Tolnai Népújság, 2005. december (16. évfolyam, 280-306. szám)
2005-12-05 / 284. szám
2005. DECEMBER 5., HÉTFŐ VILÁGTÜKÖR 7 Irak a választásokra készül. Plakátokkal és robbantásokkal zajlik a választási kampány Irakban. Míg a biztonságosnak számító körzetekben plakátragasztó emberek szállják meg a városokat a 15-i voksolás előtt, a szunnita háromszögben mindennapos az erőszak és a terror. Tegnap öten haltak meg egy Bakubában elkövetett merényletben, míg szombaton 19 iraki katona vesztette életét egy támadásban Bagdadtól északra. Európa mindent tudott? börtönbotrány Rice szerint mindenki tisztában volt az igazsággal Újra kisolló kerülhet a fedélzetre Az amerikai repülőtereken ezentúl nem kobozzák el a kisollót azoktól, akik a kézipoggyászukban próbálják meg felvinni a gépre az eszközt - döntött az Egyesült Államok Közlekedési Biztonsági Hatósága (TSA). A 2001. szeptember 11-ei terror- támadások után meghozott biztonsági intézkedések felülvizsgálatától egy apró, ám annál bosszantóbb szabálytól szabadulhatnak meg a repülőgépeken utazók. A könnyítés december 22-én lép életbe, nagyban egyszerűsítve azok dolgát, akik má- nikűrkészlettel kívánnak kedveskedni távol élő rokonaiknak karácsony alkalmából. Az előírások értelmében a fedélzetre 11 centinél kisebb ollók, illetve 18 centisnél kisebb más vágóeszközök vihetők fel. Ezzel egy időben szigorítják az utasok véletlenszerű ellenőrzését, s a fő célpontnak a továbbiakban nem az ollók, hanem a robbantásra alkalmas anyagok, eszközök számítanak majd. ■ Gy. M. Megállíthatatlan a madárinfluenza terjedése Újabb madárinfluenza-gócra bukkantak a hatóságok Romániában. Ez már a második alkalom, hogy a Duna deltáján kívüli területen következett be fertőzés. Hivatalos közlés szerint ezúttal az ország délkeleti részén fekvő Bra- ila megyében, Ciocile településen észlelték szombaton a madárinfluenza H5 vírusát. A helyi hatóságok megerősítették, hogy a települést azonnal zárlat alá vették, s haladéktalanul megkezdődött a szárnyasok elpusztítása. Ukrajnában Viktor Juscsenko elnök rendkívüli állapotot rendelt el a Krím félsziget valamennyi településén, miután négy faluban is fertőzött madarakat találtak. Az érintett településeket karantén alá helyezték, 3 kilométeres körzetükben tilos a be- és kilépés, tíz kilométeres körzetükben pedig megfigyelési zónát alakítanak ki. Megkezdték a fertőtlenítést, a lakosságot gondosan megvizsgálják, és szükség esetén beoltják, az elhullott szárnyasokat szakemberek felügyelete mellett elégetik, s kötelezővé tették a baromfiak zárt helyen tartását. ■ F. K. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter arra készül, hogy keményen visszautasítsa az Amerikát ért vádakat. Farkas Károly A CIA megvédésére készül e heti európai kőrútján Condoleezza Rice - állítják amerikai lapok. A The Washington Post szombati számának értesülése szerint az amerikai külügyminiszter támadó magatartással igyekszik majd elhárítani az Európai Unió tájékozódási kísérleteit a CIA titkos börtöneiről. A szóban forgó offenzíva középpontjában az az üzenet áll, hogy az európai országoknak tartózkodniuk kellene a bírálatoktól. Rice ugyanis arra kíván utalni, hogy a CIA műveletei „jelentős európai kormányok illetve titkosszolgálatok teljes tudomásával” történtek. A külügyminiszter valószínűleg azt is jelezni kívánja, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja szövetségeseinek függetlenségét. A tekintélyes újság szerint ez egyben lehetőséget nyújt arra, hogy Condoleezza Rice elkerülje a titkos börtönök létezésének közvetlen megerősítését. Minderről a külügyminiszter még indulása előtt levélben kívánja tájékoztatni az érintett európai kormányokat. Az újság nem utalt arra, hogy mely európai országok szerepelnek a címzettek között. Annyi ismert, hogy az amerikai külügyminiszter körútját ma este Németországban kezdi, s Románia, Ukrajna és Belgium szerepelnek a további állomások között. Kérdéses azonban, hogy az egyre komolyabb felháborodást mennyiben lesz képes elcsitíta- ni az amerikai offenzíva. Németországban az új kormányra komoly nyomás nehezedik a közvélemény részéről, különösen, amióta a Post szombati száma napvilágot látott. A német lapok szerint ugyanis nem lehetetlen, hogy Otto Schily korábbi belügyminiszter is tisztában volt az igazsággal. Tudott például arról is, amikor egy német állampolgárt két évvel ezelőtt a CIA elrabolt, és kihallgatásnak vetett alá. Egyedül Németországon keresztül több száz alkalommal szállítottak rabokat a CIA titkos repülőgépei. A Spiegel magazin mintegy 430 leszállásról tud az elmúlt négy évben. A német kormány most már attól is tarthat, hogy a CIA-botrány miatti közfelháborodás egyenesen a német- országi amerikai támaszpontok létét is veszélybe sodorhatja. A vitát csak kiélezte Khaled al- Masri beszámolója, akit állítása szerint 2004-ben megkínoztak egy titkos CIA-gépen Európa felett. A titkos CIA-börtönökre és fogolyszállításokra október végén derült fény. Rakétavetővel lőttek egy buszra Koszovóban tegnap Koszovóban rakéta- vetővel lőttek rá egy szerb buszra. A lövedékek szerencsére nem robbantak fel, így nem sebesült meg senki. A feltételezések szerint albán szélsőségesek követték el a támadást. A hét végén a szerb kormányfő és a köz- társasági elnök is felhívta a figyelmet a szerbeket egyre gyakrabban érő atrocitásokra. Több ezren tüntettek Hongkongban mintegy 70 ezren tüntettek vasárnap Hongkongban azt követelve, hogy a kínai hatóságok állítsák vissza az egykori brit koronagyarmaton a szabad választások intézményét. A városban a parlamenti képviselők csak részben választhatók szabadon, ugyanis a hatvanfős testület felét Peking nevezi ki, mióta 1997- ben Kína visszaszerezte Hongkongot Nagy-Britanniától. Újabb légicsapás érte a Gázai övezetet izraeli harci repülőgépek tegnap rakétákkal lőtték a Gázai övezet egy részét. Az F-16-os vadászgépek előbb átrepültek a város fölött, majd többször tüzeltek a közeli Bét Lahia településre. Személyi sérülésről, illetve anyagi károkról nem érkezett jelentés. Igen az iráni urándúsításra az iráni őrök tanácsa jóváhagyta az urándúsítást az országban. A konzervatív hitszónokokból és jogtudósokból álló nagy hatalmú testület felhatalmazta a te- heráni kormányt arra, hogy kivonja Iránt nukleáris tevékenységének fokozott nemzetközi ellenőrzése alól, és újrakezdje az urándúsítást, ha atomprogramja az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerül. Amennyiben Irán nem lesz képes bizonyítani, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, komoly szankciókra számíthat az ENSZ részéről. @ további hírek: www.reogel.hu ■ Az unió végre egyértelmű választ vár. Nyilvánossá tették a Katrina-dossziét new Orleans Az augusztusi vihar után most az érzelmek dühöngenek Ma fény derül Blair büdzséajánlatára Ha a hurrikán ismét az Egyesült Államok déli államaiban pusztítana, az sem kelthetett volna nagyobb vihart, mint a Lousiana állam kormányzója, Kathleen Blanco által közzétett 100 ezer oldalnyi dokumentum. A „Kat- rina-dossziéként” is emlegetett iratok új fényt vetnek a Szövetségi Katasztrófavédelmi Hivatal (FEMA) tevékenységére. A jegyzeteket, elektronikus leveleket, sőt kézzel írott feljegyzéseket is tartalmazó irattömegből világosan kiderül, hogy a FEMA tehetetlensége miatt keletkezett t katasztrófahelyzet. A jegyzetek- | bői olyan részletekre is fény de- 1 rül, melyekkel kapcsolatban ed- A Katrina miatt több ezren vesztették el családtagjaikat és otthonukat dig a sajtó is csak találgathatott. Ilyen eset a katasztrófavédelem 500 buszának példája is. A kormányzó már a vihar másnapján buszokat kért a FEMA illetékeseitől. Ám azok, bár rendelkeztek 500 bevethető járművel, azokat egy másik városba küldték, és ott várakoztatták őket. A sors fintora, hogy mire egy nappal később kiadták az utasítást a buszok New Orleansba indítására, azokat már elsodorta a kiöntött Mississippi. „Dühítő és frusztráló élmény volt” - nyilatkozta a kormányzónő. Kathien Blanco kijelentette: a nyilvánosságra hozott iratokból mindenki megismerheti az igazat. ■ F. K. Ma teszi közkinccsé a brit kormányfő az EU 2007-2013-as költségvetésére vonatkozó javaslatait. A megegyezés egyelőre reménytelennek tűnik, pláne hogy mára a kelet- közép-európai új tagállamok is kihátráltak a brit EU-el- nökség mögül. Az uniós pénzügyi kerettervről szóló tárgyalások júniusban kudarcba fulladtak: a tagállamok nagy része, elsősorban Franciaország akkor azzal vádolta meg a brit vezetést: a kudarc oka az, hogy nem voltak hajlandóak lemondani a nekik járó visszatérítésről. London azzal vágott vissza, hogy Párizs meg túl sok mezőgazdasági támogatást kap. A vitát az szorította háttérbe, hogy kiszivárgott: Blair az új tagoknak juttatott felzárkóztatási támogatás tíz százalékát áldozná fel. A Financial Times most azt írta, hogy London lemondana az évi 5 milliárd eurós visszatérítés jelentős részéről, 7 évre összesen 6-9 milliárd euróról. Ez igen apró tételnek tűnik a teljes, 800 milliárd euró körüli csomagban, arról nem szólva, hogy a 10 százalékos visszafogással egyedül Magyarország 2 milliárd eurót veszítene. ■ Gy. M. ■ London akár 9 milliárdot is engedne.
