Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-10 / 108. szám
4 ALMANACH 2006 112 VÁRALJA 2006. MÁJUS 10., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG Dombóvári iskolások gyűjtenek információt a faluról. Heidt Henrik Váralja történetéről, a környék forrásairól mesél nekik Váralja lehetőségei a természeti adottságokban rejlenek. A falut nyáron ellepik az iskolások, felnőttek, akik táborozni, kirándulni akarnak. Öt-hat gyerekből álló csoport sétál Váralja főutcáján, és csönget be több házhoz Is, egymás után. A falu múltjáról, jelenéről kérdezik a lakókat. - Olyan öreg ember már talán nem Is lakik a faluban, aki ezt meg tudná mondani. Kérdezzétek meg az Annus nénit, aki velem szemben lakik - sikerült elkapni Heidt Henrik válaszának utolsó mondatát, miközben a szomszédban, a virágoskertben kapáló idős asszonyra mutatott. A kisdiákok a dombóvári Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulói, erdei iskolában vannak a településen. Azt a feladatot kapták tanáraiktól, hogy gyűjtsenek információkat a helyiektől a környékben fakadó forrásokról. Továbbhaladva a festői szépségű faluban, látható, hogy a sekély vizű, de lendületesen folyó kis patak mellé betonfalat építettek. Kérdésünkre, hogy mire való ez a fal, Filczinger Ágnes polgármester adott választ: a falun végigfutó patak tavaly augusztusban kiöntött, és jó néhány ház falát tönkretette. Mivel a víz sodrása áradáskor továbbra is veszélyt jelent, támfalat kellett építeni. A tavak felé vezető úton található a váraljai tábor, aminek a bonyhádi ön- kormányzat az üzemeltetője. Közel a táborhoz, egy fiatalemberrel, Magyar Gáborral találkozunk. Kinn volt a legelőn megnézni teheneit. A huszonegy éves fiú elmondta, tizen- egy-tizenkét éves korában kezdte a gazdálkodást. Az öregapjától kapott egy disznót, azt fölhizlalta, majd eladta. Az árából vett két birkát. Néhány év alatt a juhnyáj száz, százhúsz juhból állt. Értékesítette őket, az árukból teheneket vett, magyartarkákat, húsz üszője van összesen. - Közben Lengyelen elvégeztem a mező- gazdasági szakmunkásiskolát - mondja. Van pár darab mangalicája is, de azokat csak kedvtelésből neveli. - Az állattal mindig sok a munka, nincs karácsony, nincs húsvét. Nyáron kinn legelnek, télen benn vannak. Szeretném az állományt szaporítani, gépesíteni is akarok, annak ellenére, hogy nem sok jövőt látok az állattenyésztésben, növénytermesztésben - fogalmaz. Néhány növendék üsző is van. A teheneket mesterségesen termékenyítik meg. Választhatott volna jobb fajta húsmarhát is, de magyar ember, marad a magyar fajta mellett; a bikaborjakat értékesíti, az üszőket meghagyja, éjszakára a karámba hajtja őket, este hét körül. Nagy gond a munkanélküliség a környéken, ezért menekülnek a fiatalok a környező nagyvárosokba, leginkább Pécsre. Pedig a környezet magáért beszél. Fejleszteni kéne a települést, szépíteni kellene a falut. Szerinte a lehetőségek a turizmusban vannak. Aki szeretne jó, szép helyen élni, költözzön Váraljára, mert gyönyörű vidék - mondja. Nagyon sokat segítettek az önkéntesek Nagyon sokat segítettek a falunak akkoriban az önkéntes tűzoltók. Mostanában összefognak az emberek, ha valami baj történik, vagy csak egyszerűen szépítjük a falut Ez leginkább a civil szervezetek megjelenésének köszönhető. A közeljövőben például a Várfő-he- gyen alakítunk ki egy pihen& helyet - mondja a polgármester. Hozzáteszi, sokszínű a település, laknak itt svábok, felvidékiek, magyarok, romák. Vallás szerint is több csoportba sorolható a lakosság, hisz reformátusok, evangélikusok és katolikusok is élnek Váralján. Az egyesületek rendezvényei összefogják a lakosságot. A bányászok, a tűzoltók is újra egyesületbe tömörültek. Négy napig vendégeskedett három hahnheimi lakos Négy napot töltött a múlt héten Váralján a település testvérközségének három lakója. A Hahnheimből érkezett vendégeket a családok látták vendégül. Részt vettek a Borbarát Kör által rendezett borversenyen is. Szervezik a tánccsoportot a hagyományőrzők Az elmúlt hónapban igényfelmérés zajlott, amelynek alapján mind gyermek-, mind pedig felnőttcsoport indítását is tervezik. Az egyesületnek jelenleg kézműves szakköre és dalosköre működik, de szeretnék, ha a faluban nagy múlttal rendelkező tánccsoport is újjáéledne, újra működne. Az elmúlt héten Iáhn lánosné egyesületi elnök vezetésével megbeszélést tartottak az érdeklődőknek, az első foglalkozások május 12-én pénteken lesznek a Közösségi Házban. vmiAi nincsfyc*! ttpir i v A4 25 AiAlá Íja m AÍi »V ; A bányák és a nem megfelelű en feldolgozott sonka adta az utóbbi időben a témát a falu szájának A botulizmus okozta sajnálatos balesetet óvatosan kezelik még ebben a kis faluban is. A kocsmákban, boltokban is csak suttogva beszélnek az esetről. Viszont sokkal nagyobb a hangzavar, ha a bányák nyitásáról kérdezi valaki a váraljaiakat. Többek szerint lehet, hogy nem is szén-, hanem kőbányát akarnak nyitni a falu mellett. Azt mondják, tiltakozni fognak ellene, még a sajtót is kihívják, ha kell. A mély fejtésű bányának örülnének, feltéve, ha ezzel együtt nem nőne meg a faluban az átmenő teherforgalom. ADATOK A lakosság száma: 995 Óvodások száma: _ 36 Vállalkozások száma: 57 Civil szervezetek száma: 10 Költségvetés: 132 millió forint Fejlesztési keret: 19 millió forint Munkanélküliség: 19 százalék Összefogják a falut a civilek lehetőségek A falusi turizmus jelenti az esélyt a fellendülésre Takarékosan kell gazdálkodnia a községnek, hogy fejleszthessen Felpezsdült a civil élet a faluban az utóbbi években - mondta el Filczinger Ágnes polgármester. - Mintegy tíz szervezet működik, többek közt a Váraljáért Egyesület, a Borbarát Kör, a nyugdíjasklub, polgárőr- és tűzoltóegyesület és van egy roma egyesületünk is, a Fekete Gyöngyök - fogalmazott a polgármester. Ez növelte az emberek összetartását a településen, ugyanis a falu mind etnikailag, mind pedig vallás tekintetében igen összetett. A református őslakossághoz ugyanis jött a svábság, majd felvidékiek és romák is költöztek ide. Mint elmondta, a település életében nagyon fontos tényező a takarékosság. Takarékosan kell gazdálkodnia az önkormányzatnak, hogy fejlődhessen a falu. A közművesítés nagyjából megoldott, bár a szennyvízhálózattal sok a gond. Elképzeléseiről is beszélt a polgármester: a Várfő-tetőt akarják hamarosan látogathatóvá tenni, illetve a park-^ erdőben szándékoznak egyl szabadtéri szín-1 padot építeni. Egy új játszóteret építene, valamint az utakat is felújítaná ^ FONTOS IDŐPONTOK Polgármesteri Hivatal, telefon: 74/558-052, fax: 74/55&053 e-mail: onkormanyzat@varalja.hu Filczinger Ágnes polgármester e-mail: polgarmester@varalja.hu Nagy Attiláné körjegyző 74/558044. Dr. Csullag Zsolt háziorvos 74/458-232. Hétfő, szerda: 15-től 16-ig Kedd, csütörtök: 8-tól 11- ig Péntek: 10-től 11.30-ig Dr. Varjú János gyermekorvos Hétfő: 11-től 12-ig Csütörtök: 11-től 12- ig Református istentisztelet: Minden vasárnap délelőtt 10 órakor. Evangélikus istentisztelet: Minden vasárnap délelőtt 11 órakor Az összeállítást RáczTibor írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal a Tolna megyei és a váraljai önkormányzat támogatásával jelent meg. A tejet a Tolnatejnek adják el vállalkozó Az EU nemcsak támogatást, de feladatot is ad Tizenhárom évvel ezelőtt, 1993- ban alakult a Várfő Mezőgazda- sági Kft. - Klasszikus mezőgazdasággal, tehát növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozunk - tudtuk meg Fritz Károly ügyvezető igazgatótól, akinek végzettsége agrármérnök, valamint vállalatgazdasági szakmérnök. Műit elmondta, a cég harminckét embert foglalkoztat. Hatszázötven hektár bérelt földön gazdálkodnak, saját földje nincs a vállalkozásnak. A terület felén kukoricát, körülbelül kétszáz hektáron kalászos növényeket, a maradék földön pedig az állattenyésztés részére takarmánynövényeket termesztenek. A tejelőtehenészet mintegy százharminc állatból áll, a szaporulattal együtt mintegy háromszáz szarvasmarhát kell ellátniuk a munkásoknak. Hozzátette, halastavat is bérel a kft., mintegy harminckét hektárnyit. Körülbelül negyven tonna halat adnak el évente a tavakból. A cég dolgozói nagyrészt váraljaiak. A bérelt földek jórészt Váralja környékén vannak, de dolgoznak Máza, Izmény, Győré és Nagymányok területein is. A kereskedőcégek vásárolják fel az általuk termelt Fritz Károly termékeket. A tejet például a Tolnatej Rt.-nek adják el. Szólt arról is, hogy a cég éves árbevétele körülbelül 200 millió forint, ebből a nyereség öt és tíz százalék között mozog. Ez függ az időjárástól is. Mint említette, a földalapú, európai uniós támogatás is ad valami segítséget a gazdáknak. De az uniós tagság sok olyan kötelezettséggel is jár, amit sokszor nehéz teljesíteni. - A saját üzemanyagkutunkat is át kellett alakítani, hogy EU-kompati- bilis legyen, és 2013-ig még sok feladatunk van, amit meg kell oldani - fogalmazott Fritz Károly. RECEPT A likas kalács igazi, finom, sárközi ételkülönlegesség Till Józsefné, Rémes Erzsébet elmondta, a likas kalácsot mindig a kenyérrel együtt sütötték. Hozzávalók: 1 kg liszt, tej, 2 evőkanál cukor, 3 dkg élesztő, 1 tojás, 2 kávéskanál só, 1 dl tejföl a tésztához, 4 dl az öntethez. A két deci tejbe két evőkanál cukrot rakunk, felmelegítjük, majd az élesztőt felfuttatjuk benne, és belerakjuk a tojássárgáját Ezt összekeverjük a liszttel, a tésztába sót és egy deci tejfölt is teszünk. Felengedjük még annyi tejjel, amennyit felvesz. A tésztát gyűrű alakúra formáljuk, tetejét sütés előtt olajjal vagy zsírral kell Tillné Rémes Erzsébet megkenni, hogy szép pirosra süljön. Egy evőkanál zsírhoz 4 deci tejfölt, egy kávéskanál sót, ugyanennyi borsot kell keverni, melegen ráönteni a megsült kalácsra. k
