Tolnai Népújság, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-12 / 10. szám
7 2006. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK VILÁGTÜKÖR Jehanurov: marad a helyén az ukrán kormány Megtartották szerdán a kormányülést Kijevben, s ezen Jurij Jehanurov kijelentette: nem teljesíti a parlament előző napi határozatát, és nem hagyja ott a posztját. Az ukrán igazságügyi minisztérium eközben elemezte a kialakult helyzetet, s álláspontja szerint nem egyezik az alkotmánnyal a kormány elleni bizalmatlansági határozat. A tárca azt javasolta Viktor Juscsenko államfőnek, hogy vonassa vissza a duma döntését és forduljon az alkotmánybírósághoz. Az ukrán kormányt az Oroszországgal aláírt gázegyezmény miatt próbálták meneszteni, ami komoly politikai pofon volt Juscsenkónak. Alig egy órával a parlamenti döntés előtt, Vlagyimir Putyinhoz készülve, Juscsenko kijelentette: immár szent a béke és mindkét fél teljesen elégedett a megállapodással. Juscsenko ingerülten reagált a képviselők akciójára, amire viszont politikai ellenfelei válaszoltak harciasán. Viktor Janu- kovics ex-miniszterelnök közölte, hogy lát lehetőséget a visszatérésre. Nem titkolta örömét a másik exkormányfő sem. Julia Timosenko szerint Jehanurov kabinetje az oligarchákkal való egyezkedéssel kezdte, s az ország érdekeinek feladásával végezte. Ukrajnában két hónap múlva választásokat tartanak, s nehéz helyzetbe került az ország amiatt, hogy szakadás tapasztalható a törvényhozó és a végrehajtó hatalomban. ■ Cs. E. Orosz részvétel Afganisztán újjáépítésében? Oroszország mindent megtesz Afganisztán újjáépítéséért és a kapcsolatok rendezéséért - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök, amikor Asztanban találkozott az afgán államfővel. Hamid Karzai ugyancsak hangsúlyozta a kapcsolatok javításának fontosságát. Emlékeztetett arra, hogy két hét múlva Londonban külügyminiszteri találkozót tartanak országa újjáépítéséről. Putyin nem beszélt a moszkvai segítség jellegéről. A két elnök találkozója 26 évvel azután történt, hogy 1979 december végén a szovjet csapatok bevonultak a közép-ázsiai országba. Kabulban sokan azt tartják, hogy ezzel kezdődött Afganisztán széthullása, s jóvátételt pedzegetnek. Moszkva viszont nem feledkezett meg arról, hogy Afganisztán 10 milliárd dollárral tartozik a Szovjetuniónak; igaz, ennek 75 százalékát orosz részről leírták. ■ Cs. Cs. Román bírság magyarellenes tévéműsorért A lehető legnagyobb bírságot szabta ki a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) az Oglinda TV-re. Az adónak azért kell 500 millió régi lejes (3,5 millió forintos) büntetést fizetnie, mert a műsorok meghívottjai rendszeresen gyalázkodó hangon szóltak a magyarokról. Legutóbb Aurelian Pavelescu képviselő és Gigi Becali, a Steaua fociklub tulajdonosa szidalmazta a magyarokat egy műsorban. A nézők által beküldött SMS-ek meg egyenesen lincshangulatot keltettek. Gás- párik Attila, a CNA alelnöke szerint felerősödött a magyar- ellenes hangulat. ■ Lukács J. A Fatah egyik politikusának képét ragasztják ki Kelet-Jeruzsálemben. Izrael engedélyezte, hogy az itt élő palesztinok részt vegyenek a választásokon. Élénken találgatja a külföldi sajtó, ki lesz Sáron miniszterelnök utóda. Nem kevésbé kérdéses, megtartják-e a palesztin választásokat. Csák Elemér Január végén palesztin, márciusban izraeli választások. Ariel Sáron aligha fog visszatérni a politikai életbe, nem tekinthető tehát ízléstelenségnek, hogy pártok és politikusok szervezik saját táborukat. Igaz ez még úgy is, hogy a kormányfő súlyos állapota miatt a kampány hevét láthatóan visszafogták. Elemzők Sáron legesélyesebb utódjának volt tanácsadóját, Benjamin Netanjahut emlegetik. A jobboldali Likud vezére korábban főleg azzal támadta a miniszter- elnököt, hogy a gázai kivonulással úgymond elárulta Izrael érdekeit. A hét elején a politikus taktikát váltott, s most úgy állítja be magát, mint Sáron leghűségesebb követőjét. TulajdonA francia Libération szerint a volt jeruzsálemi polgármester képességei elmaradnak Saroné- . tói, Óimért azonban rendkívül magabiztos, megnyilatkozásaiban pedig már-már demagóg. Azért, hogy Jeruzsálem lakosságának többsége zsidó maradjon, hajlandó volt engedményekre a város keleti felében. Hírek szerint jó kapcsolatokat tart fenn az amerikai vezetéssel, de nem lehet pontosan tudni, hogy menynyire azonosul a rendezés washingtoni útitervével. A közel-keleti játszma nagy kérdőjele, hogy január 25-én megtartják-e a palesztin választásokat. Izrael bejelentette, hogy engedélyezi a szavazást Jeruzsálem keleti felében, de megvan a veszélye annak, hogy igyekszik megakadályozni a Hamasz mozgalom térnyerését. A radikális mozgalom győzelmétől tart Mahmúd Abbász palesztin vezető is. A politikus (népszerűbb nevén Abu Mazen) az Ál Dastour j ordán lapnak azt mondta: amennyiben a Hamász győz, beadja lemondását. képpen nem a kivonulás volt a baj - mondja -, hanem annak kivitelezése. Azt hangoztatja továbbá, hogy partnerségük nélkül az izraeli gazdaság nem tudott volna előrehaladni a piac- gazdaság útján. Valójában azonban Netanjahu és hívei voltak azok, akik miatt Sáron szakított a Likuddal, és Kadima néven új pártot alapított, elhozva a kormányból a legjobb minisztereket Óimért az ügyvezető kormányfő- állapítja meg a The New York Times. Ha viszont a szélsőséges politikusnak sikerül a kulcsembereket visszacsalni, nagy az esélye arra, hogy ő nyeri a választásokat. A választásokig Izrael kormányfője Ehud Óimért; ő Sáron második legesélyesebb utóda. Keményvonalas, karizmatikus politikus, a kulisszák mögötti politikai csatározások mestere. Netanjahu az esélyesebb utód HÍRSÁV N ATO-kitii ntetést kapott a magyar század kitüntették az Afganisztánban szolgáló magyar század teljes állományát. A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a zászlóalj norvég parancsnoka kijelentette: a század nagyban hozzájárult Kabul biztonságosabbá tételéhez. Véleménye szerint az ISAF-erők jelenlétére még több évig szükség van Afganisztánban. Irán megvédi jogait, hangoztatják Teheránban A VOLT IRÁNI ELNÖK, a még mindig befolyásos Hasemi Rafszandzsáni kijelentette, hogy Irán meg fogja védeni jogait. Szavai azután hangzottak el, hogy a Fehér Ház szóvivője közölte: a nukleáris program minapi felújítása után a katonai beavatkozást sem zárják ki teljes mértékben Teheránnal szemben. Franciaország, Nagy-Britannia és Németország bejelentette: nem újítják fel a tárgyalásokat Iránnal, amíg Teherán le nem mond az urándúsításról. @ további hírek: www.reggel.hu Kérdőjelek a Közel-Keleten Netanjahu Ellenfélből utódnak minősítette magát a Likud-vezér Bocsánatot kért a kormányfő benes-dekrétumok A magyarokra is vonatkozik a gesztus Az amerikai elnök úgy véli, felerősödnek a harcok Az egykori Csehszlovákiában élő magyaroktól is bocsánatot kért a cseh kormány vagyonuk elkobzásáért és a kitelepítésért, amit a kollektív felelősségre vonás nevében hajtott végre a második világháborút követően a csehszlovák kormány. Legalábbis ez derül ki Jirí Paroubek kormányfő Kocsis László Attilának, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének írt válaszleveléből. Kocsis tavaly novemberben üdvözölte a prágai kormány csehországi németek irányába tett gesztusát, egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem követte meg a csehországi magyarokat és lengyeleket, akiket szintén jogsérelmek értek a második világháború utáni években. Paroubek válasza szerint a kormány nyilatkozata minden olyan volt csehszlovák állampolgárra vonatkozik, akit 1945 után jogsérelem ért az úgynevezett ellenséges lakosság elleni fellépés és intézkedések keretében. A tavaly augusztusi bocsánatkérés tehát nem csak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik: nyilvánvaló, hogy az állampolgárok megcélzott csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségű állampolgárok is - írja Paroubek. „Számomra semmiképpen sem közömbös azon több ezer állampolgár sorsa, akiket a második világháború után jogsérelmek értek. Külön érinti ez az egykori csehszlovák állampolgárokat - a magyar nemzetiség tagjait is -, akiket 1946-47-ben Dél-Szlovákiából erőszakkal telepítettek ki a cseh határvidékre kényszermunkára. A kormány kezdeményezése ugyanakkor nem irányul a jogsértéseket szenvedett személyek anyagi kárpótlására, hanem elsősorban erkölcsi elismerés” - fejtette ki a cseh miniszterelnök. A második világháború után az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat gyakorlatilag kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól, elkobozták vagyonukat. Mintegy hárommillió szudéta- németet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 augusztusában azonban nem hagyta jóvá. A szlovákiai magyarság felszámolását ezután az akkori csehszlovák rendszer a magyarok csehországi kényszermunkára való elhurcolásával, csehszlovák-magyar lakosságcserével, valamint a re- szlovakizációval próbálta elérni. ■ E. Cs. A próbatétel és az áldozathozatal harccal magyarázzák az ameri- ideje következik Irakban, s ezért kai hatóságok, hogy ellenőrzik az irakiaknak félre kellene ten- a külföldről érkező küldeménye- ni politikai és vallási nézetkü- két. Polgárjogi szervezetek és né- lönbségeiket, hogy egységkor- hány törvényhozó aggodalmát mányt hozzanak létre - fogalma- fejezte ki a telefonok lehallga- zott az amerikai elnök. George tása miatt is. ■ Cs. Cs. Bush Washingtonban, háborús veteránok előtt mondott beszé- Bush feledet. Ebben a többi között azt jó- lőtiennek solta, hogy 2006-ban megújul- tartja az nak, illetve megerősödnek a har- iraki be- cok Irakban, ugyanakkorái 4 avatkozás óvta Irakot attól, nehogy visszacsúszszon a zsarnokságba. Az elnök kitért az iraki háború amerikai kritikusaira is. Felelőtleneknek minősítette őket, mert azt állították, hogy Bush elnöknek nincs iraki stratégiája. A háborúval és a terrorizmus elleni
