Tolnai Népújság, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

* 2006. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 97 SZAKADAT 5 Feladatok és tervek mindig vannak, a nehézségek ellenére is előre kell lépni Terveink és megvalósításra váró feladatok mindig vannak - mondta Laszk Gábor polgár- mester. A fejlesztésre pedig még akkor is áldozni kell, ha esetleg a költségvetés nem áll túl fénye­sen. Ezt a célt szolgálja az utak felújítása, és a szennyvízcsator­na hálózat kiépítésének terve is. Utóbbi azért ütközik nehézsé­gekbe, mert a mintegy kétszáz- milliós beruházáshoz ugyan pá­lyázhatnának, de 10 százalék önrészt kellene biztosítaniuk. Nem biztos, hogy megvalósul­nak a terveik, bár jelenleg is pénzintézetekkel tárgyalnak ta­karékossági szerződésekről. A falu egyébként az idősek napkö­zi otthonára a legbüszkébb, amelyre egyelőre csak ideigle­nes működési engedélyük van, de pályáznak az akadálymente­sítésre, és egy fürdő, valamint mosdó kialakítására. A polgár- mester reményei szerint ha minden jól megy, a következő ciklusban ismét sikeres négy évet tudnak ledolgozni Péter Andrásné körjegy­zővel. Laszk Gábor: a falu az idő­sek napközi otthonára a legbüszkébb FONTOS IDŐPONTOK Laszk Gábor polgármester foga­dóórája: hétfő - csütörtök 8.00 - 16.00, péntek 8.00 -13.30. Péter Andrásné körjegyző fogadó­órája: kedd 8.00 -16.00, péntek 8.00 -13.30. Falugazdász ügyfélfogadása: kedd 10.30 -13.00. Háziorvosi rendelések: hétfő 11.00 -12.00, kedd 8.00 - 9.00, szerda 8.00 - 9.00, csütörtök 8.00 - 9.00. Istentisztelet: minden vasárnap 8.30-kor. Az összeállítást Hargitai Éva írta, a fotókat Mártonfai Dénes készítette. Az oldal a Tolna megyei és a sza- kadáti önkormányzat támogatásá­val jelent meg. Fiatal családokat várnak generációk A gyerekeknek és az időseknek is kedveznek A Kiefer család három éve költözött a faluba. A hely szerintük is ideális a gyermeknevelésre, ezt bizonyítja, hogy korábban beteges kislányuk most jól van Gyönyörű helyen fekszik a kis falu Tolna megye szívé­ben. Nem véletlen, hogy külföldiek is szívesen vá­sárolnak itt házat. Az em­berek kedvesek, és köny- nyen befogadják az újon­nan érkezőket. Mindenképpen falun szeret­tünk volna élni, és Szakadáton találtunk egy házat elfogadható áron - mondta Kiefer Zsuzsan­na kedves kis otthonuk konyhá­jában. Három éve költöztek a te­lepülésre, és szinte mindennel meg vannak elégedve, sikerült egy békés családi fészket kiala­kítaniuk. Az emberek nagyon kedvesen fogadták őket, min­denki segítőkész volt az első perctől fogva. A falu csendes, és nyugodt, gyönyörű környezet­ben fekszik, ideális két gyerme­kük Dorina és Martin felnevelé­séhez. Dorina például sokáig komolyan betegeskedett, de az elmúlt három évben teljesen rendbe jött. Iskolába Gyönkre jár, most ötödik osztályos, a két­éves Martinnak pedig még egy éve van amíg elkezdheti az óvo­dát Diósberényben, ahova egyébként minden nap mikrobusszal szállítják a kicsi­ket. Hétvégente a fiatalabbak a teleházban és könyvtárban internetezhetnek, olvashatnak, itt készítik fel őket a falu ün­nepségeire. Nyáron pedig még strandolhatnak is a faluban, hi­szen egy itt élő német állampol­gár hetente két alkalommal a rendelkezésükre bocsátja a me­dencéjét. A gyerekek szempont­jából a falu nagyon kedvező ké­pet mutat, ám munkahely szempontjából itt sem rózsás a helyzet. Az apa, Kiefer Mihály hegesztőként dolgozik Tengeli- cen egy holland cégnél. - Hu­szonnyolc kilométert autózunk naponta, de ez a táv nem olyan nagy, és a cég téríti az útiköltsé­günket - mondta. Laszk Gábor polgármester hozzátette, Buda­pesten ennél sokkal többet utazhatnak az emberek, hogy a munkahelyükre ér­jenek. Egyébként sokan kénytelenek menni a munka után, akár mesz- szebbre, Kaposvárra is eljárnak, hetelést is vállalnak. Az itt élők csaknem fele nyugdíjas. Az idősek klubjában 18-20 szépkorú tölti el napjait délelőtt tíztől délután négy órá­ig. A klub konyhájában ebédet kapnak napi kétszázötven fo­rintért, napközben beszélget­nek, tévét néznek. Van a klub­ban egy masszírozó fotel is, ami napi használatnak van kitéve, és számítógépet is nyertek egy pályázaton. Utóbbit ke­vésbé hasz­nálják ki az idősek, mint a fotelt, de szeretnének egy tanfo­lyamot szervezni, ahol legalább az alapokkal megismerkedhet­nének néhányan. Gruller lánosné is minden nap ellátogat a klubba. Mint el­mondta egyedül él, és szívesen jár be másokkal beszélgetni. Itt találkoznak a régi barátnőkkel egykori iskolatársakkal, még a testvére is idejár. Meg tudják osztani emlékeiket a régi idők­ből, sokszor olyan fájó emléke­ket is, amelyeket szovjet mun­katáborokban szereztek, vagy azokat, amiket a hazatérés utá­ni mindennapi küzdelem ha­gyott maga után. Úgy fogalma­zott, össze sem lehet hasonlíta­ni azt ami akkor volt, és a mi most van. A falu többsége a német kisebbséghez tartozik A falu lakosságának nyolcvan százaléka német nemzetiségű. Ritterwald János, a német ki­sebbségi önkormányzat elnöke elmondta, nagyon jó a kapcso­latuk az önkormányzattal. Bár anyagi támogatást nem tudnak adni, a polgármesteri hivatal épületének alsó szintjét teljes egészében a rendelkezésükre bocsátották, és a közüzemi költ­ségeket is magukra vállalták. A kisebbségi önkormányzat támo­gatja a hagyományőrző egyesü­letet is, amelynek része a német énekkar. Hozzájárulnak fellépé­seikhez, s ahhoz is, hogy népvi­seleti ruhát tudjanak vásárolni. A 27 tagú csoportból április 30- án 18-an készülnek Mohácsra, ahol bemutatják a helyi hagyo­mányok egy szeletét ■ A gyerekek szempont­jából a falu nagyon kedvező képet mutat, ám a munkahelyeket nézve itt sem rózsás a helyzet. EZ TÖRTÉNT SZAKADÁTON Tavaly nagy sikere volt, falunap lesz júniusban Idén július nyolcadikén tart­ják meg a falunapot, amely már tavaly is nagy sikernek örvendett. Az alig több mint háromszáz lelket számláló te­lepülésen mintegy hat-hét- százan vettek részt a progra­mokon. Idén is lesz kispályás foci hét csapattal, kulturális­hagyományőrző műsorok. A gyerekeket is színes progra­mokkal várták és várják majd, légvárral, pónilovaglás- sal. Természetesen a főzőver­seny sem maradhat el, tavaly például babgulyást, szarvas­pörköltet, és halászlevet főz­tek, amelyekből mindenkit ingyen megvendégeltek. Idén, ha minden a tervek szerint alakul, az erdélyi Szakadát