Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-24 / 275. szám
2005. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK VILÁGTÜKÖR Évtizedekig maradhatnak Irakban al-kaída A megszállás valóságos ajándék volt a muszlim szélsőségeseknek Újra meg újra visszatérő téma a külföldi csapatok távozása Irakból, de a jelek szerint egyelőre csak beszélnek róla. A tét ugyanis a kőolaj. Csák Elemér Az amerikai lakosság csaknem kétharmada az Irakból történő csapatkivonás mellett van. Ez derül ki az Egyesült Államokban közzétett legutóbbi közvélemény-kutatásból. Ezzel egy időben részleges csapatkivonást javasolt Irakból egy tekintélyes amerikai demokratapárti szenátor, Joseph Biden is. Rice, amerikai külügyminiszter úgy véli, hamarosan megérnek azok a feltételek, amelyek az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszámának a csökkentéséhez szükségesek, de nem mondott konkrétumokat. A kairói megbékélési konferencián részt vevő iraki sunnita, síita és kurd vezetők zárónyilatkozatukban a hét elején azt szorgalmazták, hogy meghatározott menetrend szerint történjen a külföldi csapatok kivonása az országból. Az arab országban jelenleg 155 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot. A tervek szerint december 15-én parlamenti választásokat rendeznek Irakban, majd hivatalba léphet a demokratikusan megválasztott kormány. Ezután egy amerikai védelmi minisztériumi illetékes szerint a csapatok létszámát visszaállítják az eredetileg meghatározott 138 ezerre. 2006 végére elhagyjuk Irakot, erről már a szövetségeseinkkel is egyeztettünk - jelentette be az olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi. Az olasz csapatok majd háromezer fővel a 3. legnagyobb külföldi katonai erőt képviselik Irakban. Az ország déli részén, Nasszíria tartományban szolgálnak, és az elmúlt két év Aknavetővel lőtték szerda reggel Bagdad fővárosát. A nap folyamán törzsi vezetőket vettek tűz alá katonáknak öltözött fegyveresek. alatt - katonákat és olasz civileket Is számolva - majdnem harmincán veszítették életüket. Berlusconi nem először beszél a kivonulásról, de a hírt most hivatalosan is megerősítették, és az olasz védelmi miniszter is azt mondta, hogy az ütemezés 2006 januárjában kezdődik. Az elmúlt hetekben egyébként már tíz százalékkal csökkent az olasz kontingens létszáma. A csapatkivonási terveknek ellentmond az Oxföí’d Research Group elemzőintézet jelentése. Eszerint az al-Kaida terrorista szervezet miatt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia akár évtizedekig Irakban állomásozhat. Az elemzés rámutat: a megszállás ajándék volt az al- Kaidának; sikerült új tagokat toborozni - arra hivatkozva, hogy a nagy iszlám állam keresztény megszállás alá került. Washington be akarja magát biztosítani, hogy Bagdadban amerikabarát kormányzat van; ehhez és - még inkább - a kőolajforrások ellenőrzéséhez szükség van a katonai jelenlétre. A War on Want kutatócsoport szerint az iraki konfliktus még a kezdeti szakaszában van. Valószínűsíthető, hogy az amerikai csapatok valamikori kivonása nagyobb külpolitikai megrázkódtatás lesz, mint a vietnami háború volt. Variációk egy témára: a tét a kőolaj feletti ellenőrzés megszerzése az irakiak eleshetnek 200 milliárd dollártól, ha életbe lép a kőolajlelő helyek átadását elő irányzó amerikai-brit terv. Egy NEF nevű közgazdasági szervezet tanulmánya rámutat, hogy ha Bagdad megosztja természeti kincseit külföldi cégekkel, ismét a régi gyarmati kelepcébe kerül. A szövetségesek részéről azonban nagy a nyomás -azzal a jelszóval, hogy Irak önmaga saját erőből képtelen lenne visszaállítani a kitermelés háború előtti színvonalát. A jelentésfelfedi, hogy a koalíciós erők által felállított kormány már felvette a kapcsolatot a nagy olajcégekkel, s egy új bányászati törvény elfogadására készül A BBC esti híradója mindehhez hozzáteszi: a Bushkormányzat már a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt elkészítette terveit az iraki olaj ellenőrzésére. Joggal veti fel tehát az Independent című lap: a NEF jelentése nyomán kiújulhatnak a viták, hogy Irak megtámadásának célja nem a terrorizmus letörése, hanem a rendkívül gazdag kőolajlelő helyek megszerzése volt. Napirenden az önigazgatás Szerbiában Koszovó nem válhat ki Szerbiából, a tartománynak magasfokú autonómiával kell rendelkeznie. A szerb parlament lényegében így foglalt állást azzal egy időben, hogy a hét elején az ENSZ-protektorátusként működő tartományba érkezett a világszervezet megbízottja. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a koszovói kérdést meg kell oldani, mert a szerb és az albán nép távlatilag együttélésre van ítélve. Három vajdasági magyar párt bejelentette: azt szeretnék, ha a Koszovóról folyó tárgyalásokon foglalkoznának a magyar autonómia kérdésével is. ■ Cs. E. „Kompromisszumok árán is meg kell egyezni egymással.” Leválik, ha kiválik: , A lengyelek támogatják Grúzia otthagyná a FÁK-ot az uniós alkotmányt? Újabb pengeváltásokra került sor Moszkva és Tbiliszi között azóta, hogy a grúz parlamentben napirendre került a FÁK elhagyása. A témát David Berdzenisvili ellenzéki képviselő vetette fel, mondván: a kaukázusi ország részvétele a Független Államok (értsd: szovjet utódállamok) Közösségében ellentétben áll azzal, hogy Grúzia csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Az orosz partnerség sérti a grúz „nemzeti és stratégiai célokat” - tette hozzá. A házelnök Nino Brudzsanadze úgy vélte, a felvetés jogos, mindazonáltal kijelentette: a kérdés megvitatása még nem jelenti azt, hogy Grúzia azonnal kilép a FÁK-ból. A parlamenti többséget alkotó párt vezetője, Maja Nadiradze figyelmeztetett: „a hatalom nagy felelősséggel jár”, s rámutatott: a kormány véleménye szerint a FÁK-ból való kilépés megnöveli a gazdasági kockázati tényezőket, és kárt okoz Grúziának. Moszkva viszonylagos nyugalommal figyeli a grúziai hangulatváltozásokat, de miután Givi Targamadze, a parlament védelmi bizottságának elnöke drogkereskedelemmel vádolta meg a Grúziában tartózkodó orosz békefenntartókat, megtagadta tőle a beutazást Oroszországba. Válaszul Tbilisziben úgy döntöttek: tiltólistát állítanak össze azokról, akik grúziai látogatása nem kívánatos. A parlament jogi bizottságának alelnöke nem titkolta, hogy a névsorban oroszok is lesznek. Szerdán az orosz törvényhozás egyik képviselői csoportja megvitatta, miként válaszoljon Moszkva a grúz szándék bejelentésére. Andrej Kokosin, a FÁK-bizottság vezetője elmondta: a viszony megromlása kihathat a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatokra, a bevándorlási gyakorlatra, a vízumrendszerre, de befolyásolhatja az energiaszállítások árát is. Útalt arra is, hogy a politikai nyilatkozatok nem elégségesek, s törvénymódosításokra lesz szükség. ■ Csák E. Lengyelország arra készül, hogy hamarosan módosító javaslatokat terjesszen elő az Európai Unió alkotmányához - közölte Varsóban az újdonsült miniszterelnök, Kazimierz Marcinkiewicz egyik külpolitikai tanácsadója. Az elképzelésekről feltehetően szó esik a kormányfő brüsszeli tárgyalásain is. Kazimierz Marcinkiewicz első hivatalos külföldi útja az EU központjába vezetett; tárgyalásaitól azt reméli, hogy eloszlathatja az Európai Unió amiatti aggodalmait, amiért konzervatív pártja (PiS) szövetségre lépett euroszkeptikus pártokkal. „Meg kell mutatnunk, hogy kormányunk aktív partner kíván lenni az Európai Unióban” - jelentette ki a kormányfő első úti céljának megválasztását indokolva. A szeptemberi általános választásokon a PiS szerepelt a legjobban, s kezdetben koalíciós tárgyalásokat folytatott a liberális Polgári Platformmal, (PO) amely a második helyen végzett. Ezek a tárgyalások azonban zsákutcába jutottak, és így a konzervatívok Kazimierz Marcinkiewicz kisebbségi kormányt alakítottak a PO nélkül. Ellenben kedvében kellett járniuk a szélsőjobboldali Lengyel Családok Ligájának (LPR) és a populista Önvédelemnek, e két nyíltan Európa-ellenes tömörülésnek, hogy többséget szerezzenek a parlamenti bizalmi szavazáson. Brüsszelben attól tartanak, hogy ez a szövetség Varsó európai politikájára is rányomja majd bélyegét. Marcinkiewicz korábban többször közölte: az euró bevezetése nem szerepel kormánya prioritásai között. ■ K. F. 7 Angela Merkel első külföldi útja jaques chirac francia elnökkel találkozott elsőként az új német kancellár, s kijelentette: „Közös látomásunk van Európáról”. Párizs után Merkel az Európai Unió elnökével és a NATO főtitkárával tárgyalt Brüsszelben. ET-vizsgálat indul a CIA-börtönök ügyében AZ EURÓPA TANÁCS vizsgálatot indít, voltak-e titkos CIA- börtönök, illetve igénybe vették-e a terrorizmussal gyanúsított személyeket szállító gépek Európa repülőtereit és légterét. @ további hírek: www.keggel.hu Erőközpont Amerikában tévék ellen Az Egyesült Államokban olyan külöleges alegységet hoztak létre, amely szükség esetén megzavarhatja vagy megbéníthatja a külföldi rádió-és tévéállomásokat, továbbá az internetes csatornákat. Az erőközpont az amerikai légierők hadászati főparancsnoksága alá tartozik, s Nebraska államban kapott helyett - mondta el az NBC televíziónak Bili Arkin. A neves szakíró azzal kapcsolatban szólalt meg, hogy a sajtó közölte: Bush elnök állítólag le akarta bombáztatni az al- Dzsazira arab tévéállomást. Arkin szerint nem erről van szó, de a külföldi tömegkommunikáció semlegesítésére alkalmas eszközök valóban léteznek. Arkin volt az, aki nemrég hírt adott a Pentagon virtuális hadgyakorlatáról; ennek során egy amerikai-orosz konfliktusban Moszkva atom támadást indított az USA ellen. ■ E. CS. EP-figyelmeztetés Romániának a csatlakozáshoz Az Európai Parlament külügyi bizottsága elfogadta a Románia csatlakozási felkészültségéről szóló Moscovici-jelentést, amely keményen bírálja és azonnali cselekvésre szólítja fel Romániát, ha 2007. január 1- jén csatlakozni akar az Európai Unióhoz. Az EP továbbra is szigorú monitoring alatt tartja Romániát, és adott esetben támogatni fogja a védzáradék alkalmazását is - nyilatkozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, a külügyi bizottság tagja. A jelentésben a bizottság kifejezi aggodalmát a kisebbségi törvény elfogadásának késlekedése valamint a választójogi törvény kisebbségekre nézve diszkriminatív volta miatt. Megerősíti, hogy további lépések szükségesek a romániai magyar közösség védelme érdekében. A módosításokkal azt is sikerült elérni, hogy a jelentés követelje az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának felgyorsítását és a magyar felsőoktatás támogatását is. ■ Cs. E.
