Tolnai Népújság, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-29 / 100. szám
2 MEGYEI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. ÁPRILIS 29., SZOMBAT Fejlesztésre ment a pénz közgyűlés A Fidesz törvénysértést lát, és nem hagyja annyiban Koltai Tamás, a Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy pártja ismét a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordul TOLNÁBAN A-TÓL Z-IG Pályázati pénz nélkül is megvalósítják terveiket DUNASZENTSYÖRGY Négyből egy pályázat sem járt sikerrel, amelyeket a falu a regionális fejlesztési tanácshoz nyújtott be. Hencze Sándor polgármester elmondta, ennek ellenére a tervezett fejlesztések egy részét megvalósítják. Elkezdik a faluház felújítását az atomerőmű és a TEIT támogatásával, (he) Júniusra készülnek el az új járdaszakaszok MISZLA Két szakaszon is újítják a járdát a faluban. Mózes László polgármester elmondta, a beruházás több mint hatmillió forintba kerül, ebből egymillió önerő, a többit a leghátrányosabb helyzetben lévő önkormányzatok számára elkülönített keretből nyerték. A tamási vállalkozó június elejére készül el a munkákkal, (tgy) Három megye nyugdíjas vezetői találkoztak szekszárd A régió nyugdíjas vezetői cseréltek tapasztalatot tegnap Szekszárdon. Egyeztették, milyen tevékenységet fejtettek ki a három megyében élő nyugdíjasokért szociális, egészség- ügyi és kulturális területen. A Tolna Megyei Érdekszövetség vezetősége szociális, üdültetési, sport és kapcsolattartási tevékenységéről tartott beszámolót, (he) Tavaly hatszázmillió fo- | rinttal több beruházási érték valósult meg a me- | gyénél, mint két észtén- | dó'vel ezelőtt. Szeri Árpád szekszárd Ezt állapította meg Právics József, Tolna Megye Közgyűlésének gazdasági kérdésekkel foglalkozó alelnöke a tegnap tartott megyegyűlésen. A 2005- ös költségvetés végrehajtásáról szóló, frissen hozott rendeletből kiolvasható, hogy az építkezések, felújítások szinte az egész szociális, illetve oktatási hálózatot érintették. Ennek köszönhetően javultak a tárgyi feltételek.- Az intézményi dolgozók törvényben meghatározott valamennyi javadalmát biztosítottuk: azaz egyaránt végrehajtottuk a tavaly január elsejei 7,5 százalékos, valamint a szeptember elsejei 4,5 százalékos béremelést - állapította meg az alel- nök. - Ez azt jelenti, hogy 2004- hez képest 2005-ben ötszázmillió forinttal több személyi jellegű kiadás terhelte a büdzsét. Mindennek azonban ára is volt, hiszen fejlesztések, béremelések következtében a dologi kiadások szintje nem növekedett számottevően. A költségvetési intézmények kiegyensúlyozottan gazdálkodtak, a valamivel több mint 1,4 milliárd forintos költség-működési kiadások mellett összesen 48 millió forintot tett ki az alulfinanszírozás. A megye a múlt évben 210 millió forint hitelt is felvett, ezt az összeget részben a műtőblokkal kapcsolatos szakértői költségekre, valamint az elhúzódó pálfai otthonberuházásra kellett fordítani. A testület megtárgyalta a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételét is. A hivatal megállapította, hogy a megyei közgyűlés a március 31-i, soron kívüli ülésen három előírást megsértett. Dr. Sebestyén István megyei főjegyző nem vitatta az észrevételek jogosságát, ugyanakkor megjegyezte: véleménye szerint alapvetően eljárásjogi kérdésekről van szó, ezt igazolja az is, hogy egyetlenegy testületi döntést sem kell újratárgyalni. Ugyanakkor Koltai Tamás, az ellenzéki Fidesz- MPSZ frakciójának vezetője úgy látta: a közigazgatási hivatal észrevétele súlyos törvényességi elmarasztalással egyenértékű. S bár ez az elmarasztalás a közgyűlést illette, a döntéshez szükséges, éppen elégséges szavazatokat a szocialisták adták - húzta alá Koltai Tamás, aki közölte: a Fidesz-MPSZ frakció ismételten a közigazgatási hivatalhoz fordul. A testület személyi kérdésben is döntött: a bonyhádi Árpádházi Szent Erzsébet Otthon igazgatói teendőinek ellátására Fábián Cecília Anna kapott megbízatást. A megyei közgyűlés határozata alapján július elsejétől foglalhatja el tisztét, mely kereken tíz esztendőre szól. A társulás fizet, a