Tolnai Népújság, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-21 / 93. szám

4 ALMANACH 2006 40 GRÁBÓC TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. ÁPRILIS 21., PÉNTEK EZ TÖRTÉNT GRÁBÓCON Számítógépek lesznek a könyvtárban A grábóci könyvtár is részese annak az informatikai fejlesz­tésnek, amelyet a bonyhádi Solymár Imre Városi Könyv­tár tizenhét településen, pá­lyázati pénzből valósít meg. Ezzel lehetőség nyílik a Völgység egyik legkisebb te­lepülésén is a számítógépes eszköztár bővítésére. Társadalmi munkában gondozzák a virágokat Esztétikus fa virágládák díszítik a falu utcáit. A nö­vénytartókat Vincze Kálmán készítette és adományozta a településnek. A beültetett vi­rágokat a falu lakói öntözik. A falujukat szerető gondos grábóciak két dísznövény- ágyást is kialakítottak. Eze­ket a közel lakók gondozzák. Megépült a régen várt, fedett buszmegálló Régi igénye vált valóra a falu lakóinak. Megépült a fedett buszmegálló, az utazók nin­csenek kitéve az időjárás vi­szontagságainak. A beruhá­zás kivitelezője Köhler János vállalkozó volt. A TELEPÜLÉS ADATAI Lélekszám 198 Óvodások száma 3 Iskolások száma 14 Vállalkozások száma 3 Munkanélküliség 26,6% Költségvetés 47 607 000 Ft Fejlesztési keret 14 836 000 Ft ERROL BESZEL A FALU Az ivóvízhálózat kiépítésére kölcsönt vett fel a falu. Ez igen megterhelte az önkor­mányzat költségvetését, más­ra nem igazán futotta. A tör­lesztés a közelmúltban lejárt. Most a szennyvízelvezető rendszer kiépítését szorgal­mazzák a település lakói. Je­lenleg aknákba gyűjtik a szennyvizet. Egy tartály kiürí­tése nem kis pénzbe kerül, s ezt egy hattagú családnál leg­alább kétszer kell megtenni havonta. Gond az is, hogy az ilyen szolgáltatást végzők egy­re kevesebben vannak. Pénz kellene a fejlődéshez generációk Kevés fiatal választja az apró települést, idősödik a falu Nagygyörgyné Kásler Szilvia (balra), Kertes Gergelyné és Kásler Jánosné a fiatalok háza előtt tervezgetik, hogyan hasznosítsák a nagy területet Grábóc a kirándulók para­dicsoma lehetne, ha nem küszködne a kis települé­sek minden gondjával, ba­jával, főként a pénztelen­séggel. A lakosság kéthar­mada idős. A munkába já­rást hátráltatja a nehézkes közlekedés. Az igazi lokál- patrióták azonban látják a fejlődés lehetőségét. Kásler Jánosék háza előtt kora tavasszal virágok pompáznak, udvarukon frissen vágott fű il­lata köszön a betérőnek. A taka­ros ház három szobájában egy­előre három család lakik. A fia­talok készülőiéiben vannak. Fi­uk, augusztusi esküvője után elköltözik a községből, lányuk azonban a faluban marad, csak néhány házzal költözik odébb.- Én is menni szerettem vol­na, aztán mégis úgy döntöttünk a férjemmel, hogy maradunk. A szüleim, a keresztszüleim, a nagymamám itt élnek, van ki­hez mennem, van kitől segítsé­get kérjek. Sok szép emlék köt Grábóchoz. A közeli erdőkbe tett gyermekkori kirándulások, a hétvégi családi bográcsozások. A városban élők csak természet­filmeken láthatnak olyan szép­ségeket, amilyenekkel mi itt na­ponta találkozunk - mondja Nagygyörgyné Kásler Szilvia és felidézi a karnyújtásnyira sétáló őzcsaládot, a kert alján méltó­ságteljesen vonuló szarvast. A családi kötelékek mellett ezek az emlékek is hozzájárultak, hogy itt vettünk házat - teszi hozzá. Megjegyzi azt is, hogy kevés a községben a fiatal, s hogy támo­gatásra lenne szükségük. Ha nemcsak az új házat építők kap­nának ingyen telket, támogatást, hanem a házat vásárlóknak is jutna valami, akkor talán többen telepednének le, és kevesebb lenne a romos épület is - mondja a fiatalasszony. Az anya, Kásler Jánosné is Grábócon nőtt fel. Egyszer vette a fejébe, hogy máshová költö­zik, de letett róla.- Vannak nehézségei a falusi létnek, de legalább annyi szép­sége is van. A közlekedés nem kedvez a munkavállalásnak. Nem lehet a faluba busszal be­jutni 18 óra után, így nem tudnak több mű­szakban dolgozni a grábóciak. Sokan ezért voltak kénytele­nek feladni a munka­helyüket. Többen az otthonuktól távol ke­resik a kenyerüket. Heteinek, mint például a fiam és a vejem. Van vezetékes ivóvizünk, de hi­ányzik a szennyvízcsatorna-há­Hiába keresi a tulajdonosokat az önkormányzat Grábóc természeti szépségeit és történelmi értékeit többen felis­merték. Néhány épületet távoli városok lakói, német, holland, olasz állampolgárok vásárol­tak meg. Az ingatlanok tulaj­donosai azonban nem élnek a faluban. A porták egy részét és azok környezetét nem gondoz­zák. A házak állapota romlik, s ez rontja a faluképet is. Az önkormányzat keresi a megol­dást. Kísérletet tett a tulajdono­sokkal a kapcsolat felvételre, de ezek a megkeresések szinte kivétel nélkül eredménytelenek maradnak. A kiküldött fel­szólítások, levelek rendre visz- szaérkeztek, a címzettek nem vették át a küldeményeket. lózat és jó lenne a vezetékes gáz is. Nincs megoldva a vízelveze­tés, az elmúlt évben sok házat elöntött a víz. Nagy kárt tett ná­lunk is. Szerencsére, pályázati pénzből többen kaptunk támo­gatást, hogy rendbe tehessük, amit a természet lerombolt. Ha megfelelő programokat tud­nánk szervezni, a mi kis falunk a kirándu­lók paradicsoma lehet­ne. Jó lehetőségeket kí­nál, hogy az országos kék turista útvonal át­vezet Grábócon. Euró­pában egyedülálló lát­ványosságunk is van, a szerb ortodox templom. A szépítés­hez, a turistáknak megfelelő szolgáltatások kialakításához azonban pénzre lenne szükség. - Tudjuk, hogy abból van a leg­kevesebb - mutatja be a jelent és vázolja a jövőt Kásler Jánosné. Grábócon sok a nyugdíjas és a rokkantsági nyugdíjas. Közöt­tük kevés a vállalkozó szelle­mű, aki a falusi turizmusban, a vendéglátásban jó befektetést lát. Voltak már érdeklődők, akik panzió építését tervezték a faluban, de egyelőre csak az ér­deklődés maradt. Pályázatok útján teremtik elő az anyagiakat a fejlesztésekre- Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén már több pályázatot adtunk be, és továbbiak kidolgozására is készülünk - mondta Tüske László polgármester. Sajnos többre nem kaptunk támogatást. Legfonto­sabb feladatuk megvalósítására, a bekötőút helyreállítására, vízelve­zetésének megoldására, a tönkre­ment híd megjavítására csökken­tett összeget nyertünk. A vis maior alapból kaptunk pénzt Ezt a vízkárok helyreállítására fordí­tottuk - tette hozzá a falu első em­bere. Terveik között szerepel a szennyvízcsatorna és a vezetékes gázhálózat kiépítése. A faluban azonban sok az idős és a munka- nélküli, akik a hozzájárulást nem tudják kifizetni, s ez gondot okoz az önkormányzatnak. Ugyancsak a közeljövő feladatai között tartják számon az idősek számára a főzé­si lehetőség megteremtését, ren­dezvényterem, könyvtár, folyóira­tolvasó kialakítását, a volt szociá­lis otthon melletti sárrázó javítá­sát, szüárd burkolatú utak építé­sét Mindezt azonban csak ered­ményes pályázatok esetén tudják megvalósítani. FONTOS IDŐPONTOK A polgármester, a j&gyző fogadó­órája, a polgármesteri hivatal ügyfélfogadása: minden kedden 10-től 11 óráig. Dr. Cseh Miklós családorvos ren­del: csütörtökön 8-tól 10 óráig. Dr. Bese Zsuzsanna gyermekor­vos rendel: csütörtökön 11-től 12.30 óráig. Dománszky Zoltán családsegítő fogadóórája: csütörtökön 11-től 13 óráig. Mise a katolikus templomban: kéthetenként vasárnap délután fél háromtól. Az összeállítást Pál Ágnes írta, a fotókat Gottvald Károly és Pál Ágnes készítette. Az oldal a Tolna megyei önkormányzat támogatásával jelent meg. RECEPT Eibeckék vendégváró asztalán mindig ott a tepertős pogácsa A volt grábóci szociális otthon konyháján harminc évig dolgo­zott Eibeck Jánosné. Szép emlé­kek és sok élmény fűzi egykori munkahelyéhez. A tepertős po­gácsa receptjét is onnan hozta magával. Szívesen süti minden vendégének, a családi összejö­vetelek terített asztalairól soha­sem hiányozhat. Elkészítésé­hez 50 deka lisztet, 3 deka élesztőt, 1 deci tejet, 1 doboz tejfölt, 1 mokkáskanál borsot, 15 deka vajat, 4 mokkáskanál sót és 30 deka darált tepertőt használ. Mindezt összegyúrja. A tésztát háromszor kinyújtja Eibeck Józsefné és hajtogatja, pogácsaszaggató­val kiszaggatja, majd szép pi­rosra süti. Gyepek és erdők, oltalom alatt természetvédelem Nem lehet kaszálni, amikor a haris költ Uniós csatlakozásunk után ki­jelölték a Natura 2000 háló­zatba tartozó természetvédel­mi területeket. Kormányrendelet határozza meg azokat a madár- és más állatfajokat, növényfajokat, élőhelyeket, amelyek közössé­gi jelentőségűek. A jogszabály tételesen felso­rolja azokat a területeket, amelyek a hálózat részévé vál­tak - mondta a Grábócon lakó Siklósi Máté, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ter­mészetvédelmi őre. Területé­hez tartozik a Geresdi domb­ság is. Ennek részeként Grábóc környéki területek, főként száraz, félszáraz gye­pek, bükkös, mohos, illír és gyertyános tölgyesek váltak védetté, amelyek nagysága megközelíti a hatszáz hek­tárt. A Natura 2000 terüle­tek másfajta oltalom alatt áll­nak, mint más természetvé­delmi helyek. A nemzeti parkokban, tájvé­delmi körzetekben minden élőlény védelmet élvez, a Natura-területeken csak egyes fajok és élőhelytípusok. A tu­lajdonosoknak, vagyonkeze­Siklósi Máté természetvédelmi őr löknek a megóvandó fajok védelméről kell gondoskod­niuk. Megtilthatják a kaszá­lást például abban az időszak­ban, amikor a haris költ, vagy valamilyen védett növény vi­rágzik. Ez nem minden esetben egyezik meg a gazdálkodás ér­dekeivel. Siklósi Máté őrterü­letén azonban szerencsés a helyzet. A terület 80-85 száza­léka erdő, amely nagyrészt ál­lami tulajdon, vagyonkezelője a Gemenc Rt., így a korlátozá­sok ellenvetés nélkül érvénye­sülnek. ■ Kevesen van­nak, akik a falusi turiz­musban jó befektetést látnak.

Next

/
Thumbnails
Contents