Tolnai Népújság, 2005. december (16. évfolyam, 280-306. szám)

2005-12-16 / 294. szám

GYEREKVILÁG TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. DECEMBER 16, PÉNTEK Filmajánló: Narnia Krónikái Harry Potter után, hamaro­san újabb csodás mesefilm kerül majd a mozikba, Narnia Krónikái - Az orosz­lán, a boszorkány és a ru­hásszekrény címmel. A II. világháború német légitá­madásai miatt a Pevensie- gyerekeket, Peter-t, Susan-t, Edmund-ot és Lucy-t elkül­dik Londonból, hogy biztos menedéket találjanak szá­mukra a vidéken élő, hóbor­tos Digory Kirke professzor­nál, aki történetesen egy na­gyon különös, antik szek­rény tulajdonosa is. Egy nap Lucy, bele­pillantván a szekrénybe, Narnia ha­vas tájain találja ma­gát, az örök tél országában, köszönhetően a gonosz Fe­hér Boszorkány varázserejé­nek. Végül az összes Pevensie-sarj Narniában köt ki, és rádöbbenek, csak ők törhetik meg a Boszorkány átkát. Bővebb információ: www.port.hu Könyvajánló: 100 játék gyerekeknek Nemcsak a szülők vehetik hasznát a Cser kiadó új köte­tének, hanem az iskolák, óvo­dák foglalkozásainak meg­szervezéséhez is_ hasznos öt­leteket adhat. A kötet tele van újszerű érdekes dalokkal, mondókákkal, papírhajtoga­tással, társasjátékokkal. A gyerekek 100 játék szüleik, ne- j velőik segít­kedhetnek, legyen szó a tanyavilágról, öl­tözködésről, vagy a vásárok­ról. (Szerzők: Susanne Stöcklin-Mayer, Gulázsi Auré­lja, Lelkes Ágnes) Fessünk üveget az ünnepekre Nagy kérdés ilyenkor kará­csony előtt, hogy mivel ked­veskedjünk kisbarátainknak. Ahhoz, hogy örömet szerez­zünk, elég egy kis figyelmes­ség is, amit magunk készí­tünk el. Ehhez nem kell más, csak egy kemény falu üveg­pohár, és egy kis üvegfesték. A poharat díszíthetjük Miku­lás-mintával, amelyhez akár egy mesekönyvből is készít­hetünk sablont, és még sze­mélyesebbé tehetjük az aján­dékot, ha a célszemély nevét is ráfestjük. Viasszal nagyobb élmény a szánkózás Leesett az első hó, és előke­rültek a szánkók a helyükről. De nem mindig elég csak előkapni a jó öreg csúszóal­kalmatosságot, azzal jól is kell tudni bánni, hogy a lejtő igazán nagy élményt nyújt­son. Például nem árt a csú­szó felületet viasszal lekezel­ni. Ez az anyag kiegyenlíti a felület egyenetlenségeit, így csökkenti a súrlódást, és ter­mészetesen ezzel növeli a siklás sebességét. Molnár Alexandra (balról), Kozma Laura és Kovács Anett örül az adventi gyertya fényének Amit saját magunk készí­tünk, annak jobban örü­lünk. A karácsony sok re­mek lehetőséget teremt arra, hogy a család együtt munkálkodjon az ünnepi előkészületekben. A fe­nyőfára többféle anyagból készíthetünk változatos díszeket. Venter Marianna A karácsonyfa állítása Magyar- országon a XIX. század máso­dik felében terjedt el. Eleinte csak a gazdag házakban volt szokás, a század végére azon­ban meghonosodott a polgári családokban is. A fenyőfa sza­loncukorral való díszítését csak nálunk kedvelik. A sza­loncukor mellett persze még sok másféle díszt is rakunk a fenyőfára. Mint szinte minden­ben, a fadíszítésben is vannak divatirányzatok, de ezeket nem muszáj követni. Mindenki úgy ékesíti a karácsonyfát, ahogy neki tetszik. Az otthon saját kezűleg készí­tett díszek sokkal személyeseb­bek, s így értékesebbek, mint azok, amelyeket az üzletekben lehet kapni. Az igazi pedig az, amikor a családtagok együtt ké­szítik a díszeket. Elkészítésükhöz sokféle alap­anyagot használhatunk. Papírt, textilt, szárított terméseket, magvakat, stb. Az alábbiakban néhány ötletet adunk a munká­hoz. A sógyurma egyszerű és ol­csó alapanyag, amelyet igen változatosan hasznosíthatunk. Egy kiló sót egy kiló liszttel és annyi vízzel kell összekeverni, hogy jól formázható masszát kapjunk. A kész anyagból ugyanúgy, mint az igazi gyur- má bál, kezűéi fo'f frtá^h a tffh k Ylí-- székét. Sodrófával kinyújtjuk és karácsonyi mintás sütemény­szaggatóval vágunk ki belőle formákat. Díszíthetjük őket magvakkal, gyönggyel. Ne fe­lejtsünk el kis lyukat vágni egy centivel a díszek teteje alatt, ide kerül majd a fonál, aminek se­gítségével a fára akasztjuk. Majd jöhet a szárítás, sütőben, utána pedig a festés. Textilből és papírból a legkülönfélébb dísze­ket készíthetjük. Csillagot, hol­dat, napot, szívecskét, geometri­ai formákat. Arany- és ezüstszí­nű, valamint élénk, fényes piros, kék, sárga színeket használ­junk, ezek a legmutatósabbak. Kiszáradt termésekből is készül­het karácsonyfadísz, de ezekből - rnkább-Asztal»aS.íÖli(ffizé.k(ASil- kothatunk. Ha az anyukák vállalkoznak rá, a karácsonyfára sütemény­tésztából készített formákat is felrakhatunk. A karácsonyi mintás szaggatóval készült sütit aztán együtt díszíthetjük, cukormázzal, színes habbal, cu­korkával, csoki- és kókuszre­szelékkel. A karácsonyfa a tudás és az élet szimbóluma Azt hihetnénk, hogy ősi hagyo­mánya van a karácsonyfa-állí­tásnak, pedig Nyugat-Európá- ban csak a XVIII. század máso­dik felében kezdett elterjedni. A bibliai tudás fáját szimbolizál­ja, Jézus születésekor az ere­dendő bűnre emlékeztetve. Mi­vel az öreg kontinens hidegebb tájain decemberben egyedül a fenyőfa zöld, ebből lett jelkép. Almát azért akasztottak rá, mert mint tudjuk, a tudás fája almafa volt. Később az eredeti szándék elmosódott, a díszítés is egyre gazdagabb, változato­sabb lett. Egyes vélemények sze­rint a fenyő, mint jelkép egyben pogány örökség is. Az örökzöld növény az életet jelképezi. A högyészi ovisok betlehemet is készítenek Fehér papírból angyalkákat, templomot, fenyőt hajtogat­nak, üdvözlőkártyákat feste nek, gyertyát öntenek, betle­hemet készítenek a kicsi ke­zek a högyészi óvodában. Közben ünnepi énekeket, ver­seket tanulnak. Emellett ter­mészetesen a nemzetiségi szo­kásokkal is megismerkednek a gyerekek. Márton nap előtt például, a szülőket is bevonva a készülődésbe töklámpáso­kat csináltak, tüzet gyújtot­tak, felvonultak. Most kará­csonyi ajándékként az egykori szegény sváb gyerekek kedvelt játékát, a stekkepuppét, a rongybabát készítik el. F.K.É. A telelő hódok a kotorékban húzzák ki tavaszig Az eurázsiai hód kontinensünk egyik legnagyobb rágcsálója, amely egykor minden vízparton megélt a földrész mérsékelt égö­vében. Áramvonalas testükkel könnyedén mozognak a vízben, ahol úszóhártyás lábaikkal és pikkelyes farkukkal eveznek elő­re. A várépítésben nem igazán je­leskednek, inkább a partoldalba vájt üregekben húzzák meg ma­gukat. A bejáratot elrejtik a víz alatt, így nagyobb biztonságban vannak kicsinyeikkel együtt. Gát­építésbe akkor kezdenek, ha nem elég magas a vízszint a megfelelő bejárat kialalakításához. Az egész família a kotorékban húzza ki a hideg téli hónapokat, közben pedig a felhalmozott eleségből lakmároznak. Családszerető álla­tok, párjukat hosszú távra vá­lasztják meg és együtt élnek fia­tal kölykeikkel. H. É. Az ember későn fedezte fel a kiwik birodalmát Új-Zéland, vagy ahogyan a bennszülöttek nevezték, Hosz- szú fehér felhő földje, két na­gyobb és rengeteg kisebb szi­getből áll. Területén a mai napig vannak működő vulkánok. Egyik legnagyobb a Ruapehu, amely 2797 méter magas. Az emberek csak időszámításunk után jelentek meg a szigeteken. Betelepülésük előtt szinte egy­általán nem fordult elő emlősál­lat a vidéken, viszont többféle nagytestű, repülésképtelen, egyedül itt élő madár népesítet­te be. Ilyen például az egyik szimbólumuk, a kiwi. Az első telepesek polinéziaiak voltak, majd Abel Janszoon Tasman, holland hajós a 17. században felfedezte, lames Cook pedig a következő század első felében brit felségterületté nyilvánította a területet. HARGITAI ÉVA Japánban a türelem a nevelés Az egész család megszenvedi a fogzást baba-sarok A picik fájdalmait megfelelő módon lehet és kell is csillapítani legfőbb eszköze A felkelő nap országában kicsit más a gyerekek élete, mint ná­lunk. Szinte alig látják édesapju­kat, aki a hét hat napján reggel­től estig dolgozik. Anyukájuk vi­szont egész nap velük van, és nagyon sokáig együtt is alsza­nak. A suliban, akárcsak a leg­több családban a türelem a neve­lés legfőbb eszköze. A közösség nagyon nagy szerepet játszik a japánok életében. Sok helyen már az óvodában is egyenruhát viselnek, az iskolákban pedig szinte mindenhol. A ruhához drága .bőrtáskát hordanak, ugyanazt az általános iskola vé­géig. A fiúké általában fekete, a lányoké pedig piros. HARGITAI Az első fogak megjelené­se nem csak a kisbaba, a család számára is igazi próbatétel. Vannak apró­ságok, akik különösebb gond nélkül esnek át a fogzáson és olyan picik is, akiket ez nagyon meg­visel. Nincs olyan kisbaba, akit vala­milyen módon ne gyötörne meg az első fogak megjelenése. A pi­cik ilyenkor nyűgössé válnak, erősen nyálaznak, romlik az ét­vágyuk. Előfordulhat még has­menés, kipirosodott popsi, hő­emelkedés. A kicsik egy része nem tud nyugodtan aludni, ezért még nyugtalanabb, síró- sabb lesz. Az első tejfog a leg­több gyermeknél féléves kor­ban bújik ki és két és féléves korra fejeződik be a fogzás. Ezek azonban nem szigorú idő­határok. Előfordul, hogy met­szőfoggal születik a baba és az is, hogy csak tíz hónapos kor­ban jelennek meg az első fogak. Ha a csecsemő nagyon nyű­gös, fájdalmasan sír, nem tud pihenni, aludni, természetesen próbáljunk meg segíteni rajta. Először is érdemes a Dentinox nevű gélt vagy folyadékot kenni az ínyre. Ez rövid ideig érzéste­leníti az ínyt, így ha a feszülés nem nagy, a csecsemő meg­nyugszik, elalszik. Ha azonban ez nem segít, kérjünk tanácsot a háziorvostól. Általában Ger- micid-C kúpot és a Panadol baby szirupot javasolnak majd, adagolását feltétlenül beszéljük meg a doktorral. A kisbabák fogzáskor szíve­sen rágcsálnak, régen kanalat, csirkecombcsontot adtak ilyen­kor a kezükbe, de ma már sok­féle, ezeknél sokkal jobb rágóka kapható. Különösen javasoljuk azokat a csecsemőrágókat, amelyek belsejében folyadék van. Ezt lehűtve adjuk oda a kicsinek, kellemesen hűsíti a baba fájó ínyét. VENTER < \ 4 4 í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents