Tolnai Népújság, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-22 / 94. szám

2006. ÁPRILIS 22., SZOMBAT 8 GAZDASÁGI TÜKÖR Magyar gabona mehet Kínába? Peking Több évtized után le- vehetik a kínai tiltólistáról a magyar gabonát. Az ország­ban tartózkodó Benedek Fülöp, az FVM közigazgatá­si államtitkára erről tárgyalt Ge Zhironggal, a kínai karanténminisztérium he­lyettes vezetőjével. A kínai karanténhatóság támogatá­sát egyelőre a megbeszélé­seket követő jegyzőkönyv­ben rögzítették a felek. Szerény részvétel a borkiállításon Düsseldorf A németországi magyar mezőgazdasági atta­sé, dr. Sulyok Ferenc a mi­nap úgy összegezte a már­ciusban megrendezett ProWein 2006 nemzetközi borászati kiállítás tapaszta­latait, miszerint azon a ma­gyar részvétel vonzereje el­maradt a nálunk szeré­nyebb bortermelési hagyo­mányokkal rendelkező or­szágokétól, és néhány köze­pes méretű nyugati boros­cégétől is. Németországba irányuló borexportunk az utóbbi években mellesleg jelentősen visszaesett, mi­közben a piacon teret nyer­tek a tengerentúli országok. A BUX-index 2006. április 21-én NYERTESEK 2006. 04. 21. Rtafey Utolsó ár (ft) V8toaS4{%) HSSéft Rába 800 +4,58 287 MTelekom 967 +0,73 980 Éraász 13 390 +0,68 46 FHB 1425 +0,49 315 Egis 34300 +0,26 961 VESZTESEK FORRÁS: BÉT mm ttttfR mm&mwmn Mól 25 900-2,87 9877 Démász 16990-2,36 1205 OTP 8050-0,24 13410 Richter 46600-0,21 3411 Fotex 806-0,12 825 A termelői tulajdonlás esélyei és buktatói Kesesben a tavaszi munkák vetés Több növényi kultúrában is kifutottak az időből a gazdák Vetni a korszerű eszközök hiányában is lehetne valahogy, ám a belvizes időjárás idén akadályozza a fogatos vetőgépeket is Nem végezhetők el teljes egészében az eredetileg tervezett tavaszi munkák a földeken. Ennek oka az időjárás, főként a belvíz. Bálái F. István Két héttel ezelőtt azt írtuk eze­ken a hasábokon, hogy az elhú­zódó hideg idő és a sok csapa­dék sok helyütt hátráltatta a ta­vaszi munkákat a földeken, ám a késés behozható. Azóta vi­szont úgyszólván semmivel nem csökkent a belvizes terü­let, miként az a terület sem, amire az átnedvesedés miatt nem tudnak rámenni a gépek. Országosan továbbra is mint­egy 180 ezer hektár áll belvíz alatt, s 200-250 ezer hektárnyi terület van átnedvesedve. Hinora Ferenc, az FVM mező- gazdasági szakigazgatási fő­osztályának vezetője ezért arra számít, hogy nem végezhetők el teljes egészében a tervezett munkák. A megyei földműve­lésügyi hivatalok által bő két héttel ezelőtt összegyűjtött veté­si szándékok tehát a növényi kultúrák számottevő részében nem tarthatók. Jelentős terüle­tek ugaroltatása várható (vagy csak nyári vetésű növényekkel való hasznosítása, ha a ma még nem látható piaci igények meg­engedik). Hinora Ferenc el­mondta, hogy a magborsó és a zöldborsó vetési ideje lényegé­ben lejárt. A gazdálkodók által közölt eredeti elképzelések az országban összesen 33 ezer hektár borsót jeleztek a tavalyi 35 ezer hektár után, a főosztály- vezető viszont úgy becsüli, hogy a vetési szándék csak 80 Fontosabb növények vetésterülete (ezer ha' HKhTitfHB Magborsó 20 18 Zöldborsó 15 15 Zab 66 65 Szója 28 34 Cukorrépa 60 51 Tavaszi árpa 150 133 Burgonya 23,5 22,5 Napraforgó 517 541 Kukorica 1255 1240 százalékban teljesülhetett. A ta­valyihoz hasonló nagyságú te­rületre tervezett zab elvetése jelenleg 50 százalékos szinten van, de mivel a vetést rövidesen be kell fejezni, körülbelül 90 százalékban, vagy azt kicsivel meghaladó mértékben válhat valóra a szándék. Várhatóan tel­jes egészében el lesz viszont vetve a szója, ami szintén fele­részben került eddig a földbe, de még van idő a vetésre. A legnagyobb változás a tava­lyihoz és az idei eredeti szándé­kokhoz képest a cukorrépában várható. Ismeretes, hogy az EU cukorkvóta-csökkentése követ­keztében a hazai termesztési te­rület eleve beszűkül, ám az idő­járás és a víz miatt ezt a kisebb területet sem sikerült bevetni, amit azért lehet tudni, mert a vetés ideje lejárt. Hinora Ferenc becslése szerint - pontos tény­adat ugyanis még nincs - a ténylegesen bevetett terület kö­rülbelül 30 százalékban marad el az eredeti szándéktól. Lejárt a 133 ezer hektárra ter­vezett tavaszi árpa vetési ideje is. A főosztályvezető úgy véli, hogy a véglegesnek tekinthető lemaradás mintegy 10-20 száza­lékos lehet. A szójához ha­sonlóan teljes egészében elül­tethető viszont még a burgonya, aminek már több mint a fele földben is van. A kieső területek elvben a később vetendő vagy vethető napraforgóval és kukoricával hasznosíthatók, ám Hinora Ferenc csak a kukoricánál szá­mít a jelenleg ismert vetési szándék jelentősebb növekedé­sére. A napraforgónak ugyanis korlátot szab a növényvédelmi okokból szigorúan betartandó vetésforgó. HOGY A KUKORICÁT SÍkerÜl-€ nagyobb területre vetni, az ma még erősen kérdéses. Mert félő, hogy az alacsonyabb terü­letek belvizes állapota miatt az eredeti szándék sem telje­sülhet, a később is vethető silókukoricára pedig nincs igény az állatállomány csök­kent száma miatt. Több •milliárd forinttal tartozik a Carnex-csoport a termelők­nek, takarmánygyártóknak és közüzemi szolgáltatóknak. A cég békéscsabai baromfifeldol­gozójában az áramot is kikap­csolták, mert harmincmillió fo­rintnál nagyobb volt már az adósság. Háromszázezer csirke ragadt bent a termelőknél, és máshol kellett értékesíteniük a baromfit, az egyébként is nyo­mott árnál olcsóbban. Közben a termelők tárgyalást kezdemé­nyeztek Gráf József agrár­miniszterrel, és esélyét látják - főként a mezőkovácsházi Me- rian Szerviz Kft. és az orosházi Merian Rt.-nél - a termelői tu­lajdonlásnak. A kacsánál és a li­bánál ugyanis jóvátehetetlen következményei lennének, ha megszakadna a tenyésztési fo­lyamat. Másrészt a csirkéhez képest jobb a piac, és még az igazi szezon előtt állnak. ■ A termelők hajlanak arra, hogy az említett vállalatok tulajdonosai legyenek a követeléseik arányában. Az is segítheti a lebonyolítást, hogy a Carnexen kívül jelentős tulajdonrésszel bír a két cégben a Magyar Fejlesztési Bank. Ter­mészetesen attól még nem mű­ködnek majd jól az üzemek, hogy a termelők a nekik járó pénz fejében tulajdonosokká válnak. Az államnak hitel- garanciát kellene adnia, és ez­zel megnyílna a lehetőség a ter­melés anyagi feltételeinek meg­teremtésére. Nem egyedülálló program ez, hiszen ilyen mó­don került termelői tulajdonba a Parmalat tej- vagy az izsáki borfeldolgozó. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Kft. - ahol nyolcszáz embert foglalkoztat­tak - jövője jóval bizonytala­nabb. A csirke- és a víziszár- nyas-vágósort ugyan nem sze­relték még le, a gyár újraindítá­sára viszont rövid időn belül nem látnak esélyt. Dr. Zoltán Péter, a Carnex szóvivője el­mondta: a cég menedzsmentje is tárgyal a termelőkkel a tulaj­donlás lehetőségeiről, feltételei­ről. A termelők szerint az egész­nek egy szépséghibája van, a Carnex elzárkózik attól, hogy a beszállítók többséget szerez­zenek. ■ Nyemcsok László A BUX-index az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. április 21-én €/Ft $/Ft €/$ f f i 265,59 215,49 1,23 +0,38 Ft +0,83 Ft-lcent Az erdőgazdák kérhetnek, az állattartók kapnak Vita egy találmány körül talajművelés Kié a lazítókések szellemi tulajdona? Június 15-ig adhatják be idei ki­fizetési kérelmüket azok az er­dőgazdálkodók, akik rendelkez­nek 2004-es vagy 2005-os jog­erős támogatási határozattal, és már elvégezték az erdőtelepí­tést. Varga Sándor, az MVH saj­tóreferense azonban arról tájé­koztatta lapunkat, hogy a hiva­tal sürgeti a kérelmek beadását. Arra is utalt, hogy kisebbek a várakozásnál az elmaradt me­zőgazdasági jövedelem pótlása iránti igények is, noha ez a pénz automatikusan jár azok­nak az erdőbirtokosoknak, akik már lehívták az őket megillető telepítési támogatást. Ezért félő, hogy a kérelmek feldolgozásá­nak ütemezése összetorlódik, ami késedelmes kifizetéseket vonhat maga után. Az MVH csúszik az anya- tehén-támogatások kifizetésével is, de az előlegekről szóló határo­zatok postázása végre megkez­dődött. A késedelem oka Varga Sándor szerint egyebek mellett az idei az első év, amelynél az Európai Bizottság „notafikációs eljárását” alkalmazzák, s a do­kumentumokban egyelőre sok a hiányosság. Sok gond jelentke­zett a helyszíni ellenőrzések so­rán is. Ráadásul a támogatható állatok száma is több lesz az ere­detileg vártnál, ezért elkerülhe­tetlen lesz a visszaosztás. Egy­előre tehát csak 60 százalékos előleg fizethető. Március 11-ei számunkban ír­tunk egy várhatóan jelentős pia­ci siker előtt álló és magyar fej­lesztésű gépről, az ikerszárnyas altalajlazítóról, aminek az alkal­mazásával többek között egy tel­jes szántás költsége spórolható meg. A gépet a Sasform Kft. szellemi tulajdonaként mutat­tuk be. Noha az említett cég indí­totta el az iparjogvédelmi eljárást, és meg is vásárolt bizonyos jogo­kat, Tálas György, az eredeti fel­találó lapunknak írott levelében leszögezte, hogy ő az alkotás szel­lemi tulajdonosa. Nem tisztünk, hogy a vitát eldöntsük. Sokkal fontosabb, hogy valóban koronáz­za piaci siker az alkotók és gyár­tók igyekezetét. ■ B. F. I. Tálas György gépe még nem piacképes, kísérleti állapotban van t

Next

/
Thumbnails
Contents