Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-02 / 256. szám
6 HÍRSÁV Az újságokat perli Zuschlag János rágalmazás miatt két újságot is beperel Zuschlag János. Az MSZP volt országgyűlési képviselője azért indít eljárást, mert szerinte az újságok hazugságokat közöltek róla. A lapok többek között arról cikkeztek, hogy Zuschlag János az egyik „árnyékvezetője” annak a kiskunhalasi alapítványnak, amelynél számviteli fegyelem megsértése miatt nyomoz a rendőrség. Levél az MSZP-hez 1956 ügyében tegnap levelet intézett a budapesti szocialistákhoz Balczó Zoltán, a fővárosi képviselő-testület egyik tagja 1956 ügyében. A Jobbik alelnöke azt a kérdést tette fel, hogyan képzeli az MSZP a nemzeti megbékélést, ha egyik képviselője sem támogatta a kivégzett Mansfeld Péter szobrának felállítását, és megtagadták azt, hogy Tóth Ilona emlékét köztéri alkotás őrizze. A levélre mindeddig nem reagáltak az érintettek. Sokallja a Fidesz az 1,5 milliós jutalmat FELHÁBORÍTÓNAK tartja Szijjártó Péter, a Fidesz győri elnöke a megyei közgyűlés szocialista elnökének megszavazott 1,5 millió forintos jutalmat. A honatya szerint Balogh József elmúlt hároméves tevékenysége a városban állandósuló dugókról, a fejlődés megrekedéséről, több száz milliós elvonásról szólt. A helyi MSZP nem nyilatkozott az ügyben. Szülőföld Alap: kiírták a pályázatokat alig több. mint két hét áll rendelkezésükre a határon túli magyaroknak ahhoz, hogy pályázatokat adjanak be a Szülőföld Alaphoz. A kiírást szombaton tették közzé a www.szulofold.hu címen. A 800 millió forintos keretösszegből magánemberek és szervezetek a magyar oktatás, a kultúra, és a jogvédelmi szervezetek fejlesztésére pályázhatnak. KISZ-esként adatokat gyűjtött a kormányfő? A Magyar Nemzet napilap állítása szerint a miniszterelnök adatokat gyűjtött a Fideszről, amikor a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) pécsi bizottságának titkára volt. Gyurcsány Ferenc 1988. augusztus 17-én küldött levelet a pécsi felsőoktatási intézmények párttitkárainak azzal, hogy a KISZ- nek „politikai munkával kell fellépnie” a megalakuló Fideszcsoportok ellen. Levelében Gyurcsány kifejtette: a „láthatatlan ellenféllel nem lehet megküzdeni”, ezért „bizalmasan” elküldte a levéllel a Fidesz tervezett programját is. A kormányfő mindeddig nem reagált az értesülésre. ■ Sz. Sz. HAZAI TÜKÖR 2005. NOVEMBER 2., SZERDA Megosztja a romákat az összefogás Bonyolult tervezetet készített a kormány. Megnyugtató lehet: a tervezetben nem szerepel, hogy bárkinek is vissza kellene fizetnie a pluszpénzből. Fizetnék az elmaradt pénzt 13. havi A parlament dönthet a kormány tervezetéről „A cigányoknak össze kell fogniuk, és egyedül kell megméretniük magukat a jövő évi parlamenti választásokon” - Kolompár Orbán romavezető fenti kijelentése megosztja a cigány szervezeteket. Kolompár kezdeményezése alapján a Magyarországi Cigány Szervezetek Fóruma (MCF) önállóan indul a 2006-os választásokon. A romavezető szerint azért van szükség az összefogásra, mert a parlamenti pártok nem tartották be azokat az ígéreteket, amelyeket a korábbi választások alkalmával tettek a cigányoknak. „Kolompár lépése nyílt beismerése annak, hogy az általa vezetett Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) nem képes arra, hogy ellássa a romák érdekképviseletét” - jegyezte meg a felvetésre Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke. „Az akció arra is rámutat, hogy az MSZP-SZDSZ- kormány most sem tartotta be a romák felé tett ígéreteit, így érthető, hogy Kolompár szabadulni akar a kényszerházasságból” - fejtette ki az amúgy fideszes parlamenti képviselő. Esélytelen ötletnek nevezte a kezdeményezést Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke is. A politikus szerint a romák többsége egy kulturált és demokratikus országban hisz, ahol nem etnikumok, hanem különböző értékek és érdekek ütköznek meg a politikai palettán. „Az OCÖ Farkas Flórián idején azt a látszatot keltette, hogy sok ember áll mögötte, de kiderült, hogy ez nincs így. Mára az is kiderült, hogy a pártok nem szívesen látják soraikban a besurranó kisvajdákat” - fejtette ki Horváth Aladár. ■ Szakács Á. Horváth Aladár: szükség Körülbelül 15-20 ezer ember juthat hozzá ahhoz a pénzhez, amelyet nem kapott meg a 13. havi fizetést szabályozó jogszabályok módosulása miatt. A vonatkozó javaslat a parlament előtt fekszik. Szakács Árpád Kidolgozta a kormány az új szabályozást, amelynek alapján megkaphatják az elmaradt tizenharmadik havi fizetést azok a közszférában dolgozók, akik a nulladik havi bér bevezetése miatt idén elestek a járandóságtól. Idén januárban ugyanis csak azoknak járt a 13. havi fizetést felváltó nulladik havi bér, akik 2005. január 1-jén munkaviszonyban álltak. Ezt a döntést a közelmúltban megsemmisítette az Alkotmánybíróság, emiatt új jogszabályt kellett kidolgoznia a kormánynak, amit azonban a parlamentnek is el kell fogadnia. Az Országgyűlés előtt álló javaslat szerint ha a munkavállalónak 2004. február 1. és 2004. december 31. között szűnt meg a munkaviszonya, akkor is megkapja az egyhavi különjuttatást vagy annak időarányos részét. Az érintetteknek ehhez 2006. március 31-éig kell kérelmet benyújtaniuk korábbi munkáltatójukhoz, akinek a beérkezéstől számított 30 napon belül intézkednie kell a kifizetésről. A juttatás mértéke a jogviszony megszűnésének időpontjában járó illetmény, illetve bér. Az elképzelések szerint annak a rétegnek nem jár a pénz, amelynek 2004-ben az egyhavi juttatás tizenketted részénél nagyobb összegű különjuttatást fizettek ki. Azok sem kaphatnak pluszpénzt, akiknek 2005. január 1-jén egyhavi különjuttatásra jogosító jogviszonyuk volt. Ez utóbbi kör egyébként amúgy is jól járt, hiszen például ha valakit szeptember 1-jétől alkalmaztak, az a decemberi fizetését kapta meg nulladik havi juttatásként. A régi szabályozás szerint viszont ennek a csoportnak csak négy hónap után járt volna időarányos pénz. így ez a kör akár 40-50 ezer forinttal kaphatott többet: jó hír számukra, hogy nem kell visszafizetniük a többletet, legalábbis erről nincsen adat az előterjesztésben. Korábban ugyanis az is felmerült, hogy a pluszpénzt visszaveszik az érintettektől. Amúgy ez a réteg jövő év január 16-án idénre is megkapná immár 13. havi juttatásként a decemberi fizetését. Az, aki 2005. január 1-je után állt munkába, és idén január 16- án még nem kapott egyhavi különpénzt, az első 0. havi bérét 2006. január 16-án veheti majd fel. Ennek mértéke a jogviszony keletkezésének időpontjában járó illetmény, illetve bér lesz. Ha valakinek 2005. január 1-jén volt jogviszonya, és idén nem kapott egyhavi különbért, mert 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon, esetleg gyesen vagy gyeden volt, az is jövő év január 16-án kapja meg egyhavi pluszjuttatását. Ennek mértéke a szabadságot megelőző utolsó munkában töltött teljes hónapra kifizetett járandóság vagy a gyes, illetve gyed folyósítását megelőző utolsó munkában töltött teljes hónapra kifizetett bér. Ha az érintett 2005 folyamán visszatért dolgozni, akkor a viszszatérésekor megállapított öszszeg jár neki. Homályos számítások az érintettek köréről azt még nem lehet pontosan tudni, hogy milyen költségvetési kiadásokat eredményez a kifizetés. Az előzetes elemzések néhány ezer főre teszik azoknak a számát, akiknek ki kell utalni az elmaradt pénzt. Ez 4-5 milliárdos kiadást jelenthet Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunknak korábban kifejtette: a pedagógusok körében mintegy ezres nagyságrendet tesz ki azok száma, akik nem kaptak 0. havi fizetést sem, mivel közben nyugdíjba mentek, így munkaviszonyuk nem élt a korábban előírt január elsején. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke úgy látja: elérheti a 15 ezres nagyságrendet azok száma, akiknek jár az elmaradt 13. havi pluszpénz. Az érintettek köre átlagban félhavi fizetését igényelheti. Üj felmérés: mégis a Fidesz esélyesebb kutatók Ahány társaság, annyi eredmény a pártok támogatottságáról Ahány közvélemény-kutató, anynyi eredmény: a Marketing Centrum október végi felmérése szerint bár a szocialisták és a Fidesz közti különbség csökkent, az ellenzék még mindig stabilan vezet. A teljes nagykorú lakosság körében a Fidesznek 34, az MSZP-nek 28 százalékos a támogatottsága, az SZDSZ 4 százalékra számíthat. A biztosan szavazó pártválasztók között a Fidesz 40, az MSZP 33, míg az SZDSZ 5 százalékon áll. A Marketing Centrum felmérése alapján a szocialisták az idősebbek és a fővárosiak között népszerűbbek, míg a Fidesz inkább a kistelepüléseken lakók és a fiatalok között kedveltebb. A 30 év alattiak körében a jobboldali párt előnye behozhatatiannak tűnik. A Marketing Centrum felmérése gyökeresen ellentmond más, októberben megjelent elemzéseknek. Korábban ugyanis egyes közvélemény-kutató cégek felmérései szerint a szocialisták ledolgozták hátrányukat. Elemzők szerint ennek hátterében az a tény áll, hogy az MSZP sikeresen mozgósította szavazóit. A pártnak a korábban kiábrándult, bizonytalan szocialista érzelmű szavazókat sikerült megfognia a szeptemberben indított kampánnyal. A kutatók többsége szerint a két nagy párt vezéregyéniségei, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között is kiegyenlítettebb lett a verseny. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis az ellenzéki pártvezető népszerűségét meg sem közelítette a jelenlegi miniszterelnök támogatottsága. ■ Farkas Károly Csökkent az elhúzódó perek száma „A tavalyi 1538-ról idén 1264-re csökkent a fél évtizednél régebbi bírósági ügyek száma, ez az összes akta alig 0,1 százaléka” - mondta lapunknak Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke. Hozzátette: tavaly soronkívüliséget rendeltek el az öt évnél régebbi ügyekben. Ezenkívül arra hívták fel a bírósági vezetők figyelmét, hogy a négy évnél régebbi ügyeknél is ellenőrizzék a szükséges intézkedések megtételét. Lomnici szerint a hátralékos ügyek csökkentésében az is nagy szerepet játszott, hogy az ország bírái számítógépen közvetlenül hozzájuthatnak az LB adatbázisához. ■ Sz. Sz. Pártok támogatottsága (október) ÍJ Fidesz ■ MSZP (a biztos pártválasztók körében, százalékban) Gallup Marketing Centrum Szonda Ipsos Századvég-Tárki Medián
