Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-19 / 116. szám
2 MEGYEI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. MÁJUS 19., PÉNTEK HÍREK a-tol z-ig Pályakezdő vezeti augusztustól az óvodát bonyhádvarasd A pályakezdő Palkó Julianna kapta a német nemzetiségi óvoda vezető óvónői megbízását. A német nemzetiségi óvodapedagógus a képviselő- testület és a német kisebbségi önkormányzat közös, szerdai döntése után kapta a megbízást, és a nyár végén, augusztus 15-én áll munkába, (rt) Társadalmi munkából épül 40 méter csatorna ízmény Önerőből készül a település központjában negyven méter csatorna. Fábián Ferenc polgármester elmondta, múlt héten kezdték a munkát, és néhány napon belül elkészül az új csatorna. Mindez 400 ezer forintba került, a munkát ugyanis a közhasznú munkások és a falubeli lakosok társadalmi munkában végzik, (rt) Két használtelem-gyűjtőt raktak ki a faluban kakasd Gyűjthetik a használt szárazelemeket a falubeliek, ugyanis a Re’lem Kht. munkatársai két gyűjtődobozt helyeztek el a településen. A veszélyes hulladékokat tároló dobozok a faluház folyosóján, valamint az általános iskolában találhatók, (rt) Húsz évig vártak a gázra beruházás A lakosság gyors munkát és megtakarítást remél Összefogott a kis gyülekezet, felújították a lelkészlakást Kresz Pál és Rózsa Péter azt mondja: sajnálják, hogy csak most lesz földgáz, amikor áremelkedés várható Bonyhád-Tabódon és Bonyhád-Tabódszerdahe- lyen az önkormányzat a vezetékes gázhálózat kiépítését pályázati támogatásból, lakossági hozzájárulásból, valamint saját forrásból finanszírozza. Pál Ágnes bonyháo A városban a 80-as évek elején kiépítették a vezetékes gázhálózatot. Három településrész, • Börzsöny, Tabód és Tabódszerdahely akkor kimaradt a beruházásból. Börzsönyben tavaly gyújtották meg a lángot, a másik két helyen az idén decemberre ígéri a DDGÁZ Zrt. az átadást. Rózsa Péter Tabódon fő szervezője volt a gáz bevezetésének. Azt sajnálja, hogy csak most valósulhat meg, amikor a gáz árának növekedése várható. , Azt is megemlítette, hogy a la- | kosságot terhelő költségek is | megnőttek. Nagy segítségnek £ tartja azonban, hogy az önkormányzat segítő szándékkal állt ügyük mellé. Bízik abban, hogy lesz olyan pénzintézet, amely kedvezményes hitellel lehetővé teszi számukra a részletfizetést. Jó lenne, mondta, ha a vezeték csonkjai legkésőbb novemberben a házakhoz kerülnének, hogy a fűtési idényig a lakásokban a belső szerelésekkel is elkészülhessenek a tulajdonosok. Vaszari Tibor, Tabód és Szerdahely önkormányzati képviselője elmondta: a településrészek lakói olyan segítséget remélnek, mint amilyet a Bony- hád belterületén lakók kaptak a korábbi években. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz, amellyel 15 millió forintot nyertek. Keresi a kedvezményes hitellehetőséget is. Istenes Tímea sajtóreferens tájékoztatása szerint az önkormányzat Bonyhád-Tabód és Tabódszerdahelyen a gázhálózat kiépítésére 24 millió 405 ezer forint hitelt vesz fel, hogy a beruházás minél előbb megkezdődhessen. A lakossági hozzájárulás mértékét 110 ezer forintban határozta meg ingatlanonként. váralja Elkészült a felújított evangélikus parókia Váralján. A lelkészlakot Gáncs Péter, a déli evangélikus egyházkerület püspöke szentelte fel. Az épület régi alapjai és főfalai megmaradtak, belső elrendezése, a nyüászá- rók, a közművek megújultak. - A kis gyülekezet élni akar - mondta Gáncs Péter a lelkészlakás szentelésén. - Ennek jelét adta, amikor megszervezte az első országos evangélikus találkozót, majd Nagymányokon felépítette a templomot. Most azt szeretné, hogy a fiatal lelkésznő, Schalter Bernadett a faluban maradjon. Többek között ezért újították fel a parókiát - fogalmazott. Schalter Bernadett elmondta: az épületet a 90-es évek elején igényelte vissza az evangélikus egyház. Felújítására többször pályázott sikertelenül a gyülekezet, végül hárommillió forint támogatást kaptak. A beruházás 18 millió forintba került. Ennek nagy részét az egyházkerület adta. - Sokat köszönhetünk