Tolnai Népújság, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-03 / 29. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. FEBRUÁR 3., PÉNTEK 5 INTERJÚ Jövő Az összefogásnak már vannak csírái, de ez egyelőre igencsak kevés a sikerhez. Ha nem javul számottevően a versenyképesség, végleg lemarad a mezőgazdaság GAZDAÁLOM: SOK MUNKÁÉRT SOK PÉNZ Nehéz, de sikeres éve volt 2005 a rendszerváltás vesztesének, a mezőgazdaságnak. Ez a véleménye Pásztohy Andrásnak, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium politikai államtitkárának. Ennek bizonyítására számokat sorolt, amikor a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt. Lengyel János- Sok a gazdapanasz, ők nem érzékelték a változást? Mi történt 2005-ben?- Másról beszél a gazdák egy része és másról beszélnek a számok. Tény, hogy tavaly a gazdálkodók és a kormány is a legjobb megoldásokat kereste az Európai Unión belül. Tavaly végérvényesen kiderült, ami a megváltozott feltételekhez való alkalmazkodás tapasztalata is, hogy össze kell fogni, jó programokra és kiváló pályázatokra van szükség. A támogatási szült növekszik, akkor is, ha nem olyan mértékben, mint szerettük volna.- Mit ígér 2006?- Több mint ezer milliárd forintot használhatunk fel 2004- 2006-ban. A hatékonyság javul és ennek újabb eredményei lesznek. 2007-2013 között új költség- vetési időszak következik. Már tart a Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv társadalmi vitája. Az alapanyag kész. Ebből kiderül, hogy a mezőgazdaság a vidékpolitika szerves része, a vidékfejlesztés gerince. Ebben kap szerepet a versenyképes mező- gazdasági alapanyag-termelés is. Fontos, hogy folytatódjék az ágazati szerkézetváltás.- Mit jelent ez?- Azt, hogy a torz - a növénytermesztést indokolatlanul előtérbe helyező - szerkezetet ki kell igazítani. Az állattenyésztés szerepének erősítése azt jelenti, több lesz a támogatás, ösztönözzük a hús- marha- és a juhágazat, a baromfi- és a sertéstenyésztés erőteljesebb szerveződését. Az élelmiszeripar is átalakulás előtt, alatt van. Az áruházláncok diktálják a tempót Ezért a termelők és a feldolgozók versenyképességét együtt kell javítani. A fogyasztó olcsó, jó minőségű terméket akar. Ezt közvetíti a kereskedő, ez szab feladatot az élelmiszeriparnak és a gazdának.- Mire számíthatnak a növénytermesztéssel foglalkozók?- Jelenleg 4 millió 335 ezer hektáron termelünk árut. Ugyanakkor 5 millió hektárra igényeltek uniós támogatást. Ebben a rét, a legelő, lényegében minden talpalatnyi föld benne van. Véleményem szerint á jövőben 3-3,5 millió hektárnyi intenzíven művelhető szántóföldi kultúrára lesz szükség. Ezen belül megerősödik majd az energianövények termesztése. Vélhetően 800 ezer-1 millió hektáron termelnek majd biodízel, bioetanol előállítására alkalmas intenzív, nagy hozamú fajtákat. Megjelennek az energia-erdők, amelyek részt vesznek az energiatermelésben. Ehhez persze kell a bioetanol-felhasználásra ösztönző rendszer is. A jövő azt mutatja, hogy a mezőgazdaság nem csak élelem-, hanem energiatermelés is. Emellett marad még 1- 1,5 millió hektárnyi olyan terület, ahol a gyephasznosításra, erdőtelepítésre van szükség.- Mi lesz a régi növényekkel, a kukoricával és a búzával? Belőlük is hajtóanyag készül? Milyen lesz a magyar vidék?- Kiváló feltételekkel rendelkezünk a búza és a kukorica termesztéséhez. Kár lenne erről lemondani. A versenyképesség határozza meg, hogy ezekből milyen fajtákat termelünk. A takarmány egy részét felhasználja az állattenyésztés. A jó pozícióhoz hatvanszázalékos színhúskihozatalt garantáló sertés kell. Békés megyében pedig éppen nagy súlyúakra van szükség, ez az alapanyaga a jó szaláminak. A mangalica, a magyar szürke, a rackajuh, a hagyományos kultúrák fenntartását össze kell kapcsolni az idegenforgalommal, a környezet- és tájgazdálkodással, a vidékfejlesztéssel. Elkülönül tehát a versenyképes növénytermesztés és állattenyésztés. Ezt egészíti ki a közhasznú hasznosítás, az erdőtelepítés és a táj kultúrállapotának megőrzése. Komoly feladat a kistermelők, a kézműipar megtelepítése, a helyi élelmiszertermelés és - kereskedelem, a falusi turizmus gazdagítása bor- és lovasturizmussal, hagyományos rendezvényekkel. Fontos a belső vendég- forgalom bővítése és az ehhez szükséges feltételek, kerékpárutak, halastavak, lovaglási lehetőségek, pihenőparkok fejlesztése. A jövőben teljesen megváltozik majd a magyar vidék.- Melyek ennek a keretei?- Az árutermelő versenygazdaságban való részvétel megköveteli az összefogást. így a termeléshez szükséges anyagok is olcsóbban beszerezhetők, más az alkupozíció. A vetőmag, a növényvédő szer, a gépberendezés komoly költséget jelent. De azzal is másként tárgyalnak a kereskedők, aki 150 ezer tonna búzát kínál, mint aki száz tonnát. A sertéstenyésztésnél is fontos az egész vertikum összehangolása a tenyésztéstől a takarmányozáson, a technológián át az értékesítésig. A piac másként reagál, ha azt mondjuk: itt van 400 ezer nagy súlyú sertés. Az új csírái már megvannak, koncentrálódik az élelmiszeripar is, felgyorsul a szerveződés a versenyképesség érdekében. Nagyobb lesz az összhang a vidékfejlesztéssel. Vidéken nemcsak dolgozni, hanem émi kell, megőrizve a táj szépségét, az élhetőséget- Hányán tudnak megélni a jövő mezőgazdaságából?- Magyarországon jelenleg mintegy 235 ezer mezőgazdasági termelő van, 730 ezren vallják magukat őstermelőnek. Ugyanakkor mintegy 45-50 ezer vállalkozás bocsátja ki a termékek 80 százalékát. Nem tudjuk pontosan, kik éföek meg az agrárium- ból, mert az ágazat multifunkcionális. A versenyző termelők mellett ott vannak azok, akik csak önfenntartásra vagy éppen hobbi szinten, 15-20 hektáron gazdálkodnak. Tehát a szakosodott, jól megszervezett árutermelés van egyik oldalon, az önfenntartó a másik, az energiacélú gazdálkodás pedig a harmadik oldalon. Számolni kell azokkal is, akik a falusi turizmust szolgálják ki. A mezőgazdaság a jövőben is több embert magához vonz, mint akiket főállásban eltart. Az infrastruktúra bővülésével pedig újra kedvelt lesz a falusias életforma, ez rendszerint termeléssel is együtt jár.- Kulturálisan is átalakul a vidék?- A civil szféra minden korábbinál erősebb lesz. A Leader+ program módszertana azt sugallja, hogy a településcsoport ön- kormányzati vezetői, a helyi civilek és a vállalkozók közösen határozzák meg az adottságoknak megfelelő kitörési pontokat Ebből szülessenek a programok, s maguk döntsenek a forrásokról. A civil szféra óriási önszervező erő. Kevesebb pénzből dinamikusabb fejlődés következhet - Ehhez átfogó szemléletváltásra is szükség van. Ma még inkább lakosságszám alapján osztják a pénzt mondjuk a tárpénz sincs. A projektkészítő közösségek versenyét hozza a jövő. A második Nemzeti Fejlesztési Terv is lényegében arról szól, hogyan lehet jó programokat készíteni minden településnek, minden utcának. Akinek nincs jövőre vonatkozó terve, annak jövője sincs. Kudarcra ítélhetjük saját magunkat. A jövőről való gondolkodás közös felelősség. Az uniós jövő is arról szól: hogyan födünk jobban, kiegyensúlyozottabban élni családunkkal, szomszédainkkal együtt az európai közösségben. Ez egy esély. Amit nem a pénzért kell kihasználni, hanem azért, mert vannak programjaink, amelyek megvalósításához még támogatást is kapunk. Minél jobb a program, annál több a lehetőség és a forrás. Ha a most következő hét év lehetőségeivel jól élünk, akkor ennek az utánunk következő generáció látja a hasznát. Felelősségünk tehát az ő jövőjük. Igazából az egész nem pusztán pénzkérdés. Ha nincs program, pénz sincs. A projektkészítő ségek versenyét hozza a jövő sulások és nem a jövőbeni fejlesztés lehetőségei szerint.- A tulajdonosi szemlélet is akkor erősödik, ha a tulajdonnal szabadon rendelkezik valaki. A civileket is erősíteni kell. Erre akkor van lehetőség, ha bevonjuk őket az adott térség programjainak a kimunkálásába. A jelenlegi szemlélet ennek nem lehet akadálya, ez közös munka.- Mire lesz elég az uniós támogatás?- Igazából az egész nem pénzkérdés. Ha nincs program, Névjegy Pásztohy András 1949-ben született Polgárdiban. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán 1973-ban üzemmérnöki oklevelet, a Politikai Főiskolán 1990- ben egyetemi diplomát szerzett Volt gyakornok, telep-és ágazatvezető, majd szövetkezeti elnök. 2000-től államtitkári kinevezéséig a Szentgáloskéri Agrária Rt. elnök-vezérigazgatója. Parlamenti képviselő, az MSZP alapító tagja, a párt Somogy megyei elnökhelyettese. Mernyén él, nős, két felnőtt gyermeke van. PéCS MUNKAHELYEK A PÓfös- program kiteljesedésétől, illetve a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program beindulásától több ezer ember foglalkoztatását reméli a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. A szervezet már idei forrásaiból is jelentős összeget különített el a kezdeményezések támogatására. Kaposvár jubileum Nem szabad belenyugodni a vegetálásba, meg kell találnunk a kitörési pontokat - közölte Torma Kálmán, a Kapos Volán Zrt. vezérigazgatója szerdán kaposvári ünnepségükön. Csaknem 200 dolgozó emlékezett meg arról, hogy a vállalat jogelődjét 57 éve alapították. A cég eredményes évet zárt, ám a nyereség rendkívül alacsony lett. 2005-ben mintegy 5,8 mü- liárd forint árbevétel mellett csupán 3 millió forint eredményt mutattak fel. MoháCS TRIANON-EMLÉKMŰ „Akarja-e Ön, hogy a mohácsi Trianon-emlékmű ilyen legyen?”- kérdezték a városban a Trianon Társaság aktivistái. A megszólított polgároknak maketten és fényképen mutatták meg a keresztre feszített Nagy-Magyarországot ábrázoló alkotást. Kétezerötvenen adták a nevüket ahhoz, hogy ezt a művet állítsák fel. Az íveket a választási bizottság hitelesítette, így a február eleji önkormányzati ülésen újra téma lesz az emlékmű. A testület korábban másik alkotás mellett tette le a voksát. Alsóbogát kastélyok A turizmus lehet a somogyi kastélyok jövője, bár eddig még kevés kúriát újítottak fel. Sülé Tibor alsóbogáti polgármester szerint a helyi kastélyból akár szálloda is lehetne. Kadarkút megették a Kadar- kútról eltűnt százezer csirkének csak igen kis részét dolgozták fel vágóhídon. A Somogyi Hírlaphoz eljutott információk szerint nagyobb részét helyben, helyi emberek vágták le, legtöbbször éjszakánként. A telepen legfeljebb 20 ember dolgozik és ha nagyobb a hajtás, nemcsak éjszakás, de délutános műszak is van. Mint kiderült, az elmúlt évben százezer csirkének veszett nyoma Kadarkúton. Pécs bezárták Közvetve élet- és balesetveszélyesnek találta a megbízott szakértő az önkormányzati tulajdonú Uránia Mozi vetítőtermének mennyezetét. A mozit üzemeltető Pécs TV Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója, Keresnyei János ezért úgy döntött, hogy a mennyezet rendbetételéig a vetítőterembe nem engedik be a közönséget. A mozit először január ötödikén zárták be, majd a belső munkák javának elkészülte után ismét fogadta a látogatókat. Pécs kínai Elkészült az a kiadvány, amely kínai nyelven mutatja be Baranyát. A megyéről ez az első brosúra, amit a távol-keleti nyelven készítettek el. Az összeállításban Pécsett tanuló kínai diákok segédkeztek. Hasonló, de rövidebb ismertetőt a PTE is kiadott már korábban. Baranya megye, a külügyminisztérium és a Sanghaji Főkonzulátus együttműködésének köszönhetően tavasztól Kínai Kontakt Pont működhet az Európa Házban. HIHEK a régióból i
