­tetése olyan ágazati és regionális operatív programok támogatása­it veszi igénybe, mint amilyen a Mecsek-Dráva Program. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents