Tolnai Népújság, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-15 / 63. szám
2006. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG A NAP TÉMÁJA 5 Ezüstök a Brill-Marketnek DESTiLLATA Ismét éremesőt hozott a verseny a harci kft.-nek Nagy Attila tulajdonos Harcon, a Brill-Market Kft. pálinkafőzdéjében az érmekkel és az elismerő oklevéllel Kinek a barack, kinek a törköly, a lényeg, hogy cukor nélkül Hazánk legkülönlegesebb és egyben legfelejthetetlenebb itala a pálinka, amely a paprikához hasonlóan hungarikumnak számít. Egyes néprajzkutatók már ötszázéves múltat tulajdonítanak a gasztronómiában és a társaséletben szinte már nélkülözhetetlen nedűnek. Sokak szerint már a művészettel egyenlő' a pálinkafőzés mestersége, ám nem szabad elfeledni, hogy az igazi pálinka gyümölcsből készül, mégpedig az egészségesebbekből, és nem szabad hozzáadni semmiféle kiegészítőt, legyen az akár alkohol, vagy cukor. Az érett gyümölcsöt egy rézből készült kisüstön, kétszeres finomítással kell lepárolni a megerjesztett gyümölcsöket. A párlás során nyert alapanyagot, félkész terméket, illetve annak néhány fajtáját eper- vagy fahordóban kell érlelni. Az ízletes ital készülhet többféle gyümölcsből, így cseresznyéből, barackból, szilvából. Van aki a vegyes, illetve a törkölypálinkára esküszik. ■ R. T. A kontinens legnagyobb]'ának számító bécsi verseny után Graz, a Várhegy adott otthont az évente megrendezett Destillata Európai pálinka és párlat versenynek, illetve a gálával egybekötött eredmény- hirdetésnek. Ezen a nemzetközi megmérettetésen ismét indult a harci székhelyű Brill- Market Kft. Nagy Attila és Krizl Edit tulajdonosok - akárcsak korábban - ez alkalommal is saját előállítású termékekkel, azaz pálinkákkal neveztek az erőpróbára. Idén egyébként nyolc országból ösz- szesen ezerháromszáz terméket tekinthetett meg és ízlelhetett meg a szakmai zsűri. A verseny szigorúságát az is mutatja, hogy most összesen csak 149 aranyérem született, ezt a minősítést a benevezett termékek mindössze 11 százaléka _ kapta meg. Idén Bécsben | egyébként kilenc magyar cég | indult, a hazai versenyzők f összesen 40 érmet szereztek. ? •c A jeles szakemberekből álló s bírálóbizottság gondos döntés után négy ezüst és egy bronzérmet ítélt a Brill-Market Kft.- nek. Ez azért dicséretet érdemlő eredmény, mert a tavalyi esztendőben a gyümölcs alapanyagok minőségét minden hozzáértő szakember szerénynek tartotta. A Brill-Market Kft. díjnyertes termékei: ezüstérmes lett a meggypálinka, a chardanny törkölypálinka, az őszibarack pálinka, a cabernet franc barique törkölypálinka, bronzérmes pedig a sárgabarack pálinka. Ezek a termékek nemcsak az ilyen és ehhez hasonló, színvonalas versenyken kóstolhatok meg és szerezhetők be, hanem Tolna ' megyében Harcon is, a Brill-Market Kft. pálinkafőzdéjében, a Siófoki u. 21. szám alatt (telefon: 74/437-123, illetve mobil: 06/30/9691-352). Az érdeklődők előzetes bejelentkezés esetén üzemlátogatáson és kóstolón is résztve- hetnek. Újdonság, hogy március 30-án adják át a Brill- Market Kft. új pálinka pincéjét. Ez a létesítmény nemcsak tárolásra alkalmas, hanem bemutató pinceként is szolgál, újabb élményt nyújtva a látogatóknak. ▲ A pálinkafőzés kis ábécéje a szilvacefrétől a sárkányig A különböző gyümölcsökből készült alapanyag neve cefre, amely csóré, cibere, moslék, csömöge, dara, keverés, kugyi seprőcefre, szilvacefre változatokban is előfordul az ország különböző részein. Bácskában zumicskuló segítségével zúzzák össze a cefrének szánt gyümölcsöt. A kifőzött cefre neve moslék, moszt, Erdélyben bráha, amelyet az állatok etetésére is használtak a trágyázás mellett. A pálinkafőzés nem hivatalos, népi gyakorlata az egész nyelvterületen ismert és napjainkig gyakorolt tevékenység. Történeti emlékei biztosan nyomon követhetők az egyes megyék földrajzi neveinek gazdag adattárában. A 60-110 literes kis üstökben főzött pálinkát a pálinkafőző házakban - ahogy Erdélyben nevezték, vagy a Nyugat-Dunántú- lon elterjedt - pálinkafőző kunyhókban, és a kukollákban, vagy a Balaton-felvidéki szójárással kukullókban készítették. Az első főzés volt az öregelés, aminek eredménye a plávis, pelávis, pelávíz. A főzést bérben végző személy a legelőször lefolyt léből szeretett ellopni egy-két litert, amely nagyon erős szeszfokú volt. Odahaza felhígította, így több jövedelemre tett szert. Az első 2-3 deciliter méregerős pálinka neve: leves, sárkány. A zugpálinkafőzés a XVIII. században a paraszti serfőzők megszűnésekor alakult ki. ■ R. T. Igényes termék az igényes fogyasztó asztalára f )\ Z Aj (1../ÄYR fVVl!ÍKAí’1 Agárdi Pálinka Az elmúlt években a folyamatosan finomodó fogyasztási kultúra hatására, akár az ételvagy az italfogyasztást nézzük, egyre több olyan magyar- országi pálinka előállító mesterműhely kezdi működését, amelyek a különleges minőséget kereső fogyasztó igényét igyekeznek - hozzáteszem nem sikertelenül- kielégíteni. Az egyik ilyen gyümölcsökből úgymond lélekmelengetőt előállító főzde Agárdon található. Már a főzde elegáns külső környezete is feledteti a látogatóval, az esetleg rossz tapasztalatból származó, pálinkafőzdékről kialakult benyomást. A főzdébe toppanva sem ért bennünket csalódás, hiszen mindenhol rend és tisztaság uralkodik. A gyümölcsfeldolgozás, gyümölcscefre erjesztése, valamint maga a desztil- láció, a jelenleg ebben az ágazatban használt technológia csúcsát jelenti. Az erjesztés reduktív környezetben, a gyümölcsben lévő értékes aromaanyagok megóvása érdekében irányítottan, kóracél tartályokban történik. Az erjedés tisztasá/jf gának biztosítása érdekében fajéleszővel oltják be a friss cefrét, valamint a gyümölcs- D I ben lévő aroma feltárás és erjedés tökéletesebbé tételének eléréséhez enzimeket alkalmaznak. Az erjedés lefolyását egy computer ellenőrzi és regisztrálja annak folyamatát. Az erjedést követően, hogy a gyümölcsben lévő karakterisztikus íz, illat és zamatanyagok teljes értékben megmaradjanak, megtörténik a lepárlás. A lepárló berendezés, mint a minőségbiztosítás egyik fontos láncszeme sem emlékeztet a régi faluvégi főzdék látványára. Itt is csúcstechnológiával találkozhatunk, ahol a főzési folyamat, mint szinte minden ebben a mesterműhelyben, computer által ellenőrzött. Ha azt gondolnánk, hogy milyen egyszerű dolga van itt a főzőmesternek, hiszen a modern technika mindent megtesz helyette, akkor tévedünk, hiszen az ő szakmai tudása és felkészültsége az alapja az innen kikerülő termék minőségének. Erről, pedig nem csak bennünket tudtak meggyőzni, hanem mint ahogy a hazai úgy a külföldi versenyeken elért eredményeik is tükrözik a független nemzetközi zsűrit is. A legnagyobb eredmény a főzde- vezető elmondása szerint, nem csak a versenyeken való jó szereplés, bár ez egy visszaigazolása annak, hogy jó úton járnak, hanem, hogy a magyar fogyasztó egyre inkább igényli az ilyen minőségi kategóriájú pálinkát. Látogatásunk során olyan szakembereket ismerhettünk meg, akik szakmájukat hivatásnak tékintik, szívvel és lélekkel végzik mindennapi munkájukat, ezzel egy egyedi arculatot kölcsönözve művüknek, a pálinkának. Céljuk a kiváló minőségű magyar gyümölcsből további érték teremtése, ezzel megörvendeztetni fogyasztójukat. A jó pálinka nem csupán a méltán hírneves hungarikumok sorát gyarapítja, hanem fogyasztása feledhetetlen élményt ígérő felfe- dezőút az ízek és illatok világába. Élvezeti értékét legjobban 16-18 °C-on mutatja meg, tulipán alakú poharakból ajánljuk ü aperitifként vagy digestifként - vagy csak úgy, a magunk örömére. A pálinka remélhetőleg hamarosan megkapja a jól megérdemelt helyét úgy a gasztronómiában, mint a kultúrált italfogyasztásban. ▲ Epörnye, azaz dudibrendi szókincs A pálinkanevek változatossága párját ritkítja A pálinka, s a vele kapcsolatos tevékenység, a történeti anyag egy sajátos, szakszókincs kialakulását tette lehetővé. A pálinka alapanyagainak felsorolásából kiemelhetjük a borókát s a belőle készült ital megnevezéseit: borókapálinka, borovicska, borovica, fenyővíz, fenyőmag- pálinka, bossikapálinka a nyelvterülethez kötődő megnevezések változatosságának bizonyítékai. A nyelvi érintkezés jelenik meg az eperfa terméséből készült eperpálinka vajdasági nevében: dudibrendi. A szerb dud, eper szóból származtatva alkották meg a magyarok - írja az egyik internetes oldal. Az eperfa epörnyefa alakban is él, terméséből készült ital az epörnyepálinka. A kifőzött pálinkát fahordóban tárolták. Erdélyben ber- bence volt a neve. Használták még a csobolyót is, ez lapos fahordót jelent. Zalában a bucs- ka, bucsku, 9 literes hordó, Zemplénben berbence volt használatos. A butykoskorsó, a votykásfazék, különböző üvegek és kannák mellett a kobak, kobaktök, bütykös is a tárolás céljait szolgálták. A butella ajándéktárgy, presztízstárgy lett a XX. században. Tiszafüreden, Hódmezővásárhelyen készültek azok a butellák, amelyeken a feliratköltészet sajátos alkotásai olvashatók. Ezek a szövegek a butella tulajdonosáról, magáról a butelláról, paj- zánságról, búfelejtésről, jókívánságokról, tréfás átkokról, az ivás dicséretéről, bölcsességéről, barátságról, munkáról, a pálinkáról mint orvosságról szólnak. A szövegekben tükröződnek a pálinkázás szokásai is. ■ R. T. Márkanév lehet a főzdéből tervek Pályázati siker után átalakítás kezdődik Immár a tizenkettedik szezonját kezdi meg Wilhelm Ferenc gyön- ki szeszfőzdéje. A kültelken, a Muskátli utca mellett található vállalkozás, mely a 20/582-9606- os telefonszámon érhető el, jól megközelíthető helyen üzemel. A tulajdonos elmondta: a lezárult szezonban kevés volt a kihozatali mennyiség a leadott cefréből, ezért a szeszfőzde nem termelt annyit, mint korábban. Wilhelm Ferenc mindenesetre most vár befogadott pályázatának elbírálására, siker esetén megvalósul a már tervezett átfogó belső átalakítás a főzdében. A korszerűsítés eredményeként pedig nem lesz akadálya a régi elképzelés beteljesedésének, azaz a saját néven előállított pálinkának. ▲ Wilhelm Ferenc a szeszfőzdéjénél, melyet pályázati pénzből korszerűsítene é >
