Tolnai Népújság, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-24 / 47. szám

2006. FEBRUÁR 24., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TÜKÖR A költségvetés mindig felelős döntést követel, függetlenül attól, hogy ki, melyik frakcióban ül. Horváth István (balról) a Fidesz, Liebhauser János, az Együtt Szekszárdért-SZDSZ frakcióvezetője és Baka Ferenc, a Tolna Megyei Emberek Szövetségének képviselője a közgyűlés szünetében Pénzszűke, hitelbe kötve döntés Kényszerek között mozog Szekszárd költségvetése HARGITAI ÉVA Pénzkérdés az élet Tény, hogy az egészségügy nincsen fényes helyzetben ki­csiny hazánkban. Sokszor hallani szakemberek pana­szait, melyek szerint alapve­tő problémák vannak. Ha akadnak is gépek, azokból is több kellene, vagy éppen jobb, mert a meglevők felett már régen eljárt az idő, és ha nem teszik lehetővé az or­vosok számára a hatékony munkavégzést, olykor lehe­tetlen helyzetbe hozzák őket. Miért lenne pont a megyénk­ben más a helyzet, mondjuk defibrillátor ügyben. Újra­élesztő készülékből sincs dömping: nincsen ilyen a for­galmas helyeken, pályaud­varokon, közintézmények­ben, sőt még a betegszállító autók mindegyikében sem. És nem azért, mert nem le­hetne rá szükség, hanem mert nincsen rá pénz. Ha alapul vesszük az adatokat, egy készülék 500 ezer-1 mil­lióforint közötti árfekvésben szerezhető be, illetve támo­gatás esetén 80 százalékkal kevesebbért is, akár ki is le­het számolni, mennyit ér egy ember élete, kb. 100-200 ezer forintot. Ennyi kell ah­hoz, hogy szívinfarktus ese­tén időben kapjon segítséget, és esetleg évekkel tovább él­hessen. Innen nézve röhejes­nek tűnik az összeg, hiszen minden perc megfizethetet­len. Az viszont már kevésbé az, hogy sok helyen még erre sincs keret. Szóval ennyin múlik, illetve múlhat. Tizennégy igen, két tar­tózkodás és hat nem sza­vazattal tegnap elfogad­ták Szekszárd idei költ­ségvetését. 2006-ban 9 milliárd forintból gazdál­kodhat a város. Ihárosi Ibolya Kocsis Imre Antal (SZDSZ) pol­gármester az idén nem illuszt­rálta diagrammokkal az önkor­mányzatok, ezen belül Szek­szárd költségvetési helyzeté­nek romlását. Mint mondta, nem odázható el tovább a költ­ségvetési nagy rendszerek re­formja. Sürgető a feladatmeg­osztás az állam, az önkormány­zatok, a régiók, kistérségek és települések között, s azok kor­rekt, hatékony finanszírozása - fogalmazott a polgármester. Az idei, valamivel több mint kilenc milliárdos költségvetés minden száma csökkenést mu­tat. Kivétel a hitelfelvétel és -visszafizetés összege. Ács Rezső (Fidesz), a pénz­ügyi bizottság elnöke részlete­sen elemezte az Állami Számve­vőszék jelentését, idézve az or­szág és abban a megyeszékhely költségvetési helyzetét. Az el­múlt négy évet értékelve ki­emelte például, hogy a csak részben finanszírozott kötelező béremelések százmilliókat von­tak el a várostól. Nem valósul­tak meg munkahelyteremtő be­ruházások. Több kiadási tétel a 2003-as szintre esett vissza, de soha nem volt még ilyen magas a hitel összege, amely csak két­százezer forinttal marad el a törvényben engedélyezett szint­től, és folytatódik a város vagyo­nának a felélése. Németh Zoltán (SZDSZ) al­polgármester hozzászólásában kiemelte, a kétmilliárd forint­nyi vagyoneladással szemben hatmilliárd forinttal nőtt a vá­ros vagyona. Halmai Gáborné (MSZP) al­polgármester ellenzéki kérdé­sekre válaszolva elmondta, megszavazta a parlamentben az országos költségvetést, mert az ő munkája is benne van ab­ban, hogy hetven milliárd fo­rintot visszakaphattak az ön- kormányzatok. Annak idején az országban először Szekszárdon szavazta meg a közgyűlés, hogy a vállal­kozások a helyi adójuk öt száza­lékát civil szervezeteknek ajánl­hatják fel. Horváth István (Fidesz) frakcióvezető javaslatá­ra kikerült a költségvetési rende­let szövegéből az a mondat, hogy ezt a pénzt csak akkor kapják meg a kedvezményezettek, ha az iparűzési adó szeptember végé­re eléri az 1,1 milliárd forintot. A befolyt összeg átutalásáról a pénzügyi bizottság dönt TOLNÁBAN A-TÓL Z-IG Füzetet adnak ki a Duna szabályozásáról 8ÁTA Újabb helytörténeti fü­zet kiadására készül a Bátáért Egyesület - tudtuk meg Viliminé dr. Kápolnás Máriától. Az új kiadvány A Duna megregulázása - A bátai szivattyútelep címen je­lenik meg. Az érdeklődők a füzetet már a Keszeg Feszti­válon forgathatják, (bk) Bonyhádon vetélkedtek a régió legjobbjai bonyhád A Vörösmarty álta­lános iskola rendezte tegnap a Curie természet és környe­zetvédelmi verseny régiós, fordulóját. A szellemi vetél­kedőn a helyi iskolákon kí­vül a Paksról, Lengyelről, Tamásiból, Bátaszékről illet­ve Pécsről több általános is­kola több mint száz kisdiák­ja vett részt. Hétfőn derül ki, hogy kik jutnak az országos döntőbe, (rt) Kakasd önkormányzata is forráshiánnyal küzd kakasd Tegnap tartotta ülé­sét a település képviselő-tes- tülete. Mint Illés Ferenc pol­gármester elmondta, a téma az idei költségvetés volt. A község forráshiányokkal küszködik, ezért a gazdálko­dást újra át kell gondolniuk, de remélik, pályázati úton ki­egészíthetik a büdzsét, (rt) A városi sportcsarnok tetőfelújítása is sürgős tolna Az év közbeni pályáza­ti lehetőségekhez igazítja az oktatási intézmények idei fel­újítását a tolnai önkormány­zat. A képviselő-testület erről szóló vitájában több épület felújításának is elsőbbséget javasoltak a település veze­tői. A városi sportcsarnok be­ázásának megszüntetése is ezek közé tartozott, csakúgy, mint a mözsi iskola éttermé­nek felújítása, (sk) A bajor kamara segíti a vállalkozások fejlesztését Sürgős szívügy az újraélesztés defibrillátor Jó esély, akár félmillió forintért visszahoz az életbe A munkaerő szabad áramlása mellett a kis- és középvállalko­zások hitelhez juttatásának le­hetőségei is szóba kerültek azon a megbeszélésen, amelyet Regensburgban tartottak. A Tol­na Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttségét az Álsó-Bajor-Felső-Pfalzi Kézmű­ves Kamara hívta találkozóra, hogy a több mint egy évtizedes együttműködést továbbfejleszt­ve közösen vigyék sikerre az Arge 28 nevet viselő programot. Ez szakmai anyagokkal, konzul­tációkkal és üzletember-találko­zókkal segíti a magyar vállalko­zások felzárkóztatását. A Tolna megyei delegációt, amelyet dr. Fischer Sándor kamarai elnök vezet, s tagja Frey József, Brauer János és Futár Rajmund alel- nök, valamint dr. Beréti Zsolt tit­kár és Keszthelyi Éva bizottság­vezető, fogadta Erwin Huber ba­jor államminiszter is. ■ L. J. Kevés az újraélesztő' ké­szülék Tolna megyében, pedig nyolcvan százalékos támogatást is kaphatnak a pályázók a beszerzéséhez. A tét nem csekély: évente hatvanezren kapnak in­farktust hazánkban. Steiner Viktor Szakemberek szerint szívro­ham esetén percenként tizedév­el is csökkenhet a beteg túlélési esélye. Ez komoly hátrány. A Tolnában futó roham- és esetko­csik mindegyikében található újraélesztő készülék, a beteg- szállító autókon már kisebb arányban - tudtuk meg Wahl Zoltántól, a megye vezető men­tőtisztjétől. Ezeket a kocsikat fo­lyamatosan ellátják defibrillá- torokkal, legutóbb tavaly nyá­ron kapott egyet a szekszárdi mentőszolgálat. A vezető men­tőtiszt mindazonáltal úgy .vélte, a legjobb az lenne, ha összes járművükben, valamint a busz­állomásokon és a közintézmé­nyekben Is lenne legalább egy defibrillátor. A mentőszolgálat­nál egyeztetés után, a kezelés­hez szükséges újraélesztési is­meretekre is kiképeznék a je­lentkezőket. A Gemenc Volán és a MÁV járatain és állomásain nem található újraélesztő ké­szülék, de a személyzet néhány tagját mindkét cégnél kiképzik elsősegélynyújtásra. Haláleset nem, rosszullétek többször is történtek - tájékoztatott Miszler Miklós, a Gemenc Volán sze­mélyforgalmi-üzletág igazgató­ja. Á busz és a vasúttársaságnál egyaránt azt mondták, a beren­dezések túl nagy kiadást jelen­tenének számukra. Az ORFK a közelmúltban több rendőrségi járművet is felszerelt kísérleti­leg újraélesztőkkel, hisz sok­szor ők érnek elsőként a balese­tek helyszínére. Tolna megyébe azonban egyetlen berendezés sem érkezett. A megyeszékhely más forgal­masabb helyein sincs defibrillá­tor, pedig két helyen már történt haláleset. A múzeumban egy ta­nár kapott szívinfarktust, és meg is halt. Az uszodában ősz­szel vesztette életét egy ember. Gaál Attila, a múzeum igazgató­ja azt mondta, nem zárkóznak el a részköltségek átvállalásától, de egy defibrillátor teljes árát egyedül nem tudják kifizetni. A Nemzeti Szívügy Alapít­vány Minden perc számít pá­lyázata épp az ilyen forgalmas intézmények defibrillátorral va­ló ellátását segíti. A pályázaton ötszázezer és egymillió forint közötti értékű készülékekhez kaphatnak akár nyolcvan szá­zalékos támogatást. Akinek nincs pénze önrészre, az kedve­ző áron bérelhet, egy egysze­rűbb géphez már havi 10 ezer forintért hozzájuthat. Dívái Endre, az alapítvány ku­ratóriumi tagja még egy pályá­zatról beszámolt, ezen kimon­dottan orvosi ügyeletek, illetve az üzemeltető önkormányzatok pályázhatnak defibrillátorra. Eddig több mint hatszáz gépet helyeztek így ki. Tamási orvosi ügyelete is ennek köszönheti, hogy van újraélesztő készüléke. (Az alapítvány telefonszáma: 06/1/460-92-10.) Erwin Huber (középen) és a Tolna megyei delegáció Regensburgban Beszéddel és képpel segít a félautomata A félautomata defibrillátorok működtetése rövid idő alatt elsajátítható. Néhány órás képzés után, bárki jogosult­ságot szerezhet használatá­ra. A kezelőnek csak fel kell helyeznie a készüléket a be­tegre, amit érthető ábra mu­tat, sőt a gép még hangutasí­tásokat is ad. Az ilyen újra­élesztőkön egyetlen gomb van, amit nem lehet nyomni, ha a defibrillátor önműködő diagnosztikája nem engedi. i L

Next

/
Thumbnails
Contents