NEFELA védi a jégtől a Völgység összes települését bonyhád Átvállalja a Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás az önkormányzatok jégelhárítási költségeit, amit a NEFELA Délmagyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülésnek fizettek - tájékoztatott Potápi Árpád a társulás elnöke. Mint elmondta, erről a tegnapi kistérségi ülésen döntöttek a völgységi önkormányzatok és a társulás vezetői, s elfogadták a költségvetés végrehajtásáról szóló programot. - A Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás nemrég egybeolvadt a Völgységi Területfejlesztési Társulással, de ezen a kistérségi ülésen nem sikerült a két társulás költségvetését egyeztetni - mondta az elnök. ■ R. T. Indiánok uralták egy napon át a gimnáziumot tamási Indiánok vették át a hatalmat pénteken a Béri Balogh Ádám Gimnáziumban, Tamásiban. Csak jelképes hatalomátvétel volt ez, hiszen hagyományosan a tizenegyedik osztályosok között szavazással döntik el: ki lesz a felelős a diáknapért. A jogot az idén a 11. A osztály nyerte el. Délelőtt előadásokat is szerveztek a tanulóknak az újságírásról, a méhészetről, a katasztrófavédelemről. ■ T. Gy. Seite des Verbandes der Deutschen Minderheitenselbstverwaltungen der Tolnau Hírek, közlemények a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége háza tájáról In Memóriám Dr. Josef Keller 2006 in seinem 75. Lebensjahr Dr. Josef Keller. Er ist - nach einer - von Bishof Michael Mayer zelebrierte Trauermesse - von zahlreichen Trauergästen in seinem Geburtsort Zomba auf seinem letzten Weg begleitet worden. Dr. Keller erblickte im Jahre 1931 in Zomba in einer ungarndeutschen Familie das Tageslicht. Nach dem 2. Weltkrieg ist er mit seiner Familie vertrieben worden. Er studierte in Leipzig an der Uni und absolvierte als Gynäkologe. Er arbeitete danach in dem Leipziger SL Elisabetha Krankenhaus, wo er später der leitende Chefarzt der Gynäkologie wurde. Im Jahre 1975 zog er mit seiner Ehefrau und seinen 3 Kindern nach Ungarn zurück. Er bekam eine Stelle im Dombóvárer Krankenhaus, wo er - bis zu seinem Ruhestand - als leitender Chefarzt des Dombóvár - Gunaraser Heilbadkrankenhauses - tätig war. Im Jahre 1980 gründete er von den - aus der Umgebung nach Dombóvár gezogenen Ungarndeutschen einen traditionspflegenden Ungarndeutschen Verein. Er war Gründungsmitglied und langen Jahren Vorstandsmitglied des Landesvereines der Ungarndeutschen Katholiken. Im Jahre 1992 wurde er Mitglied des Freundeskreises Dombóvár-Ker- nen, der sich die Pflege der partnerschaftlichen Beziehungen als Ziel gesetzt hat. Nach seiner Initiative entstand 1995 der Verein der Ungarndeutschen Katholiken in dem Bischofstum Fünfkirchen, in dem er zum Vorsitzenden gewählt wurde. Bei den Minderheitenwahlen im Jahre 1998 hat er sehr viel beigetragen, dass eine Deutsche Minderheitenselbstverwaltung in Dombóvár gewählt wurde. Ein Jahr später ist er als Präsident des Vereins „Blauer Stern - Kék Csillag” gewählt worden. Der Verein ist von diesen Unternehmer, die sich mit Tourismus, Gastronomie und Unterkunftvermietung in der Kleinregion Dombóvár beschäftigen, ins Leben gerufen worden. In demselben Jahr wurde Dr. Josef Keller von der Deutschen Minderheitenselbstverwaltung Dombóvár mir der Auszeichnung „Für das Dombóvárer Deutschtum” geehrt. Im Jahre 2003 verlieh der Verband der Deutschen Minderheitenselbstverwaltungen der Tolnau Dr. Josef Keller den Niveaupreis „Für das Ungarndeutschtum in der Tolnau”. Im Jahre 2005 bedankte sich - für seine opfervolle, durch mehreren Jahrzehnten geleistete Arbeit, die er für die Entwicklung der Stadt ausgeübt hat - die Selbstverwaltung der Stadt Dombóvár mit der Auszeichnung „Für die Stadt Dombóvár". In Memóriám Peter Specht Am 8. April 2006 ist Peter Specht von zahlreichen Trauergästen in seinem Heimatsdorf Zon> ba auf seinem letzten Weg begleitet worden. Peter Specht erblickte im Jahre 1923 in Zomba in einem einst ungarndeutschen Dorf der Tolnau, in einer ungarndeutschen Familie das Tageslicht. Er gehörte zur Generation, die fast alle Schicksalsstationen der ungarndeutschen Geschichte im 20. Jahrhundert miterlebt hat. Trotz des schweren Schicksals der Ungarndeutschen war er - auch in den schweren Zeiten - stolz auf seine Herkunft, und die Pflege und Bewahrung der ungarn- deutschen Kultur spielte in seinem Leben immer eine wichtige Rolle. Mit seiner Ehefrau, mit der er gemeinsam bis zu seinem Tode eine beispielhafte Ehe führte, haben sie sich schon früh - in einer Zeit, in der man dazu noch Mut und Tapferkeit gebraucht hat - an die Arbeit des Verbandes der Ungarndeutschen angeschlossen. Tüchtigkeit, Fleiss und Ausdauer zählten ln seiner Arbeit immer zu den wichtigsten Werten. Als in den 90-er Jahren das Minderheitengesetz ermöglichte deutsche Minderheitenselbstverwaltungen zu wählen, war er derjenige in Zomba, der die ersten Schritte in Richtung dieser Organisationsform getan hat und Mut den anderen Minderheitenkandidaten zu dieser Richtslinie gegeben hat. Dank seiner Aktivitäten ist auch in der Gemeinde im Jahre 1988 eine Deutsche Minderheitenselbstverwaltung gewählt worden. Bis 2002 arbeitete er als Mitglied, mit grossem Engagement, dass diese Selbstverwaltung von der Mehrheitsbevölkerung angenommen und akzeptiert wurde. Der gutmütige und leisestimmige tolerante „Péter bácsi” wird uns fehlen, sein immer strahlendes Gesicht werden wir nie vergessen und seine Person behalten wir mit Ehren in unserem Gedächtnis. • „Es erschien die Essaysammlung von Gymnasiallehrer Josef Heilmann mit dem Titel: „Sorsképek (Schicksalsbilder)”. Das Buch enthält sieben Abhandlungen über Geschichte und Schicksalsfragen der ungarndeutschen Minderheit im Spiegel von literarischen Werken. In dem Band stellt der Verfasser (in ungarischer Sprache) auf Grund seiner literarischen Forschungsarbeit und nicht zuletzt motiviert durch seine ungarndeutsche Abstammung dar: es sei eindeutig festzustellen, dass innerhalb der ungarischen Gegenwartsliteratur eine relativ selbstständige Richtung, thematische Einheit existiert, die sich mit dem Schicksal der ungarnländischen Minderheiten insbesondere mit der Ungarndeutschen im 20. Jahrhundert befasst und Minderheitenfragen wie Identitätsbewahrung und Assimilation behandelt. Die unter die Lupe genommenen literarischen Werke stammen von Autoren, deren Schaffen die Literaturkritik bisher noch nicht ausreichend oder nicht aus speziellen Aspekt der Minderheitenthematik analysiert hat. Die sieben Abhandlungen bilden zwar eine thematische Einheit, aber sind nach Gattungsprinzipien in zwei Abschnitte geteilt. Der erste, längere Teü (Romanvarianten über das Schicksal einer Minderheit) fokussiert auf Prosawerke, auf Romane von Márton Kalász, István Eimer, Robert Balogh, Lajos László, Vilmos íresik und Károly Moher, in denen Episoden aus den längstvergangenen Zeiten und der jüngeren Geschichté der Nationalität behandelt werden. In dem zweiten Abschnitt ist eine umfangreiche Studie über das Lebenswerk von Valeria Koch zu lesen, in der die wichtigsten Inspirationen, Themen und Motive ihrer zweisprachigen Dichtung analysiert werden. Die Abhandlung beweisst es mit überzeugender Kraft: die begabte, aber früh verstorbene Dichterin war wirklich: „Stern auf dem ungarndeutschen Literaturhimmel”. Der Band erfüllt nach der Absicht des Verfassers einen doppelten Zweck: er ist einerseits für den Gebrauch im zweisprachigen und Nationalitätenunterricht geeignet, anderseits allen Lesern außerhalb des Schulbereiches empfohlen, die sich für Literatur und Minderheitenthematik interessieren. Das Buch können Sie im Gymnasium János Garay (H-7100 Szekszárd, Szent István tér 7/9.) kaufen oder bestellen. • Ungarndeutsche Programmen im Komitat Tolnau Am 28. Mai um 10.00 Ultr in Szekszárd im St. Stefan Gemeinschaftshaus (Szekszárd, Rákóczi u.69-71) hielt Prof. Dr. Gilbert Gornig (Universität Marburg) einen Vortrag mit dem Titel: „Die Deutschen im Ausland - Vertreibung der Deutschen aus dem Süd - Osteuropäischen Raum. - Aktuelle Fragen”. Wir erwarten neben der Vorsitzenden der Deutschen Minder- heitenselbstverwaltungen der Tolnau auch alle Interessenten. t 4 i á
