Tolnai Népújság, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-28 / 73. szám
6 MAGYARORSZÁG Lerakták a 4-es metró alapkövét Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter volt kormányfő jelenlétében lerakták a 4-es metró alapkövét tegnap; az Etele téren megkezdődött az alagútfúró pajzs helyének kialakítása. A 312 milliárdos beruházás első szakasza 2009 végéig, készül el. A Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Küpper András megjegyezte: a következő négy évben hosz- szabb metrót építenének, mint Demszkyló év alatt. Jakab István beülne a bársonyszékbe vállalná az agrárminiszteri tárcát Jakab István. A Magosz elnöke egy kereskedelmi rádióban azt mondta, ha a gazdaszövetség testületéi felkérik, nem zárkózna el a kormányzati feladattól. A Fidesz agrárprogramja összhangban áll a Magoszéval. Orbán Viktor pedig többször hangoztatta, ha győznek, a gazdák jelölhetnek minisztert. Jakab néhány hete lapunknak azt mondta, nem a leendő miniszter személye, hanem a program a fontos. Romavoksokért kampányol a Fidesz nem romaügyi miniszterre van szükség, hanem arra, hogy az élet minden területén legyenek képviselőik „a legmagasabb államigazgatási, kormányzati szinten” - mondta tegnap Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. A Lun- go Drommal közösen segítenek abban, hogy ezt a munkát elvégezzék. Teleki László romaügyi államtitkár szerint „Orbán idejében nem volt több, mint két-három roma származású köztisztviselő a minisztériumokban”. @ további hírek: www.reggel.hu PANORÁMA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. MÁRCIUS 28., KEDD Átadták az M7-es új részét sztráda Kilenc hónapot késik a kőröshegyi völgyhíd átadása Az M7 autópálya balatoni szakasza # VESZPRÉM • Balatonfűzfő szakasz átadása a Köröshegyi-völgyhíd munkálatai miatt húzódik. 0 Keszthely «Tihany Balatonkeresztúr-Nagykanizsa Ordacsehi-Balatonkeresztiir Balatonszárszó-Ordacsehi Zamárdi-Balatonszárszó 36 km 26 km 20 km 14 km átadás: 2006. december átadva: 2006. március átadna: 2005. június átadás: 2006. december Gyurcsány 26 kilométert adott át a mozaikossá váló M7-es sztrádából Újabb huszonhat kilométerrel bővült a hazai autópályák hossza: az M7 Ordacsehi és Balatonkeresztúr közötti szakaszát tegnap helyezte forgalomba Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Füleki Tímea-Fónai Imre „Európában az utóbbi időszakban hazánk az az ország, ahol egy időben, azonos időtartamban a legtöbb autópálya épült” - büszkélkedett Gyurcsány Ferenc az M7-es autópálya Ordacsehi-Balatonkeresztúr közötti szakaszának tegnapi átadásán. A kormányfő kifejtette, hogy a sztrádák után a vasútfejlesztésen és a „virtuális közlekedésen” a sor, utalva a szélessávú internet fejlesztésére. Az M7-es tegnap átadott 26 kilométeres szakasza 62,3 milliárd forintból készült el. Április közepére kellett volna elkészülnie, ám a választások közeledtével előrébb jött a ceremónia időpontja is. Az országban elsőként itt alkalmazták a francia töltésalapozást, melyet a Nagyberek puha, tőzeges, ingoványos talaja indokolt. A gazdag élővilágú területen háromszáz méternél hosszabb ökológiai átjárót építettek. Kilenc aluljáró, 19 felüljáró és 29 híd épült meg. Az új szakaszon azonban nem készült el a kaposvári út lekötése a hetes főútra Fonyódnál, amely egyben a város jó részét elkerülő autópálya-lehajtási lehetőség is lesz. 2007. májusig kell még várni erre, nem tudták vállalni ugyanis ezen a részen a gyorsabb technológiával járó többletkiadást. Fonyód önkormányzata az őt ért erkölcsi és anyagi kárt rótta fel a késlekedés miatt. Miseta István polgármester beszámolt árról: kérik, hogy a kötelező kátyúzáson túl a felelősök vállalják fel a munkagépek által használt valamennyi út teljes helyreállítását. Kérdéses azonban, hogy mennyiben jelent megoldást az M7-es új szakasza az érintett településeken lakóknak. Hol aláírásgyűjtéssel, hol forgalomlassító demonstrációval tiltakoztak az elviselhetetlen kamionforgalom miatt. Balatonbogláron már a tavaly átadott szakaszt is megváltásként várták, hiszen korábban azt a ígéretet kapták: az átadáskor kitiltják a 7,5 tonna feletti járműveket a régi hetes főútról. Ez mégsem történt meg, ahogy a tegnap átadott pálya térségében sem. Legalább kilenc hónapot csúszik a kőröshegyi völgyhíd építése Zamárdi és Balatonszárszó között. Néhány hete ismerték el az illetékesek: nem tartható az eredeti, 2006. novemberi átadási határidő. Az építkezésen dolgozó munkások szerint megsüllyedtek a hatalmas hídpillé- rek, sőt arról is lehetett hallani, hogy nem érne pontosan össze a két oldalról építeni kezdett útpálya. A csaknem két kilométer hosszú, nyolcvan méter magas viadukt Közép-Európa legnagyobb ilyen építménye lesz. Az M7 következő részének, a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa 36 kilométeres szakaszának a közelmúltban zárult a közbeszerzése, ez a pályaszakasz a tervek szerint jövőre kész lesz. Megállapodtak a partok a viták időpontjairól Április 5-én 19.00 órától kerül sor Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor, április ó-án pedig ugyancsak 19.00 órától a négy parlamenti párt miniszterelnök-jelöltjeinek vitájára - állapodtak meg tegnap Budapesten a parlamenti pártok képviselői. A vitákat tévéstúdióban, közönség nélkül, 90 percesre tervezik, a jelöltek pulpitus mögött állva vitatkoznak egymással, egyben felkérik az országos televíziókat - MTV, Duna Tv, RTL Klub, TV2 -, hogy élőben közvetítsék a vitákat - jelentette ki Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a többi párt képviselőinek jelenlétében az egyeztetés után. A vitapartnerek semmilyen segédeszközt sem használhatnak. Abban nem ■ Április 5-én Orbán és Gyurcsány, 6-án a négy parlamenti párt miniszterelnök-jelöltje vitázik. sikerült megállapodniuk a parlamenti erőknek, hogy a vitát szakértők is végigkísérjék és ellenőrizzék az elhangzottakat. A szocialista politikus - a többi párt képviselőjével egyetértésben - úgy nyilatkozott, nem lát olyan veszélyt, ami meghiúsítaná a vitákat. A két vitát egy moderátor vezetné. Elképzelhető, hogy a Gyurcsány-Orbán vitát más moderátor vezetné, mint a miniszterelnök-jelöltek eszmecseréjét, de neveket Gál J. Zoltán nem említett, mivel konkrét személyekről még nem született megállapodás. Néhány nyitott kérdésről még egyeztetést folytatnak a pártok a vitákkal kapcsolatban. „Megmutattuk, hogy a megegyezésre is képesek vagyunk, megtaláltuk a közös nevezőt” - mondta Deutsch-Für Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője. Horn Gábor, az SZDSZ kampányfőnöke úgy fogalmazott, fontosnak tartják, hogy létrejött a négy párt miniszterelnök-jelöltjeinek vitája, emellett helyénvalónak nevezte, hogy a két nagy párt miniszterelnök-jelöltje külön is vitázik egymással. Az MDF-et képviselő Hock Zoltán alelnök szerint pártja az április 6-ai vitát tekinti minisz- terelnök-jelölti vitának, míg Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor televíziós szereplését a jelenlegi és a volt miniszterelnök eszmecseréjének. ■ É. S. Rácz és Mikola a potyautasokat beterelné a rendszerbe egészségügy A szabad demokraták gyökeres átalakítást, a demokrata fórum vizitdíjat szeretne a hálapénz helyett Egészségügyi kerékasztalnak is fel lehetett fogni a tegnapi találkozót, amelyet Budapesten rendezett az Egészségügyi Menedzserképző Központ. A szervezők a négy parlamenti párt egészségpolitikusait hívták meg szakmai vitára. Az MSZP-t Rácz Jenő egészségügyi miniszter, az SZDSZ-t Molnár Lajos, a liberális párt egészségügyi programjának kidolgozója, a Fideszt Mikola István miniszterelnökhelyettes-je- lölt, az MDF-et pedig Pusztai Erzsébet, a szaktárca volt politikai államtitkára képviselte. Az MDF elképzelései szerint hazánk gyógyító-rehabilitációs központtá válhatna, amihez többek között a határon túli egészségbiztosítókkal kellene tárgyalásokat kezdeményezni. A kisebbik ellenzéki párt a hálapénz helyett vizitdíjat vezetne be. Mikola István arról beszélt, hogy a Fidesz regionális ellátó központokat hozna létre, és megszüntet1 né az intézményekben működő párhuzamosságokat. Elzárkóznak a gyógyszerpiac liberalizációjától, a gyógyszergyártókkal 5 évre szóló megállapodást kötnének, az amortizációt pedig egészségügyi fejlesztési alap létrehozásával pótolnák. Rácz Jenő kiemelte: az elmúlt 4 évben 650 milliárddal fordítottak többet gyógyszertámogatásra, s jelentős fejlesztés figyelhe1 tő meg az egészségügyi dolgoMolnár (balról jobbra), Pusztai, Rácz és Mikola szakmai kerekasztala zók bérezésében is. A 10 újonnan csatlakozott ország között hazánk az egészségügyi bérek rangsorában a tizedikről a negyedik helyre került. A szakminiszter szólt a 23 egészségügyi lépésről, melynek csaknem 200 milliárd forintos kerete van. Az utolsóként felszólaló Molnár Lajos szerint az elmúlt évek bizonyítják, hogy a jelenlegi rendszert nem toldozgatni-foltozgat- ni, hanem teljesen átalakítani kell. A beforgatott pénzt nem lehet hatékonyan felhasználni, ezért szükség van a magántőke bevonására, és az elszámoltatható több-biztosítós rendszer létrehozására. Amíg csak állami biztosító van, addig sem a pénzfelhasználást, sem a hatékonyságot senkin nem lehet számon kérni. Az ezután következő kérdés-válaszokból kiderült: Mikola István és Rácz Jenő értett egyet a legtöbb kérdésben. A Fidesz és az MSZP is elsősorban a járulék- bevételekből teremtene új forrásokat az egészségügyben. A szocialisták szerint 300 ezer „potyautas” nem fizet járulékot. Őket vagy „beterelnék” a rendszerbe, vagy előre kötött megállapodás alapján készpénzben fizetnének az ellátásáért. A Fidesz szerint is „rendet kell csinálni” a közteherviselésben, elfogadhatatlan ugyanis, hogy milliók minimálbér után fizetnek járulékot. ■ Dreissiger Ágnes < 4 4
