Tolnai Népújság, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-01 / 27. szám

VILAGTUKOR Baleset a tengeren. Összeütközött kedden hajnalban a La Manche-csatornán egy teherszállító hajó és egy vegyi tartályhajó a francia Cherbourg kikö­tőjétől 92 kilométerre nyugatra és a brit Guernsey-szigettől 50 kilométerre északnyugatra. A máltai bejegyzésű teherszállító 26 ezer tonna foszfátot szállított, míg a Marshall-szigetek zászlója alatt hajózó vegyi tartályhajóban 10 ezer tonna foszforsav volt. Ez utóbbi testén az ütközés nyomán súlyos repedés keletkezett, és emiatt 22 főnyi legénységét ki kellett menteni. A foszforsav, amit az élelmiszeripar használ, feloldódott a vízben. Összefogás Afganisztánért ötéves terv 70 ezerre nő a külföldi csapatok létszáma A BT elé kerül az irániak atomprogramja Irán szerint nincs jogi alapja an­nak, hogy az ország nukleáris programját az ENSZ BT elé vi­gyék. Teheránban ezt közölte az atomenergia ügyeiben illetékes alelnök, miután a Biztonsági Ta­nács állandó tagjai kedd hajnal­ban úgy döntöttek, hogy a világ- szervezetnek kell foglalkoznia a kérdéssel. Az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína külügy­minisztereinek határozata értel­mében a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség e héten esedékes rendkívüli ülése utalja majd a Biztonsági Tanács elé az iráni atomprogramot. A testület márciusban tárgyal­hat az ügyről; addig Mohamed el-Baradei, az ügynökség főigaz­gatója elkészíti jelentését. Tehe­rán kezdettől fogva ellenzi, hogy az ENSZ foglalkozzon nukleáris fejlesztéseivel. Irán szerint joga van az atomenergia békés fel- használására. ■ K. K. 2006. FEBRUÁR 1, SZERDA Zavahiri él, videofelvételen üzent Bushnak Az al-Kaida második számú ve­zetője egy videofelvételen erősí­tette meg, hogy túlélte az ellene irányuló amerikai légitámadást Pakisztánban. Az amerikai köz­véleményt azonban ennél job­ban foglalkoztatja az al-Dzsazíra arab nyelvű hírtelevízió által közzétett másik videofelvétel. Azon egy 28 éves újságírónő - áki szabadúszóként a bostoni Christian Science Monitor című lap tudósítója - csadorba öltözve látható, és sírva kéri: szólítsák fel az amerikai katonai erőket Irakban, hogy bocsássák szaba­don az iraki női foglyokat. Az amerikaiak egyébként a múlt héten kiengedtek a börtönökből 5 iraki nőt, de közölték: ennek semmi köze Jill Carroll elrablá­sához. Ajman al-Zavahiri, Osza- ma bin Laden jobbkeze Bush el­nököt mészárosnak nevezi vi- deoüzenetében, de azt ígéri: ha áttér a muszlim hitre, akkor Is­ten megbocsátja neki a múltját. A Fehér Ház szóvivője szerint nyilvánvaló, hogy az al-Kaida ve­zetői vesztésre állnak. Az ame­rikai külügyminisztérium egy­előre tanulmányozza a videosza­lagot. ■ Cs. Cs. Hetven ország és nemzet­közi szervezet képviselői találkoztak Londonban, hogy felajánlásokkal se­gítség az afganisztáni helyzet rendezését. Csák Elemér A kétnapos londoni tanácskozá­son részt vesz Kofi Annan, ENSZ-főtitkár és Hamid Karzai afgán elnök is. A konferencia előestéjén Karzai nagy várako­zásának adott hangot. Kifejezte reményét, hogy „sikerül össze­gezni, mit értünk el négy év alatt, melyek a sikerek, melyek a nehézségek, és hol vallottunk kudarcot”. Mintegy erre vála­szolva a CNN rámutat: amióta 2001-ben az USA vezette koalí­ció megdöntötte a tálib rend­szert, Afganisztán sok milliárd dollár segélyt kapott új kórhá­zak és utak építésére. A beisko­lázást 900 ezerről 5 millióra si­került emelni, s a tanulók kö­zött megjelentek a lányok is, akiket a korábbi rezsim kizárt az oktatásból. Afganisztán la­kosságának többsége azonban változatlanul nyomorban él, s a világon itt a legmagasabb a ha­lálozási arány. Tovább romlott a biztonság, tavaly 1600 ember halt meg fegyveres erőszak kö­vetkeztében; az utóbbi négy hó­napban húsz öngyilkos merény­let történt. A Karzai-kormány legnagyobb kihívása az ópium- és heroinke­reskedelem. Az ország állítja elő e két kábítószer 90 százalékát a világon. Az elnök maga úgy fo­galmazott: „Ha nem tudjuk leál­lítani a máktermesztést, a mák végez velünk.” A tanácskozáson a résztvevők - a felajánlásokon kívül - meg­határozzák az ötéves fejlesztési program prioritásait. Ezek kö­zött célként szerepel a korrupció visszaszorítása, a kábítószer-ter­mesztés elleni harc és a fegyve­res bandák semlegesítése. Az Associates Press hírügynökség értesülése szerint a közeli évek­ben 70 ezerre emelik a külföldi békefenntartók számát, s évente 3 százalékkal próbálják csök­kenteni a napi 1 dollárnál kisebb összegen élők számát. 7 Történelmi szerb-albán találkozó KEZET FOSOTT és rövid be­szélgetést folytatott egymás­sal Athénban Borisz Tadics szerbiai elnök és Hasim Thaqi, a Koszovói Demokra­ta Párt vezetője. Mindkét po­litikus-pártelnök részt vett a Szocialista Internacionáléba tömörülő pártok elnökeinek athéni ülésén. Irakban meghalt a századik brit A háború kezdete óta a szá­zadik brit katona halt meg kedden egy robbanásban Irakban. Nagy-Britannia há­rom éve 45 ezer fős haderő­vel vonult fel Irakban; a fo­lyamatos létszámcsökkentés nyomán a brit kontingens jelenleg 8500 főt számlál. Megemlékeznek a rabszolgaságról jaques chirac francia elnök bejelentette, emléknapot tar­tanak a rabszolgaságról. A május 10-ei dátum annak a francia törvénynek az ötödik évfordulóját jelzi, amely ki­mondja: a rabszolgaság - emberiség elleni bűntett. Jeleztek a mentőkutyák, két újabb holttest KÉr ÚJABB holttestet találtak kedden mentőkutyák segít­ségével a katowice-chorzówi kiállítócsarnok romjai alatt, így hatvannégyre emelke­dett az áldozatok száma. Meghalt Atlantában Coretta Scott King ELHUNYT a meggyilkolt ame­rikai emberjogi harcos, Mar­tin Luther King tiszteletes özvegye. Coretta ScottKinget (78) álmában érte a halál. @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Milliárdos ígéretek és a közelmúlt leckéi LONDONI BESZÉDÉBEN Condo leezza Rice amerikai külügy­miniszter bejelentette: az Egye­sült Államok jövőre 1,1 milli­árd dollár segélyt ad. Szergej Sztorcsak orosz pénzügymi­niszter-helyettes jelezte: Moszk­va elengedi Afganisztán 10 milliárd dolláros tartozását, amennyiben Kabul beismeri ennek a tényét. Vlagyimir Putyin elnök úgy fogalmazott: Oroszország kész részt venni Afganisztán újjáépítésében. RICE FÉNYES JÖVŐT JÓSOLT a közép-keleti országnak, s ki­jelentette: az USA elkötelezett támogatója marad Afganisz­tánnak, noha 19 ezerről 16 ezer-ötszázra csökkentik az idén a katonák létszámát. Hangsúlyozta: Washington ta­nult abból a leckéből, amit a Szovjetunió adott, amikor csa­patai kivonása után nem gon­doskodott az ország újjáépíté­séről, s „Afganisztán terroris­ta-mennyországgá vált”. A Hamasz együttműködne a világai Washington Azt hitte, demokratikus választásokkal minden megoldható Hátrányban vannak az új EU-tagok dolgozói Musír al-Maszri, a Hamasz szó­vivője és parlamenti képviselője kifejtette: az Egyesült Államok, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország kéréseivel nyomást kíván gyakorolni a palesztin szervezetre. Maszri visszautasí­totta, hogy a kvartett feltételek­hez köti a palesztinok pénzügyi támogatásának a folytatását, és úgy vélte: a fő probléma az izra­eli megszállás, nem pedig az, hogy a palesztin nép demokrati­kusan választott. A múlt heti palesztin parla­menti választásokon győztes Hamasz szóvivője hozzáfűzte: amennyiben az új palesztin kor­mány is részesül a nemzetközi segélyezésben, azt a törvény be­Rice szerint nem volt más választás tűjének szellemében ellenőrzöt­ten, a korrupció távol tartásával használja fel. Maszri kifejtette a szervezet óhaját, hogy a nemzet­közi közösség tartsa tiszteletben a választások kimenetelét. „Mi a magunk részéről készek va­gyunk arra, hogy együttműköd­jünk a világgal” - szögezte le a szóvivő-képviselő. A Négyek csoportja nyilatko­zatában közölte: bármely jövő­beni palesztin kormány segélye­zéséről az adományozók asze­rint döntenek, hogy ez a kor­mány elkötelezi-e magát az erő­szakmentesség, Izrael elismeré­se, valamint a korábbi rendezé­si útiterv elfogadása mellett. ■ Cs. E. Meglepetés a Hamasz AZ amerikai külügyminiszter elismerte, hogy kormánya téve­sen becsülte meg a Hamasz erejét, de hozzátette: nem ta­gadhatták meg a palesztinoktól a sokat ígérgetett választáso­kat, csak azért, mert féltek a szavazás kimenetelétől. A New York Times szerint az európai országok azért nem akarták elszigetelni a radikális mozgalmat, mert attól tartot­tak, hogy Irán karjaiba lökik. A bonyolult helyzetből kivezető utat Antonio Martino olasz védelmi miniszter abban látja, hogy Izraelt fel kell venni aNATO-ba. Az új tagállamok polgárait előnyben kell részesíteni az uni­ón kívülről érkezőkkel szemben - idézte fel az uniós csatlakozá­si szerződést Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke az Európai Parlamentben (EP). Az olasz politikus Lévai Katalin kérdésére válaszolt. A szocia­lista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-közép-európai ország pol­gárainak munkavállalását a régi EU-tagok legtöbbjében korlátoz­zák, egy nemrég életbe lépett uniós irányelv értelmében azok, akik legalább öt éve legálisan tartózkodnak az EU-ban, gátak nélkül vállalhatnak munkát. Az Európai Bizottság egy hét múlva teszi közzé jelentését ar­ról, hogy az új tagokkal szem­ben alkalmazott szabályok mi­ként befolyásolták a munka­erőpiacot. Tapaszta­latok szerint azok­ban az országokban - elsősorban a bri­teknél - melyek nem alkalmazták a megszorításokat, nem növelte a hazai állástalanok számát a kele­ti munkaerő beáramlása. Auszt­ria budapesti nagykövete min­denesetre közölte tegnap a parla­mentben: Bécs nem tervezi a kor­látozások enyhítését. ■ Gy. M. ■ Becs még nem enyhíti a mun­kaerő-piaci kor­látozásokat. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents