Tolnai Népújság, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-22 / 68. szám

4 AL M ANACH 2006 — 82 NAGYVE JKE tolnai népújság 200& március 22., szerda EZ TÖRTÉNT NAGYVEJKÉN Komoly támogatást ad az önkormányzat a diákoknak Az önkormányzat az iskolá­sokat ingyenétkeztetéssel, tankönyvvel, utazási hozzá­járulással segíti. A támoga­tás egy évben összesen, ta­nulónként a 61 800 forintot is elérheti. Korábban sokszor volt rá példa, hogy a szülők nem tudták ezeket a számlá­kat kifizetni. Tíz éve vezetékes víz és gáz is van a faluban- 1996 óta gáz is van a falu­ban, aminek a bevezetése nagy feladat volt egy ilyen kis község számára - mondta el Lovász Gáspár polgármes­ter. Az önkormányzat segít­ségével fizették be a háztu­lajdonosok a díj felét, hogy mindenhol meglegyen a kel­lő komfort. - Most már kábel­tévé, telefon is van szinte minden lakásban, az ilyesfé­le infrastruktúra már het- ven-nyolcvan százalékban kiépült a faluban, de ez nem jelenti azt, hogy nincs még tennivalónk - tette hozzá a falu első embere. A TELEPÜLÉS Lélekszám: 208 Iskolások száma: 25 óvodás korú: 1 három év alatti: 4 nyugdíjas: 60 rokkantnyugdíjas: 24 ERRŐL BESZÉL A FALU Az unalmas hétköznapokat kellemesebbé teszik az aktív nagyvejkei lakók, különböző rendezvényeket szerveznek. A többi ember pedig szívesen részt vesz az ünnepségeken. A legaktívabbak a helyi Vöröske­reszt tagjai. Nem hagyják ma­gukra az egyedülállókat sem, akik sokan vannak a faluban, és ilyenkor jól érezhetik magu­kat. A karácsonyi ünnepségen nagyon meghatódtak az embe­rek, amikor Sánta Árpádné f& szervező, a Vöröskereszt veze­tője záróbeszédet akart mon­dani. Az asszony annyira elér- zékenyült, hogy könnyeivel küszködött, s egy hang sem jött ki a torkán. Az együttérző közönség tapssal oldotta fel a feszültséget. Vejkén sem állt meg az idő fejlődés A fiatalok interneteznek, az idősek könyveket olvasnak Horn Ádám (balról) könyveket kölcsönöz Kásler Balázs könyvtárostól. Nagyvejkén sokan járnak a bibliotékába olvasni és internetezni Nagyvejkén nem állt meg az élet, legfeljebb egy ki­csit lassabban folyik, mint a városokban. A falu fia­taljai még internetezhet- nek is a teleházban, de a többségnek, az idősebb korosztálynak az olvasás jelenti a lehetőséget az in­formációszerzésre és a ki- kapcsolódásra. Sűrűn, nagy pelyhekben hullott a hó Nagyvejkén március tizen­negyedikén. Szabó Lászlóné épp a járdát söpörte, igyekezett megtisztítani az utat a kaputól a házikó bejáratáig. Beszélge­tésbe elegyedtünk, behívott ma­gához. Egyedül él egy hosszú parasztházban, a nemrég felújí­tott buszmegállóval szemben. Konyhájában egy régi sparhelt pislákolt, hellyel kínált.- Régen nagyon szép volt ez a kis falu - folytatta a beszélgetést, amit a kapuban kezdtünk - mos­tanra már nagyon kicserélődött itt a nép, az idősek kihalnak. Mint elmondta, ő maga székely származású, mint a falu nyolc­van százaléka. Felidézte, müyen jó volt fiatal korában a közösség, ami azonban szerinte ma már nincsen meg: - Annak idején még összementünk a jóbará­tokkal, szomszédokkal, komák­kal, és jókat beszélgettünk, ma már nem törődnek az emberek egymással, nincs összetartás, nem segítenek egymáson, a té­vé elvesz minden időt. - Ma már másként működik minden - fo­gott újra bele az idős asszony - a fiatalok állandóan idegesek, mert folyamatosan megszűn­nek a munkahelyek. A faluban tíz általános isko­lás korú gyermek él, akik Aparhantra járnak át iskolába. Középiskolás diákja tizenkettő van a településnek. Egy egyete­mista és két főiskolai hallgató is Nagyvejkére jön haza a szün­időben. Lovász Gáspár, pol­gármester szerint vészesen öregszik a település. - Szám­szerűit hatvan nyugdíjas van, de ha ehhez hozzáadjuk a hu­szonnégy rokkantnyugdíjast, akkor a 208 lelket számláló községünknek szinte a fele nyugdíjas, köztük én is - mond­ta a település első embere. A faluban egy bolt és egy kocsmahivatal, egy könyvtár és egy teleház szolgálja ki a lako­sok igényeit. A könyvtár épp nyitva volt, amikor arra jár­tunk. Itt mindig lehet könyvet kölcsönözni, csak szólni kell Kásler Balázs könyvtárosnak, aki szakmáját tekintve egyéb­ként magasépítő technikus. Megjegyezte, a bibliotékába szinte az egész falu jár könyve­ket kölcsönözni, unalom ellen használják az irodalmat. A könyvtáros hozzátette, kevesen vannak fiatalok a faluban, de az a tizenöt mindennap találkozik. Ő maga jelentkezett egy tanfo­lyamra, a számítástechnikával akar foglalkozni a jövőben. A néhány hónapja nyílt teleház jó gyakorlat számára. A helyi fia­talok négy számítógépen heten­te kétszer ismerkedhetnek az internethasználat és a gépkeze­lés alapjaival. A fiatalok sokszor buliznak a sportöltözőben. Ezt pénz hiá­nyában úgy építettek fel, hogy társadalmi munkát vállalt a fa­lu apraja-nagyja. Lovász Gáspár polgármester elmondta, egy je­lenleg Kaposváron élő, Nagy- vejkéről elszármazott vállalko­zó mintegy hatszázezer forint értékben felújította az öltözőt, úgy, hogy a falutól semmit sem kért érte. Jelenleg ebben az épületben zajlanak a falu társa­sági, közéleti eseményei. A fia­talok elkérik, ha bulizni, ünne­pelni akarnak, de itt tartják a közös karácsonyi, anyák napi ünnepélyt, és az idősek napját is itt ünnepli közösen a falu. A Vöröskereszt rendszeresen szervez programokat Sánta Arpádné a helyi Vörös- kereszt titkára, aki Závodról érkezett a faluba húsz évvel ez­előtt, alakította meg újra a községben a helyi Vöröskeresz­tet. A falu egyhatoda, har­minchét tagot számlál jelenleg, férfiak, nők, fiatalok és öregek is tagjai a szerezetnek. - Mi­vel pici a falu, sokan leírják, hogy nem történik itt semmi, de ők a maguk módján meg mozgatják a helybélieket - mondta. Hozzátette, a karácso­nyi ünnepségre a legbüszkéb­bek, ilyenkor az egyedülállók, akik sokan vannak a faluban, is tudnak ünnepelni. m N Sánta Árpádné Több új házat is építettek az elmúlt években a kistelepülésen Lovász Gáspár tizenhat éve pol­gármester a faluban. Ügyfélfoga­dási időn kívül még otthon is mindenkinek a rendelkezésére áll, nyugdíjas, így ráér a falu la­kóinak gondjaival törődni. Úgy tudja, hogy a harmincas években több mint hatszáz lelket számlál­tak a településen, most már a la­kosság száma ennek csupán egyharmada. Biztatónak tartja azonban, hogy mostanában há­rom-négy új ház is épült, igaz külföldiek építkeztek, illetve vet­tek meg néhány épületet, amit aztán felújítottak. Majd minden házban van vezetékes víz, gáz és telefon is. A polgármester szerint azért jöttek a külhoniak, mert itt tudnak pihenni, csendes a falu. Van, aki hat hónapig Nagyvejkén lakik, fél évig Spanyolországban. Mint elmondta, ezeknek a ven­dégeknek a zöme nyugdíjas, akik az adójukon felül is támo­gatják a települést. Jelenleg a templomtorony­ra akarnak egy órát szereltet­ni. Lovász Gáspár pol­gármester FONTOS IDŐPONTOK Lovász Gáspár polgármester ked­den és csütörtökön 8 órától 12 óráig, dr. Nagy Gyöngyi jegyző kedden 8 órától 12 óráig, Kozma Péter falugazdász csütörtökön’8 órától 10 óráig, míg dr. Schmidt Pál körzeti orvos csütörtökön 11 órától 13 óráig tart fogadóórát Nagyvejkén. A teleház hivatalos nyitva tartása: csütörtökön 16 órától 18 óráig és szombaton 14 órától 20 óráig. Az összeállítást Rácz Tibor írta, a fo­tókat Bakó Jenő készítette. Az oldal a helyi és a Tolna megyei önkor­mányzat támogatásával jelent meg. RECEPT Gombával töltött sonka, ahogy Szőts Imréné készíti Szőts Imréné, Zsuzsanna a szü­lőktől örökölte a gombával töltött sonka receptjét. A 40 deka meg­tisztított gombát cikkekre vágja és 5 deka vajban sóval, borssal ízesítve megpárolja. Nyolc gép­sonkaszeletet ezzel a töltelékkel megtölt, összegöngyöli őket, mint egy palacsintát, majd tűzál­ló tálba egymás mellé fekteti. A gomba levébe tesz 5 deka vajat, 1 kanál paradicsompürét, egy kis reszelt vöröshagymát, egy kevés sót, és alaposan összefor­ralja. A tűzről levéve tejföllel gazdagítja, a megtöltött sonka­göngyölegekre önti, és az egé­Szóts Imréné szét reszelt sajttal meghinti. Csak annyi időre teszi a sütőbe, hogy a sajt a tetején megolvad­jon, de ne piruljon. A jövő számára őrzi a művészetet fafaragó Beréti István kiállításra, vásárokra is készít szobrokat Télidőben Beréti István fafara­gómester beül a műhelybe, té­vézik, s közben farag. Sokszor előfordul, hogy este tízig dol­goznak feleségével. Beréti Istvánnénak egy szövőszéke van a kis helyiségben, tudását Lőrincz Aladárnétól - egy majosi szövőasszony, aki a nép­művészet mestere címet viseli - szerezte.- Nincs utánpótlás -.panasz­kodik a fafaragó, a fiatalság ne­héz helyzetben van, nincsenek mesterek, akik felkutatnák, és kitanítanák a tehetségeket. Mint elmondta, most a nyugdí­Beréti István fafaragó ját egészíti ki a faragásból, a népművészeti vásárokban adja el műveit. Két irányt követ, az egyik a székely, egyszerű pa­raszti élet megmintázása, a má­sik a honfoglalás kori magyar élet ábrázolása. Egy szobrot mutat, rovásírás­sal van alá írva, hogy mit ábrá­zol: egy sámándobost. A fővá­rosban egy népművészeti talál­kozón kapta a mintát a rovás­íráshoz. Úgy véli, ennek meg kell maradnia a jövő számára. Szeretné ő is továbbadni a tu­dását, míg egészséges. Re­ménykedik abban, hogy az unokája is megtanulja a fafara­gás művészetét. Nemrég volt fafaragó konferencián is, mivel a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja. Szekszárd kör­nyékén is vezetett egyhetes fa­faragó táborokat, de úgy ta­pasztalta, a mai fiataloknak már nincs energiájuk a népmű­vészet tanulására. Szerinte azért, mert a megélhetéssel kell törődniük, és ez a feladat felemészti minden szabadide­jüket és energiájukat. Hoz­zátette, addig míg nyugdíjas nem lett, ő is kevesebbet foglalkozott a fafaragással.

Next

/
Thumbnails
Contents