Tolnai Népújság, 2005. december (16. évfolyam, 280-306. szám)

2005-12-24 / 301. szám

KARÁCSONY TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. DECEMBER 24., SZOMBAT A mindennapi csodák mindig velünk vannak Dr. Papp Lajos Bonyhád, a Petőfi Sándor Evan­gélikus Gimnázium kollégiu­ma. Diákok, pedagógusok vár­ják dr. Papp Lajost, a világhírű szívsebészt, aki naponta élete­ket tart kezében. Telefonon érkezik a hír: ké­sik, de senki sem hagyta el a termet. Fél óra múlva lépett be az ajtón.- Bármilyen orvosi materiá­lis tudás csak akkor válik gyó­gyító eszközzé, ha mögötte van a doktor hite saját munkájában - mondta a professzor egy diák­lány kérdésére. - Ennél is fonto­sabb, hogy föl tudja ébreszteni betegében a gyógyulás iránti vágyat, a gyógyulásba vetett hi­tet. Ez a hit racionális tudással párosulva segítséget ad. Nem gyógyulást, mert az az ember­ben rejlő kincs. Hogy a szívet és szeretetet miért kapcsolják össze? Mert a szívünk nem­csak testünk mozgatója. Dr. Papp Lajos karácsonyok­ról is mesélt, amelyek soha nem az ajándékokról, hanem a családi csodákról szóltak. Amelyek, mint mondta, valójá­ban nem csodák, csak nem tudjuk a magyarázatát, de a Jó­isten kegyelméből részesülhe­tünk benne. Beszéltem a Jézuskával telefonon... Decsi óvodásokat kérdeztünk: mi jut eszükbe a karácsonyról? Sárközi Krisztofer: A kará­csonyban az a szép, amikor fel­kapcsoljuk a világítást a fán, és meglátjuk, mi van rajta. Kovács Klaudia: A Jézuska fog nekem hozni egy szép, egy­szarvú lót! Orsós Gergő: Karácsonykor az a jó, hogy meg lehet nézni vi­deón, milyen volt a tavalyi, meg az azelőtti karácsony. Marosi Anna Ivett: Egyszer beszéltem a Jézuskával telefo­non, mert a testvéremnek meg­volt az egyik száma. Mit mon­dott? Hogy legyek jó. Szép Evelin: A Jézuska kará­csonykor születik, húsvétkor megölik. Szerintem ez szomo­rú. Illetve szintén Szép Evelin: A karácsonyi csomagolópapírt mi szoktuk megvenni az ajándé­kokhoz. És anya szokta feladni postán a Jézuskának. Héder Fanni: Láttam a faliúj­ságon, hogy van két beteg gye­rek. Egyből gondoltam, hogy se­gíthetek, ha odaadom az összes, perselyben gyűjtött pénzemet. A karácsonyban egyébként azt szeretem, hogy hazajön az apu­kám, aki nagy, és Tatán katona. Szekszárdi lány a siker kapujában premier A New York-i Brodway sztárzeneszerzőjét is meghódította hangjával Egy szekszárdi fiatal hölgy kapta a Rudolf (Az utolsó csók) világpremi­erjének női főszerepét. Vágó Bernadett gyógysze­résznek készült, mégis a világot jelentő deszkák mellett döntött. Vetsera Mária szerepe élete leg­nagyobb lehetősége. Rácz Tibor Világpremier főszerepét kapta egy fiatal szekszárdi hölgy, Vá­gó Bernadett. A művésznőt tele­fonon sikerült utolérni két pró­ba között. - Vetsera Mária szere­pe életem legnagyobb lehetősé­ge - mondta -, hisz ez azt jelen­ti, hogy megismert a szakma és ragaszkodnak hozzám. - Egy olyan nagyszerű zeneszerző művében játszhatom a női fő­szerepet, akinek a New York-i Broadway-n egyszerre három darabja futott. Mint Bernadett elmondta, na­pi két alkalommal próbálnak, azaz igen sokat dolgozik. Felmerül a kérdés, hogyan is került a pesti broadway színpa­dára egy szekszárdi lány? A Garay János Ének Zenei Ál­talános Iskolában ismerkedett a számokkal, betűkkel, és nem utolsósorban a hangokkal, a ze­nével. Majd az I. Béla Gimnázi­um és Informatikai Szakközép- iskola padjait koptatta négy évig, az érettségi után pedig gyógyszerész asszisztensnek tanult. A szakma felé a családi hagyományok terelték a fiatal Bernadettet, édesapja ugyanis szintén gyógyszerész. Szíve azonban visszacsábítot­ta a kották elé. Bernadett beirat­kozott a Zeneművészeti Egye­tem gyakorlóiskolájába, a Bar­Rudolf - Az utolsó csók női főszerepe A decemberi meghallgatások alapján Fmnk Wildhorm zene­szerző- aki többek közt a Jekyll és Hyde című musicalével lett New York egyik legkeresettebb szerzője - és az alkotók döntése alapján a Rudolf (Az utolsó csók) női főszerepét, azaz Vetsera Máriát Vágó Bernadett alakítja. A férfi főszerepet Dolhai Attilára osztotta a zeneszerző, egyetértésben Kerényi Miklós Gábor rendező­vel. Szoros versenyben Vágó Ber­nadettnek olyan hazai színmű­vésznőkkel kellett megküzdenie a szerepért, mintjanza Kata, Malek Andrea és Bíró Eszter. Beugróként zseniálisan alakította Júliát Szinetár Dóra helyett kellett beugrania a Szegedi Szabad­téri Játékokon Júlia szerepébe. Dórának kificamodott a boká­ja, ezért az orvosok pihente­tést javasoltak számára. Kerényi Miklós Gábor úgy döntött, Vágó Bernadett, a Bu­dapesti Operettszínház mellett működő Pesti Broadway Stú­dió idén végzett növendéke játssza Júlia szerepét aznap este. Az előadás végén fergeteges tapsvihar bizonyította: megáll­ta a helyét Gérard Presgurvic népszerű musicaljének fősze­repében. tók Béla Konzervatóriumba. A „komiból” az Operett Színház musical stúdiójába vezetett útja, mely a Toldy Mária Vas­utas Zeneiskola és az Operett Színház közös műhelye, a Pes­ti Broadway Musical Stúdió. A szekszárdi lányt az Operett Színház művészei tanították a színészmesterségre, többek közt Földes Tamás, Szabó P. Szilveszter voltak a tanárai, Toldy Mária pedig zenei tudásának elmélyítésében segítette. Egy éve Kővári Judit­nál tanul énekelni, mint Ber­nadett elmondta, úgy érzi na­gyon jó kezekben van. Vágó Bernadett már fellé­pett néhányszor szülővárosá­ban. Idén májusban Szekszár- don, a Művészetek Házában tartott egy másfél órás elő­adást. Jövő év januárjában, ti­zennegyedikén ismét hallhat­ja a művésznő hangját az itthoni közönség szintén a Művészetek Házában, a dél­dunántúli régió bálján. Ezen a rendezvényen Bálint Ádám- mal, volt osztálytársával és je­lenlegi kollégájával adnak elő néhány dalt, nagy sikerű Shakespeare-adaptációból, a Rómeó és Júliából. A bálozók abban a kivételes helyzetben lesznek, hogy nemcsak a fiatal művésznőt és a Megasztárból ismert Ádámot láthatják egy színpadon, hanem az utóbbi év egyik legsikeresebb színházi pro­dukcióját is. Névjegy Vágó Bernadett Zalaegerszegen született Mint elmondta, az hogy mikor, mindig a szereptől függ, de mindig május negyedikén tartja születésnapját. Csillag­jegye bika. Legnagyobb eddigi sikere, 2005. augusztus 13-án a Szegedi Szabadtéri Színpa­don Júlia, és most Vetsera Mária szerepe. Szeret kedvesé­vel lenni, imádja a színházat és az éneklést. Érdekes, hogy anyakönyv szerinti neve Vágó Bernadett Zsuzsanna, legjobb barátnőjét pedig Vágó Zsu­zsannának hívják. A finn Télapónak második otthona Szekszárd barátság Meghatódott a gyerekek, meglepődött a tanárok ajándékán Nagyon jó idő van, mond­ta Arvi Vaittinen ékes magyar nyelven, pedig zuhogott az eső, süvített a szél. Igaz, ő a skandináv decemberhez méri az idő­járást. A finn gépészmér­nök saját költségén volt Mikulás Iregszemcsén. Ihárosi Ibolya Arvi Vaittinen ugyanabban a csizmában alakítja Santa Klaus-t, vagyis a finn Télapót, amit még a nagyapja viselt hasonló alkal­makkor. A finn Santa Klaus nem december hatodlkán, hanem ka­rácsonykor viszi az ajándékokat a gyerekeknek. Már többször volt Mikulás Magyarországon. Legutóbb magyar baráti kapcso­latai révén az iregszemcsei gyer­mekotthonban szerzett örömet a gyerekeknek. Meghatottan emlékezik arra, hogy a gyerekek mennyi aján­dékot készítettek neki, és nem akarták elengedni a kezét. Azt már nevetve meséli, igencsak meglepődött, amikor az egyik gyerek pálinkát adott át neki. Az volt a tanárok ajándéka. Mikuláskor saját költségén érkezett Magyarországra csak azért, hogy örömet szerezzen az iregszemcsei gyerekeknek. Otthonról hozta az ajándékot is. A finn mérnök már legalább ötvenszer járt Magyarországon, mint mondta, Szekszárd a má­sodik otthona. A nyáron hat hé­tig volt itt a családjával. Még mindig elbűvöli, hogy nálunk mennyire színes a természet, s véget nem érőek a megművelt földek. Finnországban csak pici farmok vannak. Hazánk iránti vonzalmát a két nép rokonságá­ra vezeti vissza. Szerinte a ma­gyarok barátságos, nyílt embe­rek, akikkel a munkában is könnyű együttműködni. Ma már nem lát különbséget a finn a két nép mentalitása között, de még mindig megle­pődik azon, hogy mi a munka után, szombaton és vasárnap is mennyit dolgozunk. Ők job­ban élvezik a szabadidőt, több hobbijuk van. Az ő hobbija, hogy Télapó, érdekli a szőlőter­mesztés, a borászat. Rendsze­resen részt vesz az amatőr sí­futásban. Arvi Vaittinen Névjegy Arvi Antero Vaittinen 1954. július 15-én született Kittee- ben, gépészmérnök, dolgozott az Uralon túl, ahol megta­nult oroszul, angolul szintén beszél. 1985-óta dolgozik a loviisai atomerőműben, ahol először karbantartással fog­lalkozott, ma kereskedelmi vezető. Felesége Helena új­ságíró, tagjai egy finn-ma­gyar baráti körnek. Fiúk egyetemista, kémiát tanul Helsinkiben, lányuk Lahtiban egészségügyi szak- középiskolába jár. Horgá­szik, főz, specialitása a gril­lezett lazac.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents