Tolnai Népújság, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-17 / 64. szám

2006. MÁRCIUS 17., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 8 5 érvek Sok a pénz a világban, amely befektetési lehetőséget keres. Járai Zsigmond szerint négy év alatt hatot csúsztunk vissza. A bankelnököt nem zavarja, hogy mit mondanak a politikusok JÁRAI: SZÍVROHAM ELŐTT A GAZDASÁG Az emberek nem tudják, milyen veszélyes az ela­dósodás. A pártok a vá­lasztási kampányban nem beszélnek megszorí­tó intézkedésekről, ígére­teik inkább az állami ki­adások növekedését cé­lozzák. A halogatás nem­csak a gazdasági növeke­dés lassulását eredmé­nyezheti. Erről is beszélt munkatársunknak Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, amikor Szekszárdon járt. Lengyel János- A magyar gazdaság infark­tusközeli állapotban van. Ezt a mondatot önnek tulajdonítják. Valóban ilyen nagy a gond?- A helyzet komoly. Az állam- háztartás tarthatatlan állapota fenyegető veszélyt jelent a ma­gyar gazdaságra. Ebből követ­kezik a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg nagy hiánya is. Sok hitelt kell felvenni, s ezért gyorsan növekszik az államadó- ság. Ezeknek a kedvezőtlen ha­tásai jelentkeznek a magyar gazdaságban. Az viszont jó hír, hogy az idén nem látunk olyan más feszültségeket a gazdaság­ban, amelyek rossz irányban befolyásolnák az inflációt.- Mit hoz az eladósodás?- Késik az euró bevezetése. Lényegében négy év alatt hat évet csúsztunk vissza, s igen tá­vol vagyunk a követelmények teljesítésétől. Ennek a gazda­ságpolitikának az a következ­ménye, hogy magasak a kama­tok, magasak az adók és ala­csony a foglalkoztatás. Ez ném segíti a gazdaság versenyképes­ségét. Hosszabb távon vélemé­nyem szerint évente 2 százalék­kal lesz lassúbb a növekedés üteme a lehetségesnél. Ezzel hazánk fokozatosan lemarad.- Mit kellene tenni ez ellen?- Régóta mondjuk: jelentős át­alakításra van szükség. Az ál­lamháztartás azért neuralgikus pont, mert nemcsak a hiánya, a kiadásai is indokolatlanul na­gyok, miközben az adók maga­sak. Tudomásul kell venni: az átalakításra akkor is szükség van, ha az átmenetileg társadal­mi feszültségeket okoz.- Megszorító csomaggal egyetlen párt sem rukkol elő egy választási kampányban...- Mégis meg kell tenni a legfáj­dalmasabbat. Hogy ki teszi meg, azt nem tudom. Bízom benne, hogy az új kormány - bármilyen színű is lesz - a tettek mezejére lép. Ehhez a munkához már ré­gen hozzá kellett volna kezdeni. Éveket késtünk. A halogatás sokba került a gazdaságnak és az adófizetőknek is. Még mindig valamiféle kényszerre várunk...- Mi lehet ez a kényszer, a vi­lággazdasági hatás vagy vala­mi más?- A világban sok a szabad pénz, amely befektetési lehető­ségeket keres. Emiatt a gazda­ságpolitikától függetlenül is szí­vesen adnak kölcsönt. Az igaz, hogy tőlünk ezért legalább het­ven százalékkal magasabb ka­matot kérnek, mint másoktól. De lehet, hogy megváltozik a vi­lággazdasági környezet. Mene­kül a forró tőke. A másik kény­szerítő erő a belső nyomás le­hetne. A lakosság azonban nem nagyon érti, hogy milyen rosz- szat tesz egy gazdaságnak az adósság növekedése, a nagy hi­ány. A jövő generációját terhel­jük, mert a hitelt nekik kell visszafizetni. A magyar állam évente mintegy 250 milliárd fo­rinttal többet költ kamatra, mint amennyit ugyanekkora adósság esetén fizetni kellene egy jobb államháztartási hely­zetben. Tény, hogy az európai uniós nyomás eddig nem érte el a célját. Ha majd nem kapjuk meg a várt támogatásokat, ak­kor lépni kell. Mi vagyunk az egyik legfegyelmezetlenebb tagállam, s legrosszabbul ál­lunk az euró bevezetésének kö­vetelményeit tekintve is. Három év óta egyetlen egyszer sem tar­tottuk be a konvergencia-prog­ramban megfogalmazott kötele­zettségeket. Ha a piac kénysze­rít bennünket az alkalmazko­dásra, az lesz a legrosszabb. A hitelminősítők figyelmeztetései arra utalnak: a pénzpiac sze­replői aggodalommal nézik, mi történik nálunk. Csak remél­hetjük, hogy kapunk még időt az államháztartás rendbetételé­re. Ha nem, akkor ez a gazdasá­gi növekedés visszaesésével, a forint esetleges leértékelésével és az infláció növekedésével járhat.- A gazdasági növekedés mindezek ellenére tény...- Az elmúlt időszakban első­sorban az államháztartás kiadá­sai gerjesztették a gazdasági nö­vekedést A béremelések keres­letet teremtettek a piacon, és ez gyorsabb növekedést eredmé­nyezett. Tavaly és az idén az ál­lamháztartás beruházásai érték el ugyanezt a hatást, de ezek fő­leg hitelből valósulnak meg. Ezt a pénzt vissza kell fizetni, és ak­kor jön a gond. Hitelből nem le­het finanszírozni a gazdasági növekedést. Ennél is rosszabb, ha egyfajta forintárfolyam-igazo­dáson keresztül valósulna meg a konszolidáció. Ez még nagyobb növekedési áldozatokkal járna.- Kormánypárti politikusok megrótták, mert bankelnök­ként politizál...- A választások közeledtével a felfokozott politikai légkörben ez természetes dolog, de nem tartom helyesnek. A nemzeti nem is értik miről van szó. Nem lehetne közérthetőbben elmondani, mi a helyzet?- Az ország pénzügyeiről va­lóban nehéz úgy beszélni, hogy megértsék azt az egyszerű em­berek. Pedig hát ők mégis töb­ben vannak, mint a politikusok. A mi dolgunk, hogy megértse­nek bennünket. Nagyon sok üzenet szól a lakossághoz. Azt már talán értik: gyorsan változ­tatni kell a gazdaságpolitikán. Azt is tudják, rossz az eladóso­dás, főleg a devizahitelek koc­kázatosak. Az elmúlt 3-4 évben felgyorsult a lakosság eladóso­dása is, sok a kockázatos hitel. Sokan nem mérik fel helyesen, mekkora terhet tudnak vállalni. Ez a családok helyzetének meg­rendülése mellett az egész gaz­daság pénzügyi helyzetét is kockáztatja. Jó, ha az emberek szeretnek vásárolni, ha fogyasz­tanak, de ezzel is óvatosan kell bánni. Még nem elég fejlett a bankpiac, ezért is magasak a kamatok. Tehát a bankszektor­nak sem árt az óvatosság.- Mi lesz a választások után? Elég stabil a forint? Sokan fél­tik a kis megtakarításaikat.- Nagy veszély, hogy véget ér a hitelbőséget hozó aranykor­szak, és a befektetők biztonsá­gosabb helyekre viszik a pén­züket. Ma a magyar az egyik legsérülékenyebb gazdaság, ha innen kiviszik a pénzüket, az komoly gondokat okozhat. Ezért kell a rendrakás, de a po­litikusok nem készítik fel a la­kosságot sem a változtatásra, sem azok hatására. Az eddigi tervekből egy szó sem olvasha­tó erről és a költségvetésben sincsenek erre utaló elemek.- Mennyi ideje van az új kor­mánynak, hogy megtegye a szükséges lépéseket?- A piac talán ad valamennyi türelmi időt, de sokat nem. Ne­héz jósolni. A sérülékenység bár­melyik pillanatban boruláshoz vezethet. így rajtunk kívülálló okoktól függ a sor­sunk. Elég, ha felrobban egy olajfinomító, és a világ pénzügyi helyzete megváltozik. Bármi tör­ténhet a külgazdaságban, amely a befektetők elszállingózását eredményezi. A világ jelenlegi pénzügyi helyzete nem marad­hat fenn sokáig. Hogy ez mikor és milyen változásokat eredmé­nyez, azt senki sem tudja meg­mondani.- Az euró bevezetése lehet az igazi gyógyszer a bajainkra?- A közös pénz nagyon jót ten­ne a magyar gazdaságnak és a polgároknak is. A nagy térség erős pénze stabilizálná a gazda­ságot. De erre fel kell készülni mindenkinek. Ma nagyon távol vagyunk a követelmények telje­sítésétől. Minél később vezetjük be az eurót, annál lassúbb lesz a gazdasági növekedés az elkövet­kezendő években. Arra számí­tok, ha nem lesz jelentős a költ­ségvetési konszolidáció, akkor csökken a gazdasági növeke­dés, s egyre távolabb ke­rülünk a felzárkózó országoktól. A piac most 2013-2015 körüli beveze­téssel számol. Ebben az ügy­ben sem cél­szerű jósolni, az biztos, hogy 2010-re nem lesz eurónk. Ha nem lépünk időben, magunk értékeljük le a forintot. Akik hitelre vásárolnak, azoknak különösen óvatosnak kell lenniük, mert nagy a fenyegetettségük 15 bank feladata, hogy igazat mondjon a gazdaság helyzeté­ről, függetlenül a politikai szán­déktól. Nem is értem a kritiká­kat, mert az, hogy az államház­tartásnak mekkora a deficitje, az nem politikai kérdés, az egy szám. Nem szabad trükközni, a mi kötelességünk, hogy a va­lóságos helyzetet mutas­suk be. Hogy erre a poli­tikusok hogyan rea­gálnak, az nem za­var.- Az embe­rek csak kap­kodják a fejü­Kecskemét tehetségek Megkezdődtek a Szent-Györgyi Albert- középiskolában a kollégiumi napok. A közel egy hónapos ren­dezvénysorozat keretében Ki mit tud?-ot is rendeztek. Versmondás, jelenet, ének és tánc kategóriákban léptek fel a tehetséges diákok. HÍREK a régióból BabÓCSa munkahelyek Egy si­keres pályázatnak köszönhető­en negyven ember dolgozhat tegnaptól a Rinyán; a Dél-Du­nántúli Vízügyi Igazgatóság medertisztítást és tereprende­zést bízott rájuk. Babócsán 17, Háromfán 10, Lábodon 6, Gör­getegen 3, Rinyaszentkirályon pedig 4 embert vettek fól a hét hónapig tartó munkára. Balatonaliga parttalanul Akár a Parlament előtt is demonst­rálnak, ha a velük való egyez­tetés nélkül privatizálják a Club Aligát - helyezték kilá­tásba a Balatonaliga Üdülőkö­zössége Egyesület közgyűlé­sén. Megengedhetetlen - véli az egyesület -, hogy a privati­zációval esetleg kisajátítsák az eddig bárki számára megköze­líthető tópartot. Csurgó modell Az országban az elsők között indították Csur­gón a biztos kezek programot. A kistérség pedagógusai, csa­ládsegítő szakemberei és civil szervezetek fogtak össze, hogy felkarolják a hátrányos helyze- "tű kisgyerekeket és családokat. A modellt ma már országos há­lózattá igyekszik kiterjeszteni az esélyegyenlőségi tárca. Hercegszántó védőkörzet Újabb bácskai település, ezúttal Hercegszántó került zárlat alá. Kedden rendelték el a három kilométeres védőkörzet kialakí­tását a déli határtelepülésen egy ott talált hattyútetem miatt. A községben és a hozzá tartozó Budzsakon, valamint Karapan- csán szűrővizsgálatokat végez­nek. Rendőri ellenőrzésre is számíthatnak az utazók. Kéthely OTTHONOSAN Százhúsz személyes szociális intéz­ményt alakítanak ki Kéthelyen az értelmi fogyatékosok ottho­naként. Az európai uniós szín­vonalú otthon több mint egy- milliárd forintba kerül. Gilikter Gabriella, az intéz­mény igazgatója elmondta: je­lenleg az értelmi fogyatékosok otthona Kéthely mellett van egy régi kastélyépületben. Pécs bunker Az előírt ütemben zajlik az onkoterápiás besugár­zó bunker építése a Pécsi Tudo­mányegyetemen. Dr. Esik Olga intézetvezető professzor abban bízik, hogy nyárra elkészül a több mint egy méter falvastag­ságú „labirintus”. A dél-dunán­túli régióban évi hétezer új, rosszindulatú daganatos meg­betegedést regisztrálnak. A be­tegek többsége nem nélkülöz­heti a kor követelményeinek megfelelő sugárterápiás ellátást. Sellye PLATO Baranyából Sellye térsége kapcsolódik be a gaz­dasági tárca Plato Magyaror­szág programjába. A Plato első­sorban a kis- és középvállalko­zásokra összpontosít, ahol a vezető nagyvállalkozások meg­bízottai, az úgynevezett „ke­resztapák”, lehetőség szerint kétéves perióduson keresztül kötelezettséget vállalnak arra, hogy havi rendszerességgel segítik, tanácsokkal látják el a programban résztvevőket. i

Next

/
Thumbnails
Contents