Tolnai Népújság, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-22 / 94. szám
4 ALMANACH 2006 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. ÁPRILIS 22., SZOMBAT- 60 KISTORMÁS EZ TÖRTÉNT KISTORMÁSON Májusban a könyvtár újra nyílik a faluban Hamarosan újra megnyílik a könyvtár a községben. A helyi bibliotéka az iskola korábbi bezárásával szűnt meg. Most kistérségi pályázati támogatással tárja ki ajtaját a faluházhoz tartozó, mozgássérültek számára is megközelíthető helyiségben. Itt teleház is működik majd, számítógépekkel, szélessávú internetkapcsolattal. A képviselő-testület négy jelölt közül a helybéli Szabó Edinát választotta könyvtárosnak. A pályakezdő, levelezős főiskolást a munkaügyi központ támogatásával alkalmazzák. A májusban induló könyvtár kora délutántól, naponta hat órát lesz nyitva. A Dózsa György utcában is lesz vezetékes földgáz Május végén kezdődik a föld- gázvezeték kiépítése a Dózsa György utcában. Itt ugyanis elmaradt a beruházás, amikor a település évekkel ezelőtt csatiakozott a gázhálózatra. A község a fejlesztésre pályázati támogatást nyert. Az érintett húsz háztartásnak jóval kisebb hozzájárulást kell fizetnie, mint a korábban csatlakozottaknak kellett. A TELEPÜLÉS ADATAI Lélekszám: 376 Óvodások száma: 14 Vállalkozások száma: 4 Munkanélküliség: 17% Költségvetés: 33 millió Ft Költségvetési hiány: 1,8 millió Ft ERROL BESZEL A FALU A süllyedőben levő, először a Népújság által bemutatott kistormási evangélikus templom nemrég egy országos tévé műsorában is szerepelt. Azóta egy fővárosi cég szakemberei is jártak a helyszínen. Talajradarral megállapították, hogy több üreg is van a templom alatt. A legnagyobb, egy tíz méter átmérőjű, épp a torony alatt Szerintük ez okozza az épület süllyedését Állítólag létezik hatékony technológia az üregek kitöltésére, ezzel együtt a torony vissza- emelésére. Kérdés, lesz-e rá pénze az egyháznak. Mindenki nem élhet városban önállóság Öregszik a község, de sokat tettek a fennmaradásáért Kissné Tóth Erzsébet házigondozó hetente, kéthetente látogat el Czeller Ernőhöz és feleségéhez. Ok elégedettek az utóbbi években történt változásokkal Lakható, élhető falu Kistormás. A kérdés csak az, hogy meddig. A három- százhetven lakosú, idősödő községben mindenesetre sokat tesznek azért, hogy még sokáig fennmaradjon az önálló település. Takaros, rendezett, az egykori kistormási németség jellegzetes építészeti stílusát őrzi Czeller Emőék portája. A negyvenöt éve a faluban élő, a kilencedik ikszet taposó, de jó erőben levő nyugdíjas pedagógushoz és feleségéhez a falu házigondozójával, Kissné Tóth Erzsébettel kopogtattunk be. Erzsébet több mint húsz helyre, zömében idősekhez látogat el rendszeresen. Van, akihez mindennap megy, befűt, segít a tisztálkodásban, receptet vált ki, hetente háromszor elvégzi a bevásárlást. A falugondnokkal, Kiss lózseffel és a falugondoki autóval ebédet visznek az azt igénylőkhöz, orvosi vizsgálatra, ügyeletre is elszállítják a betegeket. - Sok pénzt megspórolunk így a mentősöknek - jegyezte meg Erzsébet. Czelleréket hetente, kéthetente keresi fel a házigondozó, hiszen ők el tudják magukat látni. Itt vérnyomás-, esetleg vércu- kormérést végez, elbeszélget.- El szokta mondani, mit csináljak, ne hagyjam el magam. De én nem az a típus vagyok - mondta Czeller Érnőné. Ettől függetlenül látható, hogy a házaspár örül a szolgáltatásnak, amelyhez az éjjel-nappal hívható jelzőrendszer is hozzátartozik.- Az embernek biztonságérzetet ad, tudja, hogy van hová fordulni, ha esetleg valami baj történik - magyarázta Czeller Ernő, aki kifejezetten elégedett a faluban az utóbbi három-négy évben bekövetkezett változásokkal. Amelyek közé az idősekre, az elesettekre való fokozottabb odafigyelés éppúgy odatartozik, mint az óvoda „visszahozása” a faluba. Czeller Ernő úgy látja, hogy a helység most jó kezekben van. Reméli, még sokáig megmaradhat ilyennek, bár azt ő is érzékeli, hogy elsősorban a munkahelyek hiánya miatt fogy és idősödik a lakossága. Ezt mutatja az óvodások számának csökkenése is. 2003-ban, az újraindított kisdedóvóba tizenhat gyerek járt, most tizennégyen vannak a kicsik. Ami komolyabb gond, hogy két év múlva már valószínűleg tíz körülire fogy a létszám. A községnek pedig már most is hárommillió forintot kell hozzátennie az intézmény működtetéséhez, az állami normatíván felül. A fogyás, az elöregedés problémájára a megoldás az lenne, ha a falu fiatalokat, letelepedőket vonzana. A legnagyobb Elsősorban a munkahelyek hiánya miatt fogy és idősödik a lakosság. Az önállóság kérdése már nem beszédtéma A 2002 őszén megválasztott képviselő-testület azt szorgalmazta, hogy Kistormás önálló település maradjon. A 2002 tavaszán megtartott népszavazáson ugyanis a többség a szomszédos Kölesddel történő egyesülésre voksolt. Az új kistormási vezetés törekvései sikerrel jártak, tavaly márciusban egy újabb népszavazás során a szavazók nagy többsége a település függetlensége mellett állt ki. Azóta az önállóság kérdése nem beszédtéma a faluban. csábítóerő a munkalehetőség lenne, amiből viszont Kistormáson sincs sok. Két jelentősebb üzem azért működik itt, az egyik a varroda, a másik egy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató kft. Ezek azonban nem tudják foglalkoztatni az összes helyi állástalant. Hasonlóan vélekedik a házigondozó is. Erzsébet harmincharmadik éve él Kistormáson. Szerinte nagyot lendített volna a falun, ha a halastó a község tulajdonában lenne. Úgy véli, idegenforgalmi központot lehetett volna itt létrehozni, ami fejlődést hozott volna a településnek. Nem túl bizakodó jóslata szerint Kistormás óhatatlanul el fog öregedni, hasonlóan a többi kisközséghez.- A fiataloknak nincs munka- lehetőség, a város akit tud, beszippant - fogalmazott. - Tizenöt kilométeren túl már nemigen veszik fel az embereket dolgozni. Búcsúzó mondataiba azért némi reménykedés is vegyül: - De hát csak nem élhet mindenki városban!? Én mondjuk nem is szeretnék. Olyan arculatú falut akarnak, ahová szívesen jön az ember Csapó László polgármester rendezett faluképet szeretne- Azt szeretném, ha a jövőben Kistormás hasonlóan nézne ki, mint Európa más tájain egy hasonló nagyságú település - utalt az általa elképzelt falufejlesztési irányra Csapó László polgármester. Meggyőződése szerint a községben olyan környezetet kell kialakítani, ahová szívesen jönnek az emberek. Igaz, Kistormásnak nincsenek látványos épületei, jelentős kulturális öröksége. Ám ha rendezett falukép fogadja az idelátogatókat, akkor eszükbe juthat, hogy egy ilyen kis településen is érdemes lehet letelepedni. E cél érdekében a 2002-ben megválasztott képviselő-testület, élén Csapó Lászlóval meglehetősen sokat tett. Újraindították az óvodát, bevezették a falugondnoki, majd a házigondozói szolgálatot. Felújíttatták a faluházat, az orvosi rendelőt. Járdát építtettek, elvégeztették a közvilágítás korszerűsítését. Ahol még hiányzott, bevezettették a vezetékes ivóvizet A közművek közül egyedül a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése van hátFONTOS IDŐPONTOK Csapó László polgármester fogadóórája: munkanapokon 8-tól 16 óráig. Dr. Veres Gáborné körjegyző fogadóórája: kéthetente csütörtökön 8-tól 12 óráig. Dr. Szabó Zoltán háziorvos: csütörtökön 10- től 12 óráig. Dr. Szoboszlai Ildikó gyermekorvos rendelése csütörtökön 12-től 14 óráig. Vayer József falugazdász: kedden 12-től 14 óráig. Vámosi Attiláné postai kézbesítő naponta 12-től 13-ig áll a lakosság rendelkezésére. Dr. Heidecker Péter ügyvéd fogadóórája csütörtökön 16-tól 17 óráig. Az összeállítást Steinbach Zsolt írta, a fotókat Mártonfai Dénes készítette. Az oldal a Tolna megyei és a kistormási önkormányzattámogatásával jelent meg. RECEPT Némi mustárral is meg lehet bolondítani a birkapörköltet Lázár László rendszeres résztvevője a helyi főzőversenyeknek, bár neki elismerésként elég, ha az ő étele fogy el legelőször. Mustáros birkapörköltje is közönségkedvencnek számít Az idősebb birka húsát előbb fokhagymás vízben megabálják, a birkaszag elvétele érdekében. A pörköltet ezután a hagyományos módon teszik fel. A babérlevél alap- követelmény. A pörkölt hosszú lével készül, a végén a krumplit is belefőzik. Amikor megfőtt, akkor adják hozzá a mintegy fél tubus mustárt, amivel az ételt még egy utolsó rottyanásig összemelegíLázár László tik. A szakácsnak ezután már csak arra kell figyelnie, hogy neki is maradjon belőle. Versenyképes a tormási varroda beanett A megye első ötven cége között szerepel a vállalkozás A véletlennek köszönhető, de tény, hogy Kistormásról indult a munka- és védőruhákat gyártó Beanett Bt karrierje, mintegy tizenöt éve. Az akkori téeszvarro- dának nem volt munkája, és a paksi Feü József szerzett megrendelést az üzemnek. Később aztán ő lett a kistormási varroda tulajdonosa, lényegében ezzel kezdődött a Beanett története. Ma már három helyen, Pakson, Györ- könyben és Kistormáson folyik a termelés. Utóbbi üzemben közel ötven embert foglalkoztatnak. Feil József azt mondja, elégedett a - helyből és a környékről bejáró dolgozókkal, akik immár igazi törzsgárdát alkotnak. A bt-t Feil József kislányáról nevezték el annak idején. Az említett hölgy ma már húszéves. Figyelemre méltó tehát, hogy a bt. másfél évtizede talpon van a könnyűipari piacon, ahol, mint ismeretes, a távol-keleti konkurencia miatt manapság csak keveseknek terem babér idehaza. A Beanett azonban nemcsak talpon van, hanem meglehetősen biztos lábakon is áll. Speciális védőruháit olyan nagyvállalatoknál is használják, mint a MOL, a MÁV, a Dunaferr, vagy éppen a paksi atomerőmű. A cég Feil József erejét a legérzékletesebben talán az mutatja, hogy az APEH adatai alapján bekerült a megyei TOP 50-be, azaz a legnagyobb adózó társaságok között tartják számon Tolnában. Feil József úgy látja, a cég, így a kistormási üzem jövője is elsősorban azon múlik, hogy az állam mennyire tudja biztosítani a tisztességes piaci verseny feltételeit, minden szereplőre egyaránt vonatkozó szabályokkal. Egy olyan versenyben, ahol mindenki betartja a törvényes utat, mindenki tisztességesen adózik, a Beanett bátran áll a kihívások elé, a jövőben is.
