Tolnai Népújság, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-19 / 271. szám

10 A NAP TEMAJA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. NOVEMBER 19., SZOMBAT adózás Csökken a személyi jövedelemadó felső kulcsa, a családi adókedvezmény ugyanakkor megszűnik vagy jelentősen csökken. Az evásoknak negyedévente kell vallani a jövedelemről ÁTLAG HAVI 3-4 EZERREL TÖBB MARAD Elfogadta a parlament a jövő évi adómódosításo­kat. Újdonság, hogy a már elfogadott törvényja­vaslat a kormány 100 lé­pés programja alapján - a személyi jövedelemadó­ról, a helyi adókról és a járulékszabályozásról szóló törvényeket illetően- öt évre szóló adó- és já­rulékváltozásokat tartal­maz. Az egyes törvények fontosabb módosításait az alábbiakban foglaljuk össze. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2006-tól a személyi jöve­delemadó felső adókulcsa 38- ról 36 százalékra csökken, az alsó, 18 százalékos kulccsal pe­dig a jelenlegi 1 millió 500 ezer forinttal szemben jövőre 1 mil­lió 550 ezer forintos jövedele­mig lehet adózni. A törvény 63 ezer forint havi bérjövedelmet mentesít az adó alól ezt 2006-ban is az adójóvá­írás, illetve a kiegészítő adójó­váírás biztosítja. Az adójóváírás mértéke nem változik, továbbra is a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9 ezer forint, az érvényesí­tésére jogosító jövedelemhatár azonban 150 ezer forinttal, 1 millió 500 ezer forintra emelke­dik. A kiegészítő adójóváírás összege - a 63 ezer forint kere­setminimummal összhangban- havi 1260 forintról havi 2340 forintra nő változatlan, 1 millió forintos jövedelemhatár mel­lett. 2006-ban folytatódik az adó­­kedvezmények átalakítása. A családi adókedvezmény az egy­­vagy kétgyermekes családok­nál beépül a családi pótlékba. A Görbe Sándor az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának ügyfélszolgálatán Katus Józsefnének ad útmutatást. Érdemes tájékozódni az adófizetőknek a jövőre életbe lépő, öt évre elfogadott módosításokról Is három vagy több gyermeket ne­velő családoknál pedig 10.000 forintról havi 4.000 ezer forint­ra csökken az érvényesíthető adókedvezmény, amely mara­déktalanul továbbra is csak ak­kor vehető figyelembe, ha a ma­gánszemély éves jövedelme a törvényben meghatározott jöve­delemhatárt nem haladja meg. Az önkéntes kölcsönös bizto­sító-pénztári adókedvezmény támogatássá alakul át a pénz­tárnál bevezetett egyéni szám­lán történő jóváírás formájá­ban. 2006-tól új adókedvez­mény segíti a magánszemélyek nyugdíj-előtakarékosságát, amelynek alapja a nyugdíj-elő­­takarékossági számlán elhelye­zett befektetés. A kedvezmény az e számlára befizetett összeg 30 százaléka és legfeljebb 100 ezer forint lehet (itt is biztosítva az életkorhoz kapcsolódó továb­bi 30 ezer forintos kedvezmény lehetőségét) azzal, hogy erre a magánszemély adójának kell fedezetet nyújtania. Az alapítványi, tandíj-, felnőtt­­képzési, sulinet-, üzleti, biztosí­tási kedvezményekre változatla­nul közös (100 ezer forintos) ér­tékbeli keret érvényesül. A 100 ezer forintos keret az évi 6 millió forintot meghaladó jövedelem függvényében foko­zatosan megszűnik és 6,5 mil­lió forint felett az említett ked­vezmények nem érvényesíthe­tők. Továbbra is kivétel a fel­nőttképzési díj és a sulinet ked­vezménye, ahol a jövedelemkor­lát továbbra is 3,4 millió forint marad. A sulinet-kedvezmény esetén további változás, hogy adókedvezményt számítástech­nikai eszköz vásárlására nem lehet igénybe venni, az csak számítógép-vásárlásra vonat­kozna. Őstermelők: hétmillió a határ, ha eladják a bort Változtak a mezőgaz­dasági őstermelői tevé­kenységre vonatkozó szja-szabályok is: ős­termelői igazol­vány hiányában a saját gazda­ságban előállí­tott virágok és dísznövények érté­kesítéséből szármázó bevételt ezután akkor lehet ős­termelői bevételként figyelem­be venni, ha az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, a saját gazdaságban termelt szőlőből, saját gazdaságban készített must és bor esetében pedig, ha e termékeket két li­ternél nagyobb kiszerelésben értékesítik és az ebből szárma­zó bevétel a 7 millió forintot nem haladja meg. A luxusadót csak a százmilliós házak után fizetik Az Országgyűlés elfogadta a luxusadóról szóló törvényt, amely alapján 100 millió fo­rint feletti értékű ingatlanok tulajdonosainak a 100 millió forint feletti érték 0,5 százalé­kát kell befizetniük az önkor­mányzatoknak, vagyis egy új értékalapon működő ingatlant terhelő helyi adó kerül beveze­tésre 2006. január 1-jétőL Az adót az önkormányzati adóha­tóság határa «MBäjL zattal (kive­­téssel) állapít- ‘ ja meg. Az ön- % *%|j kormányzatok­­nak a 2006. és a * 2007. évi forgalmi értékhatárokról szóló rendele­­teiket 2006. március 31-ig kell kihirdetniük, az adózóknak pedig 2006. április 30-áig kell a bevallásukat elkészíteni. 19 ezerre nőtt az adható iskolakezdési támogatás Új előírás korlátozza 2006-tól a munkáltató által adható adómentes béren kívüli jutta­tások egyes körét. A törvény­ben tételesen felsorolt juttatá­sok meghatározott értékhatá­rig lehetnek adómentesek. Az adómentes keret nem lehet több évi 400 ezer forint­­nál. A hi­degélelmezés adómentes havi összege 4500forint, meleg­élelmezésnél pedig 9000fo rint lesz jövőre. A dolgozók részére az eddigi 17 ezer fo­rint helyett ezen túl 19 ezer fo­rint iskolakezdési támogatást biztosíthatnak a munkáltatók adómentesen. A reprezentá­ció éves kerete 10 millió fo­rintról 25 millió forintra emelkedik oly módon, hogy továbbra is korlát az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százaléka. Bővül az evakör, az áfa miatt csökken a bevétel Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) ezután a lakásszö­vetkezetek és a közjegyzői iro­dák is választhatják. Kedve­zőtlen változás, hogy az evá­­zóknak negyedévente, az elő­leg megfizetésével egyidejűleg a bevallást is be kell nyújtani­uk. Az adóalanyiság évközi megszűnésekor a bevallás be­nyújtásához rendelkezésre ál­ló határidő 45 napról 30 napra változik. További mó­dosítás, hogy december 20- áig már nemcsak az eva ha­tálya alól való kilépést lehet bejelenteni, hanem ugyan­ezen határidővel ezt a beje­lentést vissza is lehet vonni. Jövő évre közösségi adószám­mal rendelkező adózó is vá­laszthatja az evát, s emiatt nem esik ki az evakörből. Aki 2004-2005. évben a közösségi adószám használata miatt került ki az evából, az 2006. évre visszaléphet. Szélesedik a tb-járulék-fizetési kötelezettség A járulékrendszert érintő mó­dosítások többirányúak, de közülük kiemelkedő, hogy a járulékfizetési kötelezett- ä ség kiszélesedik. így 2006. január 1- jétől például a többes jogviszony­ban állóknak ak­kor is kell 4 százalékos egész­ségbiztosítási járulékot fizet­niük, ha rendelkeznek leg­alább heti 36 órás munkavi­szonnyal. A nyugdíjasokat azonban ebben az esetben sem terheli majd járulékköte­lezettség. Ez a jövedelem ter­mészetesen táppénzalapot is képez. A járulékalapot képe­ző jövedelmek köre kibővül -a személyi jövedelemadó tör­vényben bevezetett - adóköte­les béren kívüli juttatásokkal. 2006. november 1-jétől megszűnik a havi téte­les egészségügyi hozzá­járulás, de már 2005. november 1-jétől 3.450 fo­rintról 1.950 forintra csök­kent. A törvénymódosítás megtestesíti az úgynevezett nemzeti kockázatközösség in­tézményét. Ennek lényege, hogy jövőre a saját jövedelem­mel nem rendelkezők után a központi költségvetés a tör­vényben meghatározott mó­don és összegben befizetést teljesít az Egészségbiztosítási Alap számára. Összeállításunk az APEH Tolna Megyei Igazgatóság munkatársainak közreműködésével készült Öt százalékponttal kisebb áfa Társasági adó és osztalékadó Az áfa-törvény legfontosabb vál­tozása, hogy az Országgyűlés elfogadta a legmagasabb áfa­kulcs csökkentését. A már ha­tályba lépett törvény szerint a normál áfakulcs 25 százalékról 20 százalékra csökken. Ezt a csökkenést az üzemanyagok esetében október 1-jétől, egyéb esetekben pedig 2006. január 1-jétől kell alkalmazni. A másik lényeges elem, hogy jövőre teljes mértékben meg­szűnik a támogatás miatti ará­nyosítás! kötelezettség az ál­lamháztartási támogatásra jutó áfa levonhatatlanságára vonat­kozó szabályozás - de nem visszamenőleges hatályú - hatá­lyon kívül helyezésével. Bővül az 5 százalékos adó­kulcs alá tartozó termékek kö­re, így január 1-jétől a napi­lapok és az előfizetéses újsá­gok, folyóiratok ezzel az adó­mértékkel adóznak. Szűkül viszont a tárgyi adó­mentes kör. A módosítás értel­mében kizárólag a pénzügyi szolgáltatásban és kiegészítő szolgáltatásban, valamint a biz­tosítási szolgáltatásban való köz­reműködés minősül tárgyi adó­mentesnek a közvetítői tevé­kenységek közül (pl: biztosítási szolgáltatásban), a tőzsdei tevé­kenységben, a hitelezői jog áten­gedésében, valamint az enged­ményezés és tartozásátvállalás­ban való közreműködés minősül tárgyi adómentesnek a közvetí­tői tevékenységek közül. 2006. január 1-jétől így kikerül a tár­gyi mentes körből többek között az ingatlanközvetítői tevékeny­ség is. Ezentúl a saját vállalko­zás részére nyújtott szolgáltatás nem adóköteles. A hulladékke­reskedelem kapcsán az úgyne­vezett fordított adózásra vonat­kozó szabályozás bevezetése várható. Ennek értelmében nem az értékesítő, hanem a felvásárló köteles az adót megfizetni. A törvény módosítása elsősor­ban a versenyképesség javítása, valamint a jogharmonizáció mi­att volt szükséges, emellett ki­sebb pontosításokat is tartal­maz. A legtöbb változás teljesen azonos az egyéni vállalkozókat érintő szja-törvény változásai­val. A lényegesebb változások a következők: 2006-tól 5 millió forintos adó­alapig 10 százalékra csökken a társasági adó kulcsa (ezzel összhangban az egyéni vállal­kozók esetében a vállalkozói szja is), csak az 5 millió forint feletti összeg után kell 16 száza­lékos kulccsal adózni. A 10 százalékos adókulcsot azok a vállalkozások alkalmaz­hatják, amelyeknél az átlagos állományi létszám legalább 1 személy és átlagban legalább a minimálbér másfélsze­rese után történik a járulékfizetés. Az is i a feltételek közé tar tozik, hogy más adó­­kedvezményt nem vesznek igénybe. Az így megtakarított 6 százalék adó csekély ösz­­szegű támogatásnak minősül. A helyi és iparűzési adó rá­fordításként elszámolt összegé­nek 100 százalékával csökkent­hető az adózás előtti eredmény, egyéni vállalkozóknál és őster­melőknél pedig a bevétel. A számvitelről szóló törvény változásából következően 2006 évtől az egy összegben elszámolható eszközök értékhatára 50.000 forint­ról 100.000 forintra emel­kedik. A szakképzésben tanulószerződéssel résztvevők a mini­málbér 20 százaléka helyett 24 százalékkal csök­kenthetik tanulónként havonta az adóalapot, illetve az egyéni vállalkozók a bevételeiket. 4 4 I I

Next

/
Thumbnails
Contents