gyülekezetünk tagjainak és a váraljai önkormányzatnak is - tette hozzá a lel- késznő. ■ P. Á. Gáncs Péter Kezdődhet a Mecsek-Dráva Program hulladékgazdálkodás Megvalósulóban a legnagyobb dél-dunántúli önkormányzati együttműködés A dél-dunántúli térségben jelenleg két olyan regionális hulladékgazdálkodási program épül, amelyről elmondható, hogy belátható időn belül reálisan megvalósul Az egyik a „Dél-Balaton és Sióvölgyi" Program, amely még ISPA finanszírozás keretében kezdődött meg, és mára már az eszközbeszerzés fázisába lépett A másik, a kohéziós alapból támogatott Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program esetében megindult a kivitelezési tervezés. E munkában a pályázaton nyertes tervezőkön túl az érintett minisztériumok képviselői, a környezetvédelmi hatóság, az elő készítésben részt vevő szakemberek, illetve a projektben szakmai segítséget nyújtó EU-szakértők is részt vesznek. A Mecsek-Dráva Programmal 30 milliárdos beruházás vette kezdetét A Mecsek-Dráva Program Dél-Dunántúl legnagyobb környezetvédelmi beruházása és régiónkban az egyetlen, amelyet Magyarország kiemelt nagyprojektjei között tartanak nyilván. Ez a megtisztelő cím az eddig elvégzett előkészítő munkát és a programhoz csatlakozott 295 település példás együttműködését dicséri. A program főbb jellemzői 1. Regionalitás és együttműködés A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program három megye (Baranya, Somogy, Tolna) jelentős részére kiterjedve 295 település közel 425 ezer lakosának valós infrastrukturális együttműködését hozza létre. Ebben a térségben a keletkező hulladék mennyisége a 2005-ös évben elérte a 174 ezer tonnát, ám a 2030-ra prognosztizált adat szerint a megváltozott fogyasztói szokások következtében mintegy 228 ezer tonna hulladék keletkezik majd. 2. Az EU támogatásával indult meg a műszaki tervezés Annak érdekében, hogy a Mecsek-Dráva pályázat támogatásai leírhatók tegyenek - amint megnyílnak a 2007-2013 közötti EU költségvetés támogatási forrásai -, a program 250 millió forintot kapott - az úgynevezett „Nagyprojekt Alaptól“ - az előkészítési munkák elvégzésére. Ezt a pénzt az Önkormányzati Társulás a hulladékkezelési központok (Kökény, Barcs, Marcali), az átrakóállomások (Dombóvár, Sellye, Szentlőrinc, Pécs, Villány, Nagyatád), valamint a komposztálok (Dombóvár, Nagyatád) és a térségben létesülő 22 hulladékudvar műszaki tervezésére fordítja. Az előkészítési támogatás forrásokat biztosít 101 mec- sek-drávás település önkormányzati tulajdonban lévő hulladéklerakójának felülvizsgálatára, illetve a rekultivációs terveinek elkészítésére is. A program tervezett teljes beruházási költsége meghaladja a 30 milliárd forintot. A fenti munkák elvégzése érdekében közbeszerzési eljárás keretében a Golder Associates került kiválasztásra. A céggel a szolgáltatási szerződést 2006 áprilisában kötötte meg a Mecsek-Dráva Társulás. 2006 májusában megindultak a Mecsek-Dráva műszaki tervezésével kapcsolatos munkálatok. 3. Komplex bioenergetikai hulladékkezelés szinergiákra építve Napjainkban a fejtett ipari országokban az elsődleges ipari nyersanyagok egyre inkább fogyatkoznak, valamint a nem megújuló energiaforrások sem állnak korlátlanul rendelkezésre. Megfelelő kezeléssel a hulladékból hasznosítható anyagok nyerhetők ki, melyek többek közt ipari másodnyersanyagként, vagy energiahordozóként járulhatnak hozzá a térség jövedelemtermeléséhez. Ha a hulladékok kezelése rendszerszerűen történik, amely során a hulladékhasznosítás és energetikai hasznosítás között meglévő szi- nergikus hatások kihasználására helyeződik a hangsúly, olyan rendszerek alakíthatóak ki, amelyek helyi és regionális szinten jelentősen elősegíthetik a környezetterhelés csökkenését, valamint mérsékelhetik az adott régión kívülről származó energiahordozók felhasználásának kényszerét. 4. A legkorszerűbb hulladékkezelési módszerek A Mecsek-Dráva Program magját képezi a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, melynek keretében a lakosságtól begyűjtött hulladékfajtákat válogatják, aprítják, rostálják, bálázzák. Az anyag fajtájától függően ezután újrahasznosulhat anyagában, vagy energiatermelésre is fogható. A beruházások üzembe helyezésekor évente közel 30 ezer tonna csomagolóanyag, valamint 10 ezer tonnát meghaladó zöldhulladék kerül begyűjtésre elkülönített módon, így ezek mindegyike anyagában hasznosul. A közel 140 ezer tonnát kitevő vegyesen gyűjtött hulladékot mechanikai előkezelést követően 3 fő frakcióra választják szét: szerves frakcióra, nehéz és könnyű frakcióra. A szerves frakció - amely közel 30% - biofermentálásra kerül. A könnyű frakció - a zömmel műanyagot, papírt, textilt és fát tartalmazó, magas fűtőértékű rész - kb. 35%-ot tesz ki. A magas fűtőértékű könnyű frakció cementművi hasznosítása az EU-ban már gyakorlattá vált. A Duna-Dráva Cement Kft.-vel közös kísérteti próbaégetés is sikerrel zárult. 5. Energetikai hasznosítás A kezelt hulladékok bizonyos része, pl. a szerves hulladékok már a program keretén belül biogáz előállító üzembe kerülnek, ahol végül villamos energiát és fűtésre alkalmas hőt állítanak elő. A biogáz üzem szüárd mellékterméke és az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék komposztálás után kihelyezhető energetikai céllal létrehozott ültetvényekre kerül, ahol növényzet tápanyagául szolgál. A mezőgazdasági területeken létrehozott ültetvényekről betakarított biomassza aprítást, esetleg préselést követően eltüzelhető speciális kazánokban, így főként hő, de ugyanúgy villamos energia is előállítható belőle. A program kiemelt hulladékkezelő központjaiban előállított ún. könnyű frakció együtt égethető a megtermelt növényi biomasszával. A hulladékkezelésre ráépülő energetikai fejlesztések további beruházásokat indukálnak, pl. biodízel és bioetanol üzemeket, amelyek révén a mezőgazdasági területekről származó alapanyagokból könnyen értékesíthető energiahordozó készül, biztos jövedelmet garantálva az agráraim számára. 6. Környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok előtérben Mintaértékűnek számít a kezdeményezés, mivel eredményeként a hulladékok jelentős hányada energetikailag hasznosítható anyaggá alakítható, ezáltal csökkenti az ország külső forrásoktól való energiafüggőségét. Továbbá az Európai Unió szintjén is kiemelkedő, hogy a fenntartható fejlődési és öko-szociális elvek figyelembevétele mellett a gazdasági szereplők hatékonyságnövelését, mint a régió versenyképességének fokozását biztosító feltételt is prioritásként tekinti. 7. Munkahelyteremtés Ezek az indukált beruházások többletmunkahelyet teremtenek mind az alacsonyan képzett, mind a diplomával rendelkező munkavállalók részére. A Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program és a hozzá kapcsolódó környezetipari fejlesztések tehát egyszerre szolgálják a környezet megóvását, a mezőgazdaság és az ipar fellendítését, valamint a térségben élők jövedelemtermelését, életszínvonalának növelését 8. Összhangban a kömyezetipa- riklaszterrel A 2006. június első felében megalakuló környezetipari klaszter a dél-dunántúli régió környezeti állapotának és iparának fejlesztését tartja szem előtt A klaszter célja, hogy a gazdasági étet több ágazatát felölelve biztosítsa a tagok számára az információk megosztását, közös pályázatok megvalósításának lehetőségét a beruházási programok koordinálását együttes piaci fellépést összehangolt marketinget és lobbizást. A klaszter elindítása működtetése olyan ágazati és regionális operatív programok támogatásait veszi igénybe, mint amilyen a Mecsek-Dráva Program. A A MECSEK-DRÁVA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMTERVE 2006. tavasz-2007. tavasz Műszaki tervezés és terakó frJütvtsgálat lefolytatása. 2006 nyara Mecsek-Dráva pályázat beadása az Európai Unióhoz. 2006 vége-2007közepe Mecsek-Dráva Program építési, árubeszerzési és szolgáltatási tendereinek kiírása, a közbeszerzési eljárás lefolytatása. 2007-2008. A Mecsek-Dráva Program kábelezése. 2009. A Mecsek-Dráva Program üzemeltetésének megindulása. i i «