néhány lakosa is részt vesz majd a falunap programjain. A fejlesztésre is költenek: megújul néhány utca, járda A költségvetési hiány ellené­re idén is jut tízmillió forint a faluszépítésre, a település fej­lesztésére. Ebből a pénzből újítják fel többek között a Kossuth utca burkolatát, a Fő utcán egy száznegyven méte­res járdaszakaszt készítenek el, ugyancsak gyalogutat, és a vízelvezető árkot építenek egy kisebb közön. A TELEPÜLÉS ADATAI Lélekszám 312 fő Óvodások száma 6 Iskolások száma 14 Vállalkozások 13 Költségvetés 72,620 millió Ft Helyi adó 2,106 millió Ft Munkanélküliség 7% ERROL BESZEL A FALU Sok ember szemét bántja a falu legszebb helyén, a központjá­ban fekvő egykori római katoli­kus plébánia állapota. Plébá­nosuk már régóta nincs, az épület állaga pedig folyamato­san romlik. A település már pá­lyázott a felújítására, de nem kaptak sehonnan segítséget. Pedig a ház már nagyon rossz állapotban van: az egyik szár­nya és a kőkerítése is ledőlt, at­tól tartanak, hogy egyszer még balesetet okoz. Hozzányúlni nem mernek, de egyelőre kez­deni sem tudnak vele semmit. Olaszok vásárolják fel a bárányt állattenyésztés Nehéz, ennek ellenére a bővítésen gondolkodnak RECEPT A savanyú mártás megelőzte a sülteket a disznótoron Tizenöt éve kezdtük két bárány­nyal, azután az állomány elkez­dett szépen gyarapodni - mondta Gvell János állattenyésztő. A szü­lei iparosok voltak, de mindig tartottak otthon állatokat, így azok szeretete rá is átragadt, akárcsak róla a gyermekeire, Ro- landra és Róbertre. Két éve bőví­tették ki az állományt, így most 150-160 juhot terelgetnek ki a bé­relt legelőkre. Elképzeléseik sze­rint fejlesztik a gazdaságot, és 250 állatot tartanak majd. Persze vannak nehézségek: a legelő mellett az aklot is bérelik, ami plusz költség. A bárányokat első­Qvell János a juhállomány bővítésén gondolkodik Ouell Roland édesapjától örökölte az állatok szeretetét sorban az olasz piacra viszik, ta­valy még Görögországba is szál­lították őket, ám itthoni kereslet szinte egyáltalán nincsen. Az ér­tékesítési lehetőségekről azt mondja: karácsonykor egész szé­pen kaptak egy bárányért, de húsvétkor kevésbé volt kedvező a helyzet. Az állatokat most nyír­ták, de a gyapjú áráról jobb nem is beszélni. Annyit kaptak érte, hogy a nyírás költségeit fedezni tudták. Állami támogatást kap­nak a regisztrált állomány után, anyánként 1400 forintot, és föld­alapú támogatáshoz is hozzájut­hatnak, de még így is nehéz. A disznóvágások elmaradhatat­lan étele volt Szakadáton a sa­vanyú mártás, vagy sauerbrau - mesélte Fazekas Istvánná. Elő­ször is jó sok hagymát felaprí­tottak, majd a hússal is ugyan­ezt tették. Egyes házaknál a hagymát előre megpirították, de így kicsit zsírosabb lett az étel. Az egészet megsózták ízlés szerint, majd egy kis vízzel, és babérlevéllel feltették főni. Amikor megfőtt, liszttel és pi­rospaprikával is jól megszór­ták, majd az egészet hideg víz­zel engedték fel. Végül egy kis ecettel savanyították meg mie­Fazekas Istvánná lőtt az asztalra került volna. Ha sűrűbbre főzték, ehették villá­val is, élvezettel lehetett tunkol­ni a levéből.

Next

/
Thumbnails
Contents