Tolnai Népújság, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-01 / 77. szám

mm INTERJÚ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. ÁPRILIS 1., SZOMBAT I üü§ M.Hl "? MIM11MÍI o' ÜHÜHI HÜÉH ■■-. M siKERSZTORi Állatorvosnak indult és elismert agykutató lett egy bonyhádi fiatalember. Nemrég egymillió eurós ösztöndíjat sikerült elnyernie, ez bizony mifelénk ma még oly ritka, mint a fehér holló MIT TESZ AZ AGGYAL A SÜLT CSIRKE ILLATA? Bonyhádról jött, mestersé­ge címere... A 37 éves Nusser Zoltán az akadé­mia (MTA) Kísérleti Or­vostudományi Kutatóinté­zetében a Celluláris Ideg­élettani Laboratórium ala­pító és csoportvezető kutatójaként a szaglórend- szer és a központi ideg- rendszer közötti bonyolult kapcsolatokkal foglalko­zik. Kora ellenére már komoly nemzetközi sike­reket tudhat magáénak. Rácz Tibor- Mi csábította haza?- Ide, Bonyhádra? A szüléimét jöttem meglátogatni...- Úgy értem, Magyarországra, hogy Budapestre helyezte a székhelyét London, New York vagy Los Angeles helyett, ahol kapva kapnak a fiatal tehetsé­gek után. Egész Európa tart az agyelszívástól, ahogy az ameri­kaiak sokkal, de sokkal több pénzzel, messze jobb kutatási feltételekkel csábítanak...- Kötődöm a hazámhoz, de fontos szempont volt a tudomá­nyos önállóság. Ez azt jelenti, hogy itthon én elértem a teljes szakmai függetlenséget, tehát sem az igazgató, sem a helyette­se, sem pedig a takarítónő nem szól bele, hogy milyen témán dolgozom, milyen megközelítési módszerekkel, s hány emberrel.- Külföldön talán korlátozták...?- Amerikában vagy Angliában egy tanszékvezető nem befolyá­solja a nála dolgozó fiatalokat. Míg ez Magyarországon abszolút nem jellemző. Itt a nagyfőnökök, akik általában már a tudomá­nyos karrierjük csúcsán túl van­nak, teljes kontroll alatt tartanak mindent az egész intézményen belül, megmondják, kit lehet fel­venni, és kit nem, és így tovább. Magyarán: befolyásolják a fiatal kollégákat, szellemi alkotósza­badságukat korlátozzák. Én pe­dig úgy gondolom, nem lehet dol­gozni teljes szellemi szabadság nélkül, tehát csak olyan feltéte­lekkel jöttem haza, ha teljes sza­badságot kapok.- Eredményeit az élettudomány kategóriában Talentum Akadé­miai Díjjal is elismerték. Most meg egy szép summát, 1 millió eurót nyert az Európai Tudomá­nyos Alapítványtól. Mire elég?- Nemcsak az European Young Investigator Award (EURYI) az egyetlen támogatási forrás, amely a laboratóriumunk rendelkezésére áll, hanem egy angol alapítvány, a Wellcome Trust által adományozott ösztön­díj is. Ezenkívül van még egy másik európai ösztöndíj, egy uni­ós pályázati pénz, amelyek együttesen fedezik a kutatásaink költségeit. lelenleg három PhD doktorandusz hallgatóm van, és két kutató, meg egy asszisztens, velem együtt heten dolgozunk a laborban. Az EURYI-díj - vagyis az 1 millió eurós ösztöndíj -, amely most indult be március el­sején, öt éven keresztül két kuta­tó és az én fizetésemet finanszí­rozza, ezenfelül fogyóeszközö­ket, vegyszereket, kisebb műsze­reket vásárolunk belőle. Ugyan­így az európai uniós pályázati forrásból is fedezzük költségein­ket. így tudunk új számítógépet venni, kisebb mérlegeket, labo­ratóriumi eszközöket, a vegy­szert is mindig pótolni kell. Az elektronmikroszkópomban van egy tenyérnyi chip, amely igazá­ból csak egy apróság, és százezer euróba, huszonötmillió forintba kerül. De van egy lézerem, amelynek az ára hatvanmillió fo­rint Tehát irdatlan költséges a műszerezettség.- Kísértsük meg a lehetetlent: egy mondatban el tudná mon­dani, mivel foglalkoznak?- Arra vagyunk kíváncsiak, nagy általánosságban mondva, hogy hogyan beszélgetnek, kom­munikálnak egymással hálózati kapcsolatokban álló idegsejtek, s ennek mik az okai, a jellemzői és a következményei.-Mik?- Amivel én foglalkozom, az alapvetően a szaglórendszer bizo­nyos szinten való megértése. Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy ha az ember egy virágot megszagol, akkor más illatot érez, mint amikor egy csokit ki­bont Arra koncentrálunk, mi tör­ténik, ha egy virág- vagy egy cso­kiillat elektromos aktivitást vált ki a központi idegrendszerben. Tehát engem az érdekel nagyon, mi történik az agyunk egy bizo­nyos területén. Az orrban törté­nik az, hogy a halászlének vagy a sült csirkének az illata kialakít egy elektromos aktivitást, és ez az aktivitás, amikor bekerül az idegrendszerbe, aktiválja az ideg­sejteket különböző agyterülete­ken. Mi arra vagyunk kíváncsi­ak, hogy ott pontosan mi törté­nik, mik azok az aktivitási mintá­zatok, irályén sejtek vesznek ben­ne részt, milyen szmaptikus kap­csolatrendszerrel rendelkeznek.- Mi lehet a haszna ennek a tu­dásnak?- Az eredményeink az epüep- szia mellett szinte minden agy­betegség megértéséhez hozzájá­rulhatnak - közvetve. Ha megér­tem egy porlasztó működését, akkor nemcsak egy Volkswagent tudok megjavítani, hanem egy Toyotát vagy egy Mazdát is. Én csak azt próbálom megérteni, hogy az agynak - amit most a mo­tor jelképez - a porlasztórésze ho­gyan működik. Ha ezt jól átlát­juk, akkor minden olyan problé­mát, amikor a motor porlasztóré­sze romlik el, meg fogunk tudni majd oldani. Ám a porlasztó is el­romolhat tizenkétféleképpen. Hogy az agy müyen módon rom­lik el, az agyi betegségek típusá­tól függő dolog lesz. Amihez ta­lán a mi eredményeink hozzájá­rulnak, az az: mi történik pon­tosan akkor, ha két, hálózatokat alkotó idegsejt egymás között kommunikál az érzékelőrend­szerben vagy a memóriafolyama­tok kialakulásánál.- Olvastam egyik tanulmányá­ban, hogy maga a tanulás folya­mata is változásokat okoz az idegsejtek kapcsolataiban. lói emlékszem?- A legszélesebb körben elfo­gadott, általános hipotézis, amit 1954-ben Donald Hebb pszicho­lógus állított fel, hogy a tanulás az nem más, mint amikor az idegsejtek közötti kapcsolatrend­szer fölerősödik. Ezt úgy kell el­képzelni, hogy ha én most itt megszólalok, azt önök hallják. De ha lennének olyan csatorná­im, amin keresztül külön beszél­nék önhöz, a fotós kollégájához, a családom többi tagjához, akkor mindenki annyira hallaná a han­gomat, amennyire én eloszta­nám a hangomat ezekben a csa­tornákban. Ha azt akarnám, hogy a gyerekem ne kiabáljon, akkor arra a csatornára adnék nagyobb hangerőt. Ha meg aka­rom változtatni, hogy én kinek beszélek, hogy milyen neuron (ideg) hálózatot akarok aktiválni, akkor azokat a szinapszisokat - idegsejtek közötti réseket - meg­erősítem azokon a csatornáimon, kiméneteimen, amelyeket befo­lyásolni akarok.- És akiktől ön tanult a legtöb­bet? Kik voltak a mesterei?- A magyar neurobiológiának egy nagyon meghatározó szemé­lyisége volt Szentágothai lános professzor, a tudományos akadé­mia egykori elnöke, aki az ötve­nes években Pécsett, majd Buda­pesten tevékenykedett. Neki volt egy jó pár nemzetközileg elis­mert, magas szinten jegyzett di­ákja, ma neves tudósok. Közülük az egyik, az én mesterem, Somo­gyi Péter, ő (Mordban egy MRC intézet igazgatója. Nála voltam 1992-től 1998-ig mint PhD-hall- gató és kutató.- Ki hívta haza?- Somogyi Péter első tanítvá­nya, Freund Tamás, az MTA Kí­sérleti Orvostudományi Intézeté­nek a mostam igazgatója, de ami­kor még engem 2000-ben ha­zacsábított, akkor még Vizi E. Szilveszter - az MTA mostani el­nöke - volt az igazgató, s Tamás az ő helyettese.- Az ösztöndíjat kiírók ellenőr­zik valami módon az eredmé­nyeit?- A kutatásfinanszírozás bi­zalmi alapon működik. Ha Ön nagyon jól tud festeni, s nekem ez tetszik, akkor fizetnék öt évig havonta egy bizonyos összeget, és semmi mást nem kell csinál­nia, mint festeni. És amit alko­tott, annak a hetven százalékát én kérem. Ha jót csinált, újabb öt évet szavazok meg. De ha nem fest egyetlen képet sem, akkor én nem tudom önt beperelni, de nem adok újabb lehetőséget. A tudomány is hasonlóan műkö­dik, csak az én mecénásaim az alapítványok. A Wellcome Trust például mintegy ötszázmillió fontot költ tudományfinanszíro­zásra, aminek a kilencvenöt szá­zaléka természetesen Nagy Bri­tanniában marad, de a maradék néhány százalék a világ tudósai­hoz, köztük a magyarokhoz ke­rül, beleértve engem is. Őket az érdekli, öt év alatt milyen ered­ményeket érek el.- Azé az eredmény, aki a pénzt adja?- Nem az alapítványé lesz, és nem is az Európai Közösségé. Ez megállapodás kérdése. Nagyon sokszor a tudományos ered­ményt publikációban közli a tu­dós, és a világon mindenki szá­mára szabadon hozzáférhető, mindenki olvashatja.- Bárki felhasználhatja saját ku­tatásaihoz?- Igen, mert ha én a szellemi szabadalmi jogomat le akarom védetni, ez a mi esetünkben raj­tam és az MTA-n múlik, akkor az körülbelül húszmillió forintba ke­rül. Na már most, nekem minden héten lenne két ötletem, amit le lehet védetni, csakhogy nincs senki, aki ezt finanszírozná.- Hány tudományos művet kö­zölt eddig?- Negyvenet- Más hobbija nincs is?- Egy évben kétszer elmegyek édesapámmal horgászni Bony­hádra, a Szecskába, de szeretek teniszezni és búvárkodni is.- És milyen zenét hallgat?- Az autóban Bikinit hallgat­tam, szeretem a magyar rock­zenét és a heavy métáit. De ha át akarom magam adni a zene- hallgatásnak, és van is rá időm, akkor általában operát hallgatok.- Gyakran van távol?- Volt, hogy egy hét alatt kör­bejártam a fél világot. Kedvenc városom Bonyhád és London...- Mi volt ott a legszokatlanabb?- A közlekedés.- Az emberek...?- Sokkal hidegebbek, mint mi, ami az én személyiségem­hez is jobban illik. Nyugodtab- bak. De a szabadságomat, nyara­lásomat gyakran Görögország­ban vagy Ausztriában töltöm.- Mennyi az az idő, mire az ön kutatásából gyógyszer születik?- Talán az epilepszia betegség megértéséhez az én kutatásom hozzájárul, de nemcsak az én eredményeimből lesz egy gyógy­szer, hanem száz másik kutató eredményével együttesen ala­kulhat ki egy új eljárás. Itthon is sikerült elérnem a teljes kutatói független­séget, s ez nagy szerepet játszott abban, hogy Kalifornia vagy Oxford he­lyett idehaza dolgozom.- Azokaf az eredményeket ki tudja levédetni?- Majd egy multimüliárdos gyógyszergyár, mert külön- külön egy tudósnak sincs erre lehetősége. Ezért ki esi az esélye, hogy én egy eladható szellemi terméket termeljek. De ha engem ez érde­kelne, akkor egy gyógyszergyárban dolgoznék.- Mennyit dolgo­zik naponta? Szellemi munkánál ne­héz ezt megha­tározni, mert sokszor el- alvás előtt is a mun­kámon gon­dolkodom, ez egy hu- szonnégy órás szakma, mint mondjuk az újságírás, vagy a többi szellemi mun­ka.- A családra marad ideje?- Van egy tizenöt éves fiam, egy tizenkét éves lányom. Min­dig szakítok rájuk időt. A fele­ségem Majosról származik, a Petőfi Sándor Evangélikus Gim­náziumban töltött középiskolai éveink alatt ismerkedtünk meg. Azóta együtt va­gyunk.- Mi a legfőbb vágya?- Díjakban, elismerésekben nem gondolkodom, a tudomá­nyos megismerés hajt NÉVJEGY Az 1968-as születésű Nusser Zoltán a bonyhádi 2. Számú Általános Iskolában kezdte ta­nulmányait, majd a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázi­umban érettségizett 1987-ben. Az Állatorvostudományi Egye­tem befejezése után az Oxfordi Hertford College doktoran­dusza. 1995-ben szerezte meg a Doctor of Philosophy (PhD) címet. Majd a Londoni Egye- - tem Gyógyszertani Tanszékén tanult idegélettant. 1998-tól Los Angelesben, a Kaliforniai Egyetem Neurológiai Tanszé­kén folytatta kutatásait Módy István professzornál. Megkap­ta a legjobb posztdoktorális kutató díjat. 2000-ben Ma­gyarországon megalapította az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében a Celluláris Idegélettan Laboratóriumot. 2002-ben megszerezte az MTA doktora címet, és ezzel az aka­démia legfiatalabb professzora lett. Ugyanebben az évben a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány 2002. évi Talentum Akadémiai Díjának nyertese. * * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents