Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-13 / 111. szám
ÍÍATTtAS ifi HIRSAV Nemzetközi agrárpiaci kilátások tanácskozás Nemzetközi agrárpiaci kilátások címmel rendeznek konferenciát hétfőn 9 órától az FVM színháztermében. A tanácskozást Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár nyitja meg. Az előadók között szerepel Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója, aki a Kilátások a főbb növényi termékek világpiacán címmel tart előadást. Popp József, az AKI igazgatója az állati eredetű termékek értékesítési lehetőségének kérdéseit ismerteti. Egyre kevesebben a mezőgazdaságban munkaerő Az agrárszektor súlyos gondjai és a munkaerő-piaci változások miatt miatt évről évre egyre kevesebben dolgoznak az ágazatban. Míg 1991- ben a hazai foglalkoztatottak 11,4 százaléka talál munkát a mezőgazdaságban, addig 2000-ben ez az arány már csak 6,6, négy évvel később pedig már csak 5,2 százalék volt. Egyre drágul a termőföld piac A bérbeadók a támogatás egy részére is igényt tartanak A BUX-index 2006. május 12-én 25400 25200 25 000 24 800 24 600 24 400 24200 24000 Nyitóérték: 24788 Változás: -1,7% j Záróérték: 24 604 Előző napi záróérték: 25029 15.30, a Ne* York i I tőzsde nyitása | 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT Az unió tagállamaiban a föld ára ötször-tízszer magasabb mint nálunk. Középtávon az árak közelítenek majd egymáshoz. Hazai becslések szerint az elkövetkezendő években két-háromszoros drágulás valószínűsíthető hazánkban. Laczi Zoltán A termőföldárak ma Magyarországon általában 300-500 ezer forintos sávban mozognak. Az ország nyugati felén és Budapest környékén ennél is magasabb értékek a jellemzők. Dél- Dunántúlon, Észak-Magyaror- szágon valamelyest kevesebbet kérnek - mondta érdeklődésünkre Sánta László. A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara közgazdasági tanácsosa szerint a magyar föld még mindig olcsónak tekinthető, az uniós átlag és a magyarországi földárak között ugyanis öt-tíz- szeres a különbség. Az EU régi tagállamaiban ugyanis egy hektár átszámítva jellemzően 2-5 millió forintot ér. A szakember úgy látja: középtávon nagy biztonsággal becsülhető, hogy a magyar és az EU- tizenöt átlagárai közelítenek egymáshoz. Az árak azonban két oldalról is változhatnak, azaz nem csak a magyar föld drágulhat, hanem az uniós átlagárak is csökkenhetnek. A hazai árak valószínűleg mindig az uniós átlag alatt lesznek, mert egyrészt Magyarország az EU perifériáján található, másrészt óriási mennyiségű, jó minőségű földdel büszkélkedhetünk. Ettől függetlenül a becslések szerint 2-3 éven belül Magyarországon két-háromszoros árnövekedésre lehet számítani. Az uniós csatlakozással a föld haszonbérleti díjai is emelkedtek. Megfigyelhető ugyanis, hogy a bérbeadók a területalapú támogatás egy részére - egyesek az egészére - igényt tartanak. Napjainkban a hazai átlagos bérleti díjak aranykoronánként és évente 600-1000 forint között mozognak, ami egy hektárra vetítve évi 15-25 ezer forintot jelent. Sánta László ráNYERTESEK TVK MMN 5 440 Vátój» Miliő FI +5,02 55 Jellemző földárak az egyes országrészekben (ezer forint/hektár) Fotex 800 +2,04 698 j Országrész Minőség (AK) Megközelíthetőség Gazdasági környezet Ár Hűmet 68 +1,49 7 Nyugat-Dunántúl 15-25 jó, EU-közelség jó 400 - 600 PannonPtast 2 949 +0,48 16 Dél-Dunántúl 15-30 közepes közepes 300 - 400 GraphiSoft 1999 +0,25 10 Alföld 15-40 közepes közepes 300 - 500 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Észak-Magyarország 5-15 közepes gyenge 200-300 Részvét^ Utolsó ár (Ft) vá#Másí%s mm h Budapest és környéke 15-25 jó jó 500-2000 Egls 31000-5,75 3 298 Richter MTelekom 46 330 941-2,46-1,98 2 941 1940 FORRÁS: AGRÁRKAMARA mutatott: míg az EU régi tagállamaiban átlagosan a föld árának 2-3 százalékát teszi ki a bérleti díj, addig Magyarországon ez meglehetősen széles sávban - 2 és 10 százalék között - ingadozik. A földbérleti díjak összegének meghatározásához támpontul szolgálhat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által alkalmazott haszonbérleti díj is, amelynek mértéke évente aranykoronánként 600 forint. Ez az összeg 2009. december 31-ig aranykoronánként évente száz forinttal emelkedik, ezt követően a díj mértékét felülvizsgálják. Tradíciók és hozamkorlátozás: sikerre született egri borok borvidéki eredmények Meghozni látszik gyümölcsét az az évek óta tartó következetes munka, amelyet a minőség javítása érdekében folytatnak hazánk egyik legismertebb történelmi borvidékén. Az egri borok sorra nyerik el a nemzetközi bírálók elismerését, legyen szó a Chaintré-ban rendezett chardon- nay, a cannes-i rozé-világbajnokságról, vagy éppen a világ legrangosabb megmérettetéséről, a bordeaux-i Challenge International du Vinről.- Azon pincészeteknél, amelyek jó dűlőben, hozamkorlátozással, tradicionális technológiával, hosszú érlelési idővel készítik boraikat, lassan hagyomány- nyá válik ez a jó eredmény. Bordeaux-ban például, míg a benevezett magyar borok 50 százaléka szerzett érmet, addig ez az arány az Egri borvidék esetében 65 százalék volt. Ilyet csak a verseny legeredményesebb országa, Ausztria tudott elérni. Igazolódni látszik az Egri borvidék tehetsége a hosszú életű, tartalmas borok készítésében - mondotta e sikerek kapcsán Simon József, az egri hegyközség elnöke. S íme néhány ázü ideh ógrl éremtermésből: a Chardonnay du Monde-on ezüstérmet nyert a Gál Tibor Pincészet és a Monarchia Borászai)'Aörielőbbinéka 2004- es GáT Ti bor1 egri chardonJ nay-t, az utóbbinál a 2004-es chardonnay battonage-t díjazták. Cannes-ban egy arany- és két ezüstérem született: aranyat nyert a Dula Pincészet 2005-ös Egri nyáridő pinot noir roséja, ezüstöt a Varsányi Pincészet 2005- ös Dorottya cuvée-je, és a 2005-ös Pinot noir rosé-ja. Bordeaux-ban pedig három arany-, hat ezüst- és nyolc bronzérmet nyertek az egri borok, amivel az Egri borvidék a hazai mezőnyt tekintve a legeredményesebbnek is bizonyult. Aranyérmes lett a Rai Vini 2003-as Gréta cuvée-je, az Egri Korona Borház 2003-as Barrique merlot selectionja és Vincze Béla 2003-as Arcanum egri bikavérje. ■ Kühne Gábor OTP 8000-1,34 7 955 Mól 25 600-1,16 6 272 A BUX-index az elmúlt napokban 25500 25 250 25 000 24 750 24 500 24250 24 000 23 750 25415 25261 A sajtpiacon nem tartják a haragot tejfeldolgozás A feltörekvő termelők átrendezik az európai exportot 24 604 I 05.05 05.08 05.09 05.10 05.11 05.12 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. május 12-én €/Ft $/Ft €/$ t f t 5 8888»» 264,40 204,98 1,29 +4,00 Ft +0,04 Ft +2 cent Ahhoz képest, hogy az egész iszlám világ felháborodott, a Moha- med-karikatúrák körüli botrány meglepően gyorsan lecsengett. Kora tavasszal a dán sajtexport csődjéről írt a világsajtó, újabban pedig arról, hogy a bojkott szűnik, a dánok szépen visszaszivárognak a közel-keleti piacokra. Az ominózus prófétakarikatúrák a magyar sajtóban is megjelentek, mégis az iszlám országok sajtimportjában keletkezett átmeneti vákuum kifejezetten jól jött a kőröstetétleni Kőröstej Kft.- nek. A cég meg is tett mindent azért, hogy minél nagyobb helyet foglaljon el a piacon. Marton Pál, az üzem igazgatója arról számolt Sajtcsomagoló. Abonytói Nagykőrösig ma már százötven bejárót foglalkoztat a Kőröstej. Az arab piacon erősítik a pozíciójukat. be, hogy a tavalyi ötvenmillió liter tejjel szemben idén már százmillió liter hagyja majd el sajt formájában az üzemet, zömmel Libanonba, Szaúd-Arábiába, Irakba. A kft. libanoni származású tulajdonosa, dr. Riad Na- boulsi állítólag meggyőzte vallásos üzletfeleit arról, hogy Magyarországon alapvetően tisztelik az iszlámot, nem indokolt szankciókkal sújtani az ország kivitelét. Vélhetően a dánok is megpengettek érzelmesebb húrokat a tárgyalások során. Termékeik lassanként visszatérnek a hirtelen elvesztett piacokra. Az események regényes körítése mögött látni kell a lényeget: az északi ország sajtkészítői a komoly hazai agrártámogatásnak köszönhetően képesek odakint olcsón stabilizálni jó minőségű termékeiket. ■ Miklay Jenő A túltermelést idén is Brüsszel finanszírozza A magyar fővárosban rendezte meg szerdától péntekig az Európai Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség, valamint a Nemzetközi Élelmiszer- és Mező- gazdasági Kereskedelempolitikai Tanács közös kongresszusát. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta, a 2005-2006-os gazdasági évben az EU-25-ök intervenciós felajánlásának ötven százaléka volt a magyar. Az intervenciós gabonakészlet négymillió tonna körül alakult. A kukoricánál ötven százalékot meghaladó arányú a magyar felajánlás, ez az EU-25-ök teljes intervenciós kukoricafelajánlásának 82 százaléka. Egyre értékesebb a termőföld. Ezt tudja Laczkó László tiszakürti gazda, aki a napokban műtrágyázott gabonaföldjén. Mint minden termelő, ő is abban bízik, hogy jól fizet majd a kalászos